Román zongorista tárja fel Bartók hagyatékát Temesváron

Bartók Béla zeneszerző román vonatkozású monumentális hagyatékát kívánja többek között Temesvár és Arad környékén feltárni, majd bemutatni egy román származású, jelenleg (1986 óta) New Yorkban élő hírneves zongorista.

A kolozsvári születésű Lucian Ban jazz-zongorista kedden este a Temesvári Szépművészeti Múzeumban adott teltházas koncertet (http://jazzupdates.ro/) Abraham Burton világhírű tenorszaxofonossal közösen. A zenészpáros – 2006 óta játszik együtt, és azóta több száz koncertet adtak az Atlanti-óceán mindkét partján – Blacksalt elnevezésű, egyedülálló duettjén a jazz-et és az improvizációt ötvözte eredeti hangzásban az erdélyi és a belizei tradicionális népzenei hatásokkal.

A koncert során hangzott el, hogy Lucian Ban egy nagyszabású projekten dolgozik, melynek célja felkutatni és visszahozni a köztudatba Bartók világhírű zeneszerző hagyatékának egy részét.

Bartók élete során elkötelezetten gyűjtötte a közép-európai népzenét, úgy vélte ugyanis, hogy a magyar népdal tipikus sajátosságait csak a szomszédos területek átfogásával lehet igazán és alaposan megismerni. Tiberiu Alexandru Bartók román vonatkozású hagyatékáról szóló könyvében (Béla Bartók despre folclorul românesc) azt írja: Bartók kilenc év alatt, 1918 őszéig mintegy 3500 román népdalt gyűjtött a volt Alsó-Fehér, Arad, Bihar, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Máramaros, Maros-Torda, Szatmár, Szeben, Szolnok-Doboka, Temes-Torontál és Torda-Aranyos megyében. A román folklór gyűjtését 1909-ben kezdte el. A gyűjtött anyag alapján írta meg 1915-ben zongorára Román népi táncok című művét.

Lucian Ban a temesvári koncert után a helyszínen a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta, a kétéves futamidejű, idén novemberben startoló „Bartók-tervet” a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021projekt keretén belül szeretnék kivitelezni. „Az ötlet tőlem származik, mert úgy gondolom, hogy egy rendkívüli témáról van szó, melynek háttereit nagyon kevesen ismerik régiónkban. Bartók népdalgyűjtésének nagy részét Erdélyben végezte. Kutatott még Törökországban, Magyarországon és Afrika északi részén is, erdélyi gyűjtésének anyaga azonban tekintélyes, egy hatkötetes sorozat őrzi. Bartók nagyon szerette az erdélyi román népzenét, ez a történet azonban elhalványult a történelem során. A temesváriakkal közösen kigondolt projektünk címe: „Retracing Bartók” (szerk.: magyar fordításban Bartók nyomában) és két részből áll. Egy zenei részből, melynek keretében két világhírű előadóművész – a Grammy-díjra jelölt Mat Maneri amerikai zeneszerző, hegedűművész, valamint John Surman angol jazz-szaxofonista – közreműködésével Bartók által gyűjtött román népdalokat fogunk átírni jazzre. Ennek eredménye több koncert, végül pedig egy album lenne. A projekt második része ennél összetettebb: a temesvári kulturális intézmények együttműködésével kiállítást szervezünk Bartók hagyatékáról. Ennek lebonyolítására magyarországi és amerikai szakemberekkel szeretnénk együttműködni. Reményeink szerint a kiállításra lehozhatjuk azokat a fonográf-hengereket is, melyeken Bartók gyűjteményének egy részét őrzik a budapesti Néprajzi Múzeumban. Többek között Nagyszentmiklós környékéről gyűjtött népdalokról van szó, de érinteni fogjuk Aradot is és a többi települést, ahol ismereteink szerint Bartók megfordult munkája során.”

A Temesváron kedden koncertezett két művész egyébként két közös albumot is megjelentetett a New York-i hírneves Sunnyside Records lemezkiadóval.

Abraham Burtont az utóbbi évtizedek legjobb jazz-szaxofonosai között tartják számon. A művész olyan tekintélyes zenészekkel játszott, mint például Jackie McLean, Art Taylor vagy Wynton Marsalis.

Lucian Bant az egyik legismertebb kortárs román jazz-zenésznek tartják. A hírneves zongorista, zeneszerző és hangszerelő – számos erdélyi népzenét adaptált jazzre – jelenleg New Yorkban él, több zenekart is vezet és nyolc saját albumot adott ki. A nemzetközi elismerést a Transylvanian Concert c. lemeze hozta meg számára.  

Csillag Emese