Megjelent a Szövétnek 123. száma

Tisztázni szeretnénk elöljáróban, hogy a címlapot nem egy festmény, hanem Kovács Ferenc Pillantás aMaros-parti Aradra című bravúros fotója díszíti. A hátsó borító háttérképével ismét Bodó Judit remekel: Tavaszi szél vizet áraszt. Közben Gárdonyi Géza májusesti hangulatot árasztó, szerelmes verse (Este) jelzi, hogy végérvényesen megjött a tavasz.

Az első belső borítón képes beszámoló kulturális életünk néhány kiemelkedő eseményéről. A hátsó belső borítón Kett-Groza János, lapunk nagyra becsült munkatársának egyéni tárlatát (Kölcsey Képtár 11.) idéző összeállítás. Áprilisi lapszámunk fekete-fehér, belső  oldalainak színvonalát ezúttal is emelik Kett-mester és a Csikyben hamarosan érettségiző Czernák Dorottya meg az örökifjú Ódry Mária  ihletett illusztrációi.

IRODALOM, MŰVÉSZET. Ezúttal is igen tartalmas rovat. Költészettel indul (Böszörményi Zoltán: Nem ugatnak a napkutyák; Ódry Mária: Barkarügyek; Varga Melinda: Rozsdaszínű idő; Grosz László: Merre?; Vasile Dan: A Föld-harang). A folytatásban széppróza (Radnai István: Születésnap ódivatú kalapban; Frideczky Katalin: Fétisek; Kocsik Krisztina: Forróság; Nótáros Lajos: Arad marad – III.2.).

Pataky Lehel-Zsolt könyvismertetője (Kálvin utca 22. – Emlék a néhai tanároknak) felhívja olvasóink  figyelmét Koreck Aladár kötetére, amelyben sok kedves emléket idéz fel az egykori Magyar Vegyes Líceumban eltöltött diákéveiről, és az iskola azóta halhatatlanná vált tanáregyéniségeiről. Ujj János megemlékezik az egész életében Aradhoz kapcsolódott képzőművészről, Soós Istvánról (120 éve született aradi képzőművész). Az aradi magyar színjátszás összes titkát ismerő Piroska Katalin ismét érdekes színháztörténeti munkával jelentkezik a Mátyás-emlékév kapcsán (Színpadi művek Aradon Mátyás királyról – A némalevente és egyéb alkotások).

Az 50 éves újságírói jubileumát ünneplő Puskel Péter és örökifjú történészünk, Ujj János a TÖRTÉNELEM rovatban jegyeznek egy-egy izgalmas írást. Puskel Péter Száz esztendő azezerből – Sorsformáló nyolcas évek című publicisztikájában városunk néhány, nyomot hagyó történelmi eseményét idézi fel nagy hozzáértéssel. Ujj János folytatja városunk hadtörténetére tett visszatekintését (Arad a hadak útján – I. – A területet érintő háborúsesemények az újkorig – 2.).

A HELYTÖRTÉNET rovat szerzői közül nem hiányozhat Sarusi Mihály, Kisiratos szerelmese és bölcs ismerője. Folytatódik a Kisiratost 1818-ban újratelepítő jeles család emlékét felidéző sorozata (Szalbekék – 3.). Stefanov Titusz Sever Dan, az aradi turizmus jeles ismerője Czárán Gyula életének és munkásságának bemutatásával jelentkezik újra (Az aradi turizmus rövid története -3. – Ki volt Czárán Gyula?)

Lelki világunkat önzetlenül tápláló rovatunk, a HITÉLET Bátkai Sándorgondolataival kezdődik (Mit tegyek akkor Jézussal?). Horváth Csaba Kiskapusról ismét bölcs igazságokba avatja be olvasóit, közvetlen, meleg hangú, prédikációnak beillő cikkében (A kopácsolás). Vekov Károly nyugalmazott történész, Szoboszlay-kutató a Szövétnek részére első közlésre felajánlott Szoboszlay Aladár-szövegeiből újabbat közlünk lapunkban (A józan ész politikája). Fiegel Erzsébet filozófikus eszmefuttatása is leköti olvasóink figyelmét (Emberi minőségek).

A Szövétnek lapjain mindig nagy tisztelettel emlékezünk nemzetünk legnagyobb egyéniségeire. Az EGÉSZSÉG rovatban dr. Vajda Sándor arról az orvosról szól, aki arany betűkkel írta be nevét az orvostudomány nagykönyvébe (Kétszáz éve született Semmelweiss Ignác, az anyák megmentője).

Rogoz Marianna, a Csiky Gergely Főgimnázium tanára az iskolában megrendezett jótékonysági rendezvényekről ír az OKTATÁS rovatban, annak kapcsán, hogy nagy sikerű, sütivásárral egybekötött, színvonalas előadást tartottak az iskola diákjai a Tóth Árpád Teremben, egy beteg kislány, Hanna orvosi ellátásának támogatására (Nagy örömet szerezni egy kis összetartással). Az aradi magyar oktatás rejtelmeit részleteiben ismerő Matekovits Mihály, nyugalmazott pedagógus tanfelügyelői tapasztalatait kamatoztatja új sorozatában (Tanfelügyelet régen és ma – I.).

Koreck Aladár nemcsak diákkori emlékeiről ír az áprilisi Szövétnekben, hanem  feleleveníti az ÚTINAPLÓban az Egyesült Államokbeli Las Vegasban és környékén tett kirándulásának színes pillanatait is (A kaszinók városa).

A KERESZTREJTVÉNYt (Brittich Erzsébet: 110 éve született) – hagyományosan – a HUMOR rovat követi. Szabó István „antiballadát” írt a tőle jól megszokott szellemességgel (Egy hajdani traktorvásárlás oknyomozó története, azaz röviden: spóroljunk!). A második kötete bemutatóját tervező Kövér Péter legújabb, vicces története már csak a harmadik kötetébe fér bele (A Beretta, avagy mit szól a bádogosné a szemközti lakásból?).

Ha valakinek kedves olvasóink közül nem lesz alkalma elolvasni áprilisban a Szövétnek 123. számát, ne csüggedjen! Májusban is kellemes olvasmány lehet aradi kulturális szemlénk legutóbbi száma. És a szerkesztőbizottság már gyűjti az anyagot a júniusi számhoz.