Bemutatkozott a Szeged folyóirat

A XXIII. Bánsági Magyar Napok keretében a temesvári Küttel Klubban május 5-én, szombaton nyílt meg a Székely László,Temesvár első főépítésze életművét bemutató állandó fotókiállítás. A B.M.N. rendezvénysorozat és a Küttel Klub vendége volt Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat főszerkesztője és Diószegi Szabó Pál költő.

A XX. század végére méltatlanul elfeledett temesvári főépítész, Székely László életművét bemutató fotókiállítást már többször és több helyszínen láthattuk, de mostantól állandó kiállítás formájában a nemrég felavatott józsefvárosi magyar klub helyiségeit díszítik. A Székely László emblematikus épületeit bemutató fotók egy három nyelvű albumban is megjelentek, ezeknek a fotóknak, illetve az albumnak is köszönhetően Székely László emlékezetét sikerült visszahozni a köztudatba. Köszönhető mindez Szász Enikőnek, az albumot megjelentető Temesvári Magyar Nőszövetség elnökének és Szekernyés János helytörténésznek, aki a Székely Lászlóval kapcsolatos információkat felkutatta.

A Küttel Klub egy hiánypótló kulturális eseménynek is a helyszíne volt szombat este: Bene Zoltán író-főszerkesztő és Diószegi Szabó Pál költő, történész bemutatták a Szeged című várostörténeti és kulturális magazint, amely Temesvár Tisza-parti testvérvárosának a folyóirata. Temesvár immár húsz esztendeje hivatalosan is Szeged testvérvárosa, de a két város közötti kulturális kapcsolatokat még magyar–magyar vonalon sem sikerült szorosabbra fűzni, kivétel a Szeged táncegyüttes oktatói és a Temes megyei néptáncegyüttesek közötti gyümölcsöző együttműködés, valamint a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum és a szegedi Piarista Gimnázium közötti kiváló kapcsolat. Ilyen értelemben „kultúrmissziónak” is tekinthető a szegedi vendégek temesvári látogatása, hiszen ők is elismerték, hogy amíg Szabadkával kiválóak a kulturális kapcsolatai Szegednek, addig Temesvárral sajnos jelentéktelenek.

A Szeged című folyóirat szerkesztését 2017-ben, egy évvel ezelőtt vette át Bene Zoltán író, aki a fiatal magyar írónemzedék egyik legtehetségesebb alkotója és többek között az Irodalmi Jelenben is közölt írásokat. „Azt leszögezném, hogy a Szeged nem irodalmi lap! – mondta Bene Zoltán. „Aki szegedi íróktól-költőktől szeretne írásokat olvasni, az olvassa a Tiszatájat. A Szeged folyóiratban kizárólag olyan színvonalas írások jelennek meg, amelyeknek témája a városhoz kötődik. A Szeged egyfajta kulturális keresztmetszet, amelyben erős a helytörténeti vonal” – mondta Bene Zoltán. Összehasonlításképpen, Temesvárnak nincsen ehhez hasonló témájú folyóirata, csak egy városi közlönye (Monitorul Timişoarei), amelyben a helytörténeti írásoknak havonta egy fél oldalt szentel a szerkesztő.

Bene Zoltán írót szegedi kollégája, Diószegi Szabó Pál költő mutatta be a temesvári olvasóknak, egy izgalmas beszélgetés formájában. Bene Zoltán gyakran nyúl történelmi témákhoz, amelyeket saját stílusában dolgoz fel, komoly valóságismeret birtokában. „Identitásunk legpontosabban a közös mitológiában fogható meg, szükségünk lenne egy magyar nemzeti mitológiára, amelynek egyik alakja lehetne például Rózsa Sándor, vagy (miért ne?) a modernkori betyár, a Viszkis” – mondta Bene Zoltán, aki szegről-végre a híres magyar focistának, Bene Ferencnek is rokona. Az író néhány kötetét is elhozta mutatóba Temesvárra (Hollók gyomra, Továbbmondott történetek, A méltányolás ideje, Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai. Betyárpikareszk), amelyeket végül szétosztott a jelenlevők között. Természetesen a Szeged című folyóirat különböző számaiból is jutott mindenkinek egy-két példány, így a temesvári olvasók ízelítőt kaphatnak a szomszédvár kulturális életének újdonságaiból. A Szeged folyóirat interneten is olvasható a http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/címen.