Az átvilágítást folytatni kell

Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájában sajtótájékoztató keretében ma ismételten terítékre került a kommunista múlt bűneivel való szembenézés szükségessége, és az ehhez szorosan kapcsolódó átvilágítási folyamat jelenlegi állapota. 

Európai képviselőnk vendége ez alkalommal Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja, a történelmi egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztető Fórumának kezdeményezője volt.

Szilágyi Zsolt kabinetfőnök felvezetőjében a Tismăneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetője körül kialakult zűrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.

Tőkés László EP-képviselő ez alkalomból kiadott Nyilatkozatának (amelyet mellékelünk) tartalmát foglalta össze: Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltja körüli botrány és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése – mondotta a püspök, aki kiemelte: maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés.

Tőkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségre vonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

Az erdélyi EP-képviselő másfelől hangsúlyozta: eddig az önvád és az önmarcangolás jegyében a besúgók-áldozatok kettőségében vizsgálták a kérdést. Ezzel szemben „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel” – nyomatékosította a volt temesvári lelkipásztor. Ez alkalommal első adalékként a püspök közzétette az eddigi – az Archívumból kapott dokumentumok alapján beazonosított – volt szekuritátés/belügyes tisztek és tartótisztek listáját is (a listát a szöveg végén).

Szabó László a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése” fölött sajnálkozott. Mint mondta, jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket – és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének.

Bár ez Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tíz év késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg „egy ütemben” munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum kezdeményezését Szakmai Egyeztető Fórum néven, amely – tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját – nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, a fentebb említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: abból indultak ki, hogy minden egyház foglalkozik ezzel a kérdéssel (mert az is foglalkozás, ha nem foglalkoznak vele), és a négy római katolikus püspökség részéről közül pedig ketten jeleztek vissza: azt az utat választották, hogy ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg, tehát nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választják – ezt ők tiszteletben tartják.

A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.

Nagyvárad, 2010. február 16.

Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája

N y i l a t k o z a t

a titkosszolgálati múlt átvilágítása tárgyában

Tavaly ősszel nem kis meglepetést keltett annak a híre, hogy Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt elnöke a szovjet titkosszolgálat besúgója volt. A „szovjet sport generálisa”, aki egykor a Franco-diktatúrában is magas funkciót töltött be, a KGB-vel és a Stasi kelet-német titkosszolgálattal együttműködve az egész nemzetközi olimpiai mozgalomra meghatározó befolyást gyakorolt.

A kommunista – moszkovita – titkosszolgálat a nemzetközi egyházi-ökumenikus életet is behálózta. Erre nézve jellemző példa a Reformátusok Világszövetsége volt főtitkárának, Milan Opocenskynekaz esete, aki a szovjet parancsuralmi rendszer bukása után még közel tíz esztendeig töltötte be magas tisztségét a világszervezetben.

Az Evenimentul Zilei központi napilap idén januárban foglalkozott Bartolomeu Ananiakolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltjával. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a hajlott korú érseket 2008. január 22-én azonosította be az „Apostol”fedőnevű titkosügynökkel. A „felfedezésnek” meg is lett a hatása, hiszen egy hétre rá a CNSAS működését alkotmányellenesnek nyilvánította a Kormány, utóbb pedig a 24/2008. számú sürgősségi határozatával – kiváltképpeni kedvezésképpen az ortodox „nemzeti egyháznak” – az egyházi szolgákat kivonta az Átvilágító Tanács hatálya alól. Nem sokkal ezután a 293/2008. számú törvény végérvényesen kimondta, hogy a klérus tagjainak átvilágítása csak saját egyházaik kifejezett kívánságára történhet meg.

Európai parlamenti hivatalom még ugyanabban az évben megkeresésben fordult Jaques Barrot igazságügyi európai biztoshoz az egyházi emberek titkosszolgálati átvilágításának alkotmányellenes korlátozása tárgyában – az áldatlan helyzet azonban azóta sem változott. A többségi Román Ortodox Egyház az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását, a hírhedt Szekuritáté volt egyházi ügynökeinek a leleplezését.

Bartolomeu Anania és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése. Saját Egyházunkban sem beszélhetünk igazi változásról és megújulásról mindaddig, amíg nem egy vezető pozícióban és gyülekezet élén zsarolható és megvásárolható emberek találhatóak.

Református Egyházunkban váltakozó erővel és „szerencsével” halad előre a titkosszolgálati múlt feltárása.

2002-ben – már akkor is igen megkésve – eleve „halva született” a Zsinat átvilágításra vonatkozó, erőtlen határozata.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület mintegy három évvel ezelőtt újult erővel látott munkához. Legutóbb mind az Erdélyi, mind a Királyhágómelléki Egyházkerület Igazgatótanácsa kimondta, hogy „a múlttal való szembenézést nem lehet tovább halogatni”, és egyházkormányzó testületeink a saját kebelükben létrehozták egyházkerületi átvilágító bizottságaikat.

Az egyházi élet megtisztításának folyamatában a Református Egyház nem áll egyedül. Szándékai találkoztak a magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, akikkel együtt megállapodtak az egyházközi Szakmai Egyeztető Fórum létrehozásában.

Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami az utóbbi időben a CNSAS, valamint a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICC) körül történik. Csendes László, az Átvilágító Tanács elnöke röviddel ezelőtt kénytelen volt lemondani tisztségéről. Marius Oprea intézeti elnöknek szintén inog a széke. Európai parlamenti hivatalunk mindkettőjük ügyében felemelte a szavát. Legutóbb Traian Băsescu államelnökhöz intéztünk levelet, melyben – egyebek mellett – az általa kezdeményezett Tismăneanu-jelentés szellemében szorgalmazzuk a „kommunizmus perének” a véghezvitelét.

Szintén aggasztó az a körülmény, hogy – az olasz La Repubblicaértékelése szerint – Románia húsz évvel a diktatúra bukása után fölényesen vezeti a titkosszolgálatok európai mezőnyét. Míg Ceauşescu Szekuritátéjának „mindössze” 11 ezer ügynöke volt, a számos hazai titkosszolgálat jelenleg mintegy 12 ezer titkosszolgálat foglalkoztat, ezenközben pedig – a súlyos gazdasági válság ellenére – a titkosszolgálatok költségvetése évről-évre dagad, olyannyira, hogy nyolc év alatt nyolcszorosan megnövekedett.

Azokkal értünk egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségre vonását követelik. Marius Opreával és Herta Müllerrel értünk egyet. És a megalakulásának 20. évébe érkezett Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával valljuk, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

De nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A „parancsra tettem” kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel.

Ennek megfelelően, ez alkalommal azoknak a Szekuritáté-tisztekneka névsorát is közzétesszük, akik – a rendelkezésünkre álló iratok szerint – egyházunk és magyarságunk megnyomorításában jeleskedtek.

Csak remélni lehet, hogy a CNSAS rövidesen újból magára talál, és Dragoş Petrescu új elnök vezetésével, a sok kilométernyi belügyminisztériumi iratanyag átvételével, valamint az újraválasztott Traian Băsescu elnök hathatós támogatásával tovább folytatja a demokratikus rendszerváltozás szempontjából elengedhetetlenül fontos munkáját.

Ennél is fontosabb viszont, hogy oly sok megtorpanás után egyházaink is töretlenül tovább haladjanak a megkezdett úton. A Szigorúan ellenőrzött evangélium I. kötetét is figyelembe véve: egyházkerületi átvilágító bizottságunkra nagy munka vár.

Nagyvárad, 2010. február 16.

Tőkés László, EP-képviselő

  

TABEL NOMINAL al

OFIŢERILOR DE SECURITATE 

care au activat în urmărirea personelor din cadrul Bisericii Reformate

şi a celor cu care aceştia au venit în contact

 

 

SZEKURITÁTÉS TISZTEK

NÉVJEGYZÉKE

akik a Református Egyház szolgáinak, és a velük kapcsolatba álló személyeknek a  megfigyelésével foglalkoztak

Nr.       NUME/NÉV    GRAD/RANG             ANUL/ÉV       INSTITUŢIA/INTÉZMÉNY FUNCŢIA/TISZTSÉG

1.         Agache Aurel   maior    1988    M.I. – I.J. Covasna (Baraolt)    (Miliţie)

2.         Agoston Alexandru       colonel 1984    M.I. – I.J. Mureş          Şef  Securitate

3.         Andras Dorel   căpitan 1989    M. I. – I. J. Covasna    Şef serv. I

4.         Andrei Grijac    maior    1985    M. I.- I. J. Maramureş Ofiţer operativ principal

5.         Antal Ioan        lt. major            1982    U. M. 01244 - Contrainformatii           

6.         Ardelean Aurel             colonel 1975    M.I. – I.J. Maramureş  Şef  Securitate

7.         Aulik Alexandru            colonel 1975    M.I. – I. J. Covasna    Şef  Securitate

8. Baciu Gheorghe        căpitan 1983    M.I. – I.J. Mureş         

9.                     Băţaga Tiberiu  lt. colonel          1983    M.I. – I.J. Mureş          Şef serviciu

10.       Batori O. Alexandru                 1989    M.I. – I.J. Bihor           Ofiţer legătură

11.       Beloia Se(a)u    locotenent         1988    M.I. – I.J. Timiş           

12.       Beloie Ion         lt. major            1989    M.I. – I.J. Timiş           

13.       Bibarţ ....          lt. major            1982    M. I. – I. J. Satu Mare 

14.       Bica Nicolae     colonel 1985    M.I. – D.S.S. Dir. I.     Of. Spec. I.

15.       Borda Sabin     maior    1989    M.I. – I.J. Timiş           

16.       Bordea Aron    general lt.          1985    M.I. – D.S.S.   Şef direcţie

17.       Boricean C-tin  colonel 1988    M. I.– I. J. Covasna    Şef  Securităţii Judetene

18.       Bota Gheorghe            maior    1988    M.I. –  D.S.S. – Dir. I.           

19.       Buciuman Ioan sergent major    1983    M.I. – I.J. Sălaj           

20.       Bucureştean Lucian       căpitan 1984    M.I. – I.J. Satu Mare    Ofiţer specialist III

21.       Bunta Florian   colonel 1986    M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud        Şeful securităţii

22.       Butiri Valeriu    colonel 1985    M. I.– I. J. Sălaj          Şeful securităţii

23.       Căprariu   Aurel            lt. colonel          1989    M.I. – I.J. Bihor/Timiş 

24.       Cerghizan Ştefan           colonel 1975    M I.– I.J. Covasna      Şef serv. I

25.       Chirilă Mircea   maior    1989    M.I. – I.J. Bihor           Şef Serv. I/B

26.       Chitor Cornel  lt. colonel          1975    M.I. – I.J. Cluj Ofiţer specialist II

27.       Cociş Ioan        maior    1975    M.I. – I.J. Bihor, Serv. I.          Ofiţer specialitate

28.       Constantin Ioan            General lt.         1975    M.I. – I.J. Cluj Şeful Inspectoratului 

29.       Cordiş Gheorghe          maior    1989    M.I. – I.J. Bihor           Şef  Serv. I/B

30.       Cornel Medru   lt. colonel          1985    M. I. - I. J. Maramureş (Sighetu Marmaţiei)      Şef Securitate Municipală

31.       Costin Gheorghe           locotenent         1976    M.I. – I. J. Satu Mare 

32.       Crăciun Mihai  lt. colonel          1988    M.I. – D.S.S. – Dir. I.  Şef serviciu II.

33.       Darlaczi Francisc          lt. colonel          1980    M.I. – I.J. Satu Mare/Bihor      Ofiţer legătură

34.       Ene Iordan       căpitan 1988    M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud        Şef Birou 2

35.       Erdei Zoltan      plutonier           1986    M.I. – I.J. Satu Mare   

36.       Frunză Victor  lt. colonel          1985    M.I. – I.J. Târgu-Mureş            Ofiţer operativ

37.       Gaidaci M.       lt. major            1982    M.I. – I.J. Cluj 

38.       Gaido Gheorghe           lt. colonel          1985    M.I. - I. J. Maramureş             Şef Securitate Judeţană

39.       Ghiţea Vasile    lt. colonel          1982    M.I.    

40.       Gordan Aurel   locotenent         1983    M.I. – I.J. Bihor           Ofiţer operativ

41.       Gui Ioan           colonel 1987    M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud        Şef serviciu I

42.       Hantău Ioan      colonel 1984    M.I. – I.J. Bihor           Adjunc Şef Securitate

43.       Hoduţ Florian   plutonier           1982    Miliţie Santău, Jud. Bihor          Şef de post

44.       Ienea Mihai      lt. colonel          1989    M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F”     Şef serviciu

45.       Illi Ioan             maior    1978    M.I. – I.J. Satu-Mare   Ofiţer legătură

46.       Iluţi Vasile        locotenent         1987    M.I. – I.J. Satu-Mare   Ofiţer legătură

47.       Ionescu Andrei             lt. colonel/

colonel 1982    M.I. – I.J. Satu-Mare   Şeful securităţii judetene

48.       Ioniţă Nicolae   colonel 1986    M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B          Şeful securităţii

49.       Ivan Ioan          Lt. colonel        1985    M.I. – I.J. Sălaj            Şef serviciu

50.       Juncu Mircea    colonel 1989    M. I. – I. J. Bihor         Şef Serviciu I/A

51.       Lazar Mihai      Maior   1988    M.I. – I.J. Cluj 

52.       Lehoczky Anton           lt. colonel          1977    M.I. – I. J. Maramureş            Ofiţer legătură

53.       Mânzat Ioan     colonel 1983    M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud        Şef Securitate

54.       Mărginean Gh. lt. lcolonel         1975    M. I. - I. J. Timiş          Şef serviciu I.

55.       Marieş Gheorghe          căpitan 1982    M. I. – I. J. Satu- Mare           

56.       Mate Alexandru            lt. colonel          1978    M.I. – I. J. Cluj           Ofiţer operativ

57.       Mihuţ(a) Nicolae          lt. colonel          1975    M.I. – I.J. Bihor – Serv. I         Şef  Serviciu I

58.       Moldovan Sever           lt. colonel          1989    M.I. – I.J. Covasna      Şef securitate judetana

59.       Muntean Laurenţiu        capitan 1988    M.I. – I. J. Cluj, Mun.  Dej      Ofiţer opertaiv I

60.       Nastau Ioan      lt. colonel          1986    M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud        Şef Birou III.

61.       Ogăşan Dumitru            lt. colonel          1989    M.I. – I.J. Bihor           Şeful securităţii judeţene

62.       Olariu I.            lt. colonel          1976    M.I. – I.J. Braşov        

63.       Oprea Dan       colonel 1984    M.I. – I.J. Cluj Şeful securităţii judeţene

64.       Oprea Florian  colonel 1984    M.I. – I.J. Cluj Şef serviciu I/B

65.       Oprea Ioan       colonel 1984    M.I. – I.J. Cluj Şeful Securităţii

66.       Paul Petru         lt. colonel          1984    M.I. – I.J. Mureş         

67.       Pele Petru         lt. colonel          1989    M.I. – I.J. Timiş            Şef serviciu I/A

68.       Perşa Andrei    căpitan             1979    M. I. – I. J. Maramureş            Ofiţer legătură

69.       Pista Nicolae    căpitan 1989    M.I. – I.J. Timiş           

70.       Pop Emil          lt. colonel          1988    M.I. – I. J. Cluj,  Mun.  Dej      Şef securităţii municipale

71.       Pop Iosif          lt. colonel          1978    M. I. – I. J. Satu Mare  Ofiţer legătură

72.       Pop Victor       colonel 1975    M. I. – I. J. Satu Mare  Şeful Securităţii

73.       Popescu Stelian            colonel 1985    M.I. – D.S.S. Dir. I.     Şef serviciu

74.       Radu Tinu         maior    1989    M.I. – I.J. Timiş           

75.       Raţ Ioan (Iosif) maior    1986    M.I. – I.J. Bihor           Ofiţer operativ II

76.       Raţiu Alexandru            maior/colonel    1975    M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. B2

M. I. – D.S.S. (Buc)     Ofiţer specialist

77.       Ristea Gheorghe           gereneral lt.       1977    M. I. - I. J. Mureş        Şef Inspectorat

78.       Rus  ....            colonel 1989    M.I. - I. J. Bihor         

79.       Sabău Dan       locotenent         1989    M.I. – I.J. Bihor           Ofiţer operativ

80.       Sabău Nicolae lt. major            1978    M. I. – I. J. Maramureş            Ofiţer legătură

81.       Sălăgean Ioan  lt. colonel          1985    M.I. – I.J. Bihor           Şef serviciu I/B

82.       Santa Grigoriu  maior    1975    M. I.–I. J. Satu Mare  

83.       Socolan Ioan    locotenent         1985    M.I. – I.J. – Satu Mare Ofiţer legătură

84.       Stan Ştefan       plutonier           1983    M. I. - I. J. Mureş       

85.       Strâmbu Emil    lt. colonel          1984    M. I. - I. J. Mureş       

86.       Szabo Julius      maior    1983    M. I. - I. J. Mureş       

87.       Székely Ioan     maior    1988    M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud        Inspector principal

88.       Tănăsescu Tudor          căpitan 1988    M.I. – D.S.S. 

89.       Ţanc Ioan         maior    1976    M-I. Mureş      Of. Operativ pincipal

90.       Ţarcă Angela    maior    1985    M. I. - I. J. Mureş        Şef birou

91.       Terziu Rusalin   colonel 1975    M. I.- I. J. Timiş          Şef securitate

92.       Todoran Eugen            lt. colonel          1988    M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B          Adjunct şef securitate

93.       Tóth Ioan         plutonier           1985    Militie, Bogdand           Şef de post

94.       Tripon I.           locotenent         1975               

95.       Ungvari Iosif    lt. colonel          1989    M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F”

96.       Vereş Mihai      căpitan 1986    M. I. – I. J. Satu Mare  Ofiţer specialist III.

97.       Vuşcă Alexandru          lt. major            1980    M.I. – I. J. Satu Mare  Ofiţer legătură

98.       Zarcul Nicolae  maior    1989               

99.       Zetea A.           lt. colonel          1976    M.I. – I. J. Maramureş            Şef Serviciu I.