„Fiatalokról fiataloknak”, „Találkozóhely”, „Elindultak szeptemberben” és társai

A hírlapírónak meg sem fordul a fejében, hogy tiszavirág életű cikkeit évtizedek múltán valaki esetleg kézbe veszi, elolvassa, feldolgozza, következtetéseket von le belőlük, amelyekből végül doktori disszertáció, sőt, egy izgalmas sajtótörténeti könyv is megszülethet. Ezt tette a marosvásárhelyi Kommer Erika, aki ráadásul nem a számára könnyebben elérhető erdélyi magyar sajtó múltjában kutakodott, hanem két temesvári kisebbségi pártlap, a Neue Banater Zeitung (NBZ) és a Szabad Szó gyermek és ifjúsági rovatainak tartalmát elemezte ki és hasonlította össze „Elindultak szeptemberben…”. Ifjúságnevelés a kisebbségi szocialista sajtóban című, a kolozsvári Scientia Kiadónál megjelent kötetében.

A kiadó részéről dr. Sorbán Angella köszöntötte a temesvári Küttel Klubban október 11-én megtartott könyvbemutató közönségét, majd elsőként a szerző mutatta be saját könyvét, vetített képekkel illusztrálva az elmondottakat. „Hogyan szólították meg az ifjúságot a kisebbségi szocialista sajtóban? Milyen felnőtteket akartak nevelni a fiatalokból a kommunizmus éveiben?” Ezekre és más hasonló kérdésekre keresi a választ könyvében Kommer Erika, aki párhuzamosan mutatja be az NBZ és a Szabad Szó Treffpunkt (Találkozóhely), Olvasói levelek, Család és iskola, Elindultak szeptemberben, Fiatalokról fiataloknak stb. rovatait, felvázolva ugyanakkor a korabeli társadalmi-politikai helyzetet, a két kisebbségi pártlap főszerkesztőit és ifjúsági rovatvezetőit, akiket, amennyiben ezt vállalták, meg is szólaltat a könyvben. Kommer Erika kiemelte a Szabad Szóban 1971-ben indult Fiatalokról fiataloknak rovat valóban fiatalos lendületét, amelyet Józsa Ödön szerkesztett, és amelyhez hasonló szellemben (de egymástól függetlenül) született meg tíz évvel később az NBZ Treffpunkt című ifjúsági rovata. A sajtótörténeti jelentőségű könyv foglalkozik az 1970-es, 80-as évek pártsajtóját megnyomorító cenzúrával és a hozzá kapcsolódó „bikkfanyelvvel”, de a korabeli, a szocialista embert nevelő romániai iskolamodell, az oktatási törvények és a tantárgyak „rangsorolása” is megtalálható a tudományos munkában.

Elsőkötetes szerzőként üdvözölte Kommer Erikát dr. Egyed Emese, (Babeș–Bolyai Tudományegyetem), aki a szerző 10 évig tartó szorgalmas kutatómunkáját irányította, hangsúlyozva, hogy ez a könyv a kutató megerősítése abban, hogy jó úton jár és érdemes elmélyíteni sokoldalú, a romániai német-magyar kulturális kapcsolatokra is rávilágító sajtótörténeti kutatásait. „Ez a könyv nem csak hasznos, hanem szükséges munka” – mondta dr. Bodó Barna (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), a kötet szerkesztője, akitől azt is megtudtuk, hogy a kommunizmus éveiben a kisebbségi német és magyar sajtó “nem voltak egy súlycsoportban”, a Nikolaus Berwanger főszerkesztő irányította NBZ szerkesztőinek sokkal nagyobb volt a mozgástere, mint a Szabad Szó ifjúsági rovatvezetőinek.

A könyvbemutatót követő beszélgetés során a Szabad Szó két egykori munkatársa, dr. Albert Ferenc professzor és Graur János, a kötetnek címet adó „Elindultak szeptemberben” rovat ötletgazdája idézték fel az ifjúsági rovathoz fűződő emlékeiket. „A sorok között akkor is a magyar oktatást, a magyar pedagógusokat akartuk ösztönözni, illetve a szülőket arra, hogy adják magyar iskolába a gyerekeiket” – mondta Graur János, megjegyezve, hogy az „Elindultak szeptemberben” első kiadása az 1970-es években 41 lugosi magyar első osztályos gyereket mutatott be, míg az idén mindösszesen 1 lugosi magyar első osztályos gyerek kezdte el szeptemberben az iskolaévet. A könyvbemutató végén Kommer Erika dedikálta első könyvét a temesvári olvasóinak.