„A következő mérföldkő az Európa Kulturális Fővárosa projekt”

Fennállásának 65. évfordulóját ünnepelte az elmúlt hét végén a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A bánsági magyar színjátszásnak több évszázados hagyománya van, de az állandó, állami támogatást élvező magyar színtársulat 1953-ban alakult és május 3-án tartotta meg első premierjét, amikor egy azóta elfelejtett szovjet szerző Kisunokám című darabját adták elő, Josan Emil akkori színházigazgató rendezésében. A temesvári magyar színház hatvanöt évének emlékezetes pillanatait, felejthetetlen színészeit és előadásait, az előadások tárgyi emlékeit idézte fel az ünnepi rendezvénysorozat, amelyről Balázs Attila direktor úr és Szász Enikő, az ünnepi gálaelőadás rendezője nyilatkozott a Nyugati Jelennek.Az ünnepségsorozat történelmi eseménnyel kezdődött: a temesvári polgármester és a magyar színház igazgatója aláírták a Művész (Arta) mozi átadásáról szóló elvi megállapodást, amelynek alapján a józsefvárosi moziterem és nyári kert a magyar színház adminisztrálásába kerül. „A Művész mozi megszerzése számunkra azt jelenti, hogy amink van, azt ki tudjuk bővíteni és újabb tervekben is gondolkozhatunk. A bábtagozatunkat teljes mértékben oda szeretnénk áttenni, illetve a repertoárunkat is bővíteni szeretnénk azáltal, hogy létrehoznánk ott egy táncteret a sok táncos lábú gyerek számára, aki elhagyja majd a Bartók Béla Líceumot. Egy erős magyar centrum kialakítása a cél a Józsefvárosban, amelynek része a magyar óvoda és az iskola, a templom, a művészeti központ és a szórványkollégium. Mindez egyelőre távlati terv, de azt szeretném, hogy amikor Temesvár Európa Kulturális Fővárosa lesz, addigra biztosan használható legyen a Művész moziból kialakított kulturális központunk” – nyilatkozta lapunknak Balázs Attila.A Csiky Gergely Állami Magyar Színház előcsarnokában ez alkalommal megnyílt a 65 év színházi előadásainak tárgyi emlékeit – előadásplakátokat és fotókat, színházi dokumentumokat, kosztümöket, kellékeket és hanganyagokat – bemutató kiállítás, amely június 22-ig tekinthető meg. A rendezvénysorozat keretében levetítették az 1998-as Alfred de Musset: Lorenzaccio című előadás (rendező Victor Ioan Frunză) filmfelvételét, amelyet a Duna Televízió készített annak idején. „A Lorenzaccio olyan fordulópont volt a színház életében, amit érdemes volt jelezni – nyilatkozta Balázs Attila. – A Lorenzaccio számomra is fordulópont volt, mert ez lett a temesvári közönség előtt az első olyan nagymérvű főszerepem, amelyben tudtam „a hátamon vinni” egy előadást. Nekem személyesen azért is fordulópontot jelentett a Lorenzaccio, mert megbizonyosodtam, hogy most már ezen a pályán maradok, hogy érdemes valamit kezdjek magammal a színpadon”. A Lorenzaccio-előadás „nehéz szülés volt”: több mint 10 hónapot tartott a próbafolyamat, egyik évadról átment a másikra, közben mentek el, jöttek színészek, még a bemutató előtt is sokat változott az előadás, a kezdeti négyórásról röpke 3,5 órásra csökkent. „20 év távlatából ez egy szép emlék, de akkor egy kemény, gyötrelmes időszak volt a számunkra” – nyilatkozta Balázs Attila, aki szerint voltak még a Lorenzacciohóz hasonló emlékezetes előadások a temesvári magyar színház történetében. Ilyen volt a Taub János rendezte legendás Gondnok, amelyben Sinka Károly, Fábián Ferenc és Szabó Lajos játszottak, vagy a Klein Magdi-féle korszak Peer Gynt és Tóték-előadásai. Jöttek a nehéz idők, amikor sokat turnézott a színház és kiemelkedő siker volt a 350 előadást megért Mágnás Miska. A hozzánk közelebbi időszakból említésre méltó a Hamlet, a Rosencrantz és Guildenstern halott, a Kokan Mlade-novič-féle előadások, de nagy siker volt és sok előadást ért meg az Amor Omnia, a Lecke és a Mady-Baby is. „Nekünk azért minden előadás a mi gyerekünk, a kedvencünk, mindegyiket szeretjük, azt ne is kérdezze senki, hogy melyik a kedvencem. Azért valamiféle rangsor kialakul az előadások között, és ezt elsősorban a közönségnek köszönhetjük. Tulajdonképpen ez az ünnepség is arról szól, hogy megállunk egy pillanatra, körülnézünk és megköszönjük a közönségnek, hogy velünk tartott és reménykedünk, hogy a jövőben is velünk tart!” – nyilatkozta Balázs Attila.Az elmúlt 65 év nagy színházi élményeit elevenítette fel a szombat este bemutatott Só maszk gó on című gálaelőadás is, amelynek rendezője Szász Enikő színművész-rendező. „Egy ötletverseny nyomán nyertem el lehetőséget, hogy megrendezzem a díszműsort. Az volt az ötletem lényege, hogy mutassunk be a 65 év történetéből sikeres pillanatokat, egy három generációs család történetére felfűzve. Remélem, hogy érdekes ez az összeállítás, amit nevezhetünk előadásnak is, mert van eleje, közepe és vége, egy történetre fűztem fel az egész bemutatni való anyagot” – nyilatkozta lapunknak Szász Enikő. – A sztorit, a történetet én írtam, de közben a különböző előadásokból inspirálódtam, a három generációs család tagjai között felfedezhet a néző olyan karaktereket, amelyeket az utóbbi években a színpadon látott különböző előadásokban és közben a nagyvilágban történt eseményekre is reflektáltam. Felhasználtuk a román televízió magyar adásának a régi felvételeit, mi is digitalizáltunk régi felvételeket, ügyeltem arra, hogy a jelentősebb színészek neve elhangozzék, megjelenjen a képernyőn a nevük, bejátszottunk régi fotókat, plakátokat, részleteket régi előadásokból és új előadásokból eljátszottunk jeleneteket, a színház jelenlegi tagjaival” – nyilatkozta Szász Enikő, aki szerint ezt a gálaműsort akár később is elő lehetne venni, „fogyaszthatóvá tenni” és retrospektív előadás formájában be lehetne mutatni.A jubileumi díszelőadás után, az előző kerek évfordulók hagyománya folytatásaként, örökös tagokat avatott a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Szekernyés Irén volt irodalmi titkár, Szekernyés János volt művészeti tanácstag és kinevezett igazgató, Krausz Kuti István és Fall Ilona színművészek, valamint Bikfalvi József (Pici) volt hangosító személyében.A hogyan továbbról Balázs Attila, a 65. születésnapját ünneplő színház direktora így nyilatkozott a Nyugati Jelennek: „Fiatalosan nézünk a dolgok elébe, elsősorban azért, mert a társulat átlagéletkora eléggé fiatalos. Örülünk annak, hogy van mire támaszkodni, egy emberöltőnyi időszakot magunk mögött hagytunk, vannak elődeink, őseink, akik figyelnek minket és ez egyfajta felelősséget jelent. Azt hiszem, ha ez idő alatt megtalálta a színház az identitását, akkor annak jegyében kell folytassa. A következő mérföldkő számunkra a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt, de azelőtt van még az új épülettel való szembesülés és a felújítási munkálatok sora, amely nagyon sok energiánkat fel fogja őrölni.”