A közös magyar jövő tervezésének fóruma

Szombaton a csíkszeredai új sportcsarnokban tartotta XI. kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. 

A megjelent 777 küldöttet és a meghívottakat házigazdaként 10 órakor Ráduly Róbert polgármester üdvözölte, majd javaslatot tett: tekintve, hogy a napokban, a Himalájában eltűnt magyar hegymászó Erőss Zsolt csíkszeredai származású, egyperces néma felállással adózzanak az emlékének, illetve róla nevezzék el az új sportcsarnokot. Beszédében kihangsúlyozta, mennyire fontos számukra a kongresszusnak otthont adni, mivel Csíkszeredára, illetve a Székelyföldre irányítja nem csak az ország, hanem a Kárpát-medence figyelmét is.

Jogos elvárások a kisebbségi jogok terén

Megnyitó beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök a küldöttek mellett a meghívottakat is üdvözölte, akiknek szót is adott. Victor Ponta miniszterelnök, a Szociál Demokrata Párt elnöke beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ, a romániai magyarság törvényes képviselője az elmúlt 23 évben hatékonyan hozzájárult Románia demokratizálási folyamatához. Hosszú ideig kormányzati tényezőként, jó szakemberekkel járult hozzá az ország gazdasági, társadalmi fejlődéséhez, arculatának a javításához, tehát megkerülhetetlen az Alkotmánymódosítás, a területi átszervezés kérdéseinek a megoldásakor. Ha nem is jelentette ki egyértelműen, érzékeltette, hogy a kisebbségi jogok tekintetében a szövetségnek jogos elvárásai vannak.

Természetes az odafigyelés

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a Magyar Keresztény Demokrata Néppárt elnöke fontosnak tartotta leszögezni: ahogy Románia is jogokat kér és ad a határon kívül élő románoknak, természetesnek tekinti Magyarország kormányának az odafigyelését is a határokon kívül, így Romániában is élő magyar kisebbség jogainak a biztosítására. Egyetértenek a romániai magyarság autonómia törekvéseivel, illetve további jogos elvárásaival.

A FIDESZ Frakció nevében Rogán Antal elismerte az RMDSZ által végzett munkát, illetve az abban tanúsított következetességet, majd kijelentette: a FIDESZ támogatja az RMDSZ-t, illetve a romániai magyar szervezeteket a magyarság jogos elvárásainak a teljesítésében.

Kemény tárgyalópartner

Crin Antonescu, a Szenátus és a Nemzeti Liberális Párt elnöke is elismeréssel méltatta az RMDSZ eddigi munkáját, felelősségvállalását, majd az emberközti demokráciához szükséges reformokról beszélt. Jelenlétével is azt próbálta érzékeltetni, hogy tiszteli a romániai magyarság legitim képviseletét.

Vasile Blaga, a Demokrata Liberális Párt elnöke elismerően szólt az RMDSZ felelősségvállalásáról, egyben megjegyezte: a Szövetség igen kemény tárgyalópartnernek bizonyult, amiben azonban megegyeztek, azt minden körülmények között vállalta.

Az egyik legszimpatikusabb hozzászóló

Mihai Răzvan Ungureanu, a Polgári Szövetség Romániáért tömörülés elnöke, miniszterelnökként is tapasztalta az RMDSZ-nek az országépítésben gyakorolt pozitív hozzáállását, majd kijelentette: a romániai magyarságot is megilletik az európai normáknak megfelelő jogok. Egyik legszimpatikusabb hozzászólóként, magyarul kezdte és zárta beszédét.

Újhelyi István, a Magyar Országgyűlés alelnöke az MSZP képviseletében fejtette ki gondolatait.

A hatékony képviselet a legfontosabb

Miután szót kaptak a környező országokban élő magyarság politikai tömörüléseinek a vezetői is, köztük a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Úniója) Hans Henrik Hansen jogosnak ítélte az RMDSZ-nek a kisebbségi jogok teljesítésére vonatkozó elvárásait, Kelemen Hunor elnöki beszámolója következett. Ebben kitért az elmúlt kongresszus óta lezajlott, az RMDSZ életében olyan fontos eseményekre, mint a 2012. évi választások, a kormányzati szerepvállalás, az általa elindított Európai Kisebbségi Polgári Kezdeményezés, de kitért az ország régiós átszervezésének érdekében tett lépésekre, az alkotmánymódosításnak a magyarság számára történő pozitív változatért folytatott tárgyalásokra, a politikai tömörülésekkel gyakorolt állandó párbeszédre. Amint kifejtette, az érdekvédelmi szövetség számára legfontosabb a magyarság érdekeinek a hatékony képviselete a tömbben és a szórványban egyaránt.

Egykor Aradra, most Székelyföldre figyel az erdélyi magyarság

A továbbiakban ismertették az elfogadásra előterjesztett dokumentumokat, majd a hozzászólások következtek, amelyek során 37-en kívántak hangot adni a véleményüknek, köztük Bognár Levente Arad megyei elnök is, aki 18 tagú küldöttséggel vett részt a munkálatokon. Amint elmondta, út közben, Homoródfürdőn a küldöttség néhány tagja székelyzászlót is vásárolt, mert a 37 ezer fős Arad megyei magyarság képviselőiként szolidaritást éreznek a Székelyföld iránt. Hasonlót tapasztaltak, érezték a súlyát, amikor Aradon a Szabadság-szobor újraállításának a gondjaival küszködtek. Akkor Aradra, most Székelyföldre figyelt, figyel az erdélyi magyarság. Örömének adott hangot, amiért a kongresszus helyszínén, képeken megjelenített erdélyi fontos emlékművek, épületek társaságában az aradi Szabadság-szobrot is látni lehet.

Az erdélyi magyarság más-más körülmények között éli meg nemzeti azonosságát, de összetartozunk, amiben elemi fontosságú szerep jut az érdekvédelmi szövetségnek, amelyikben helye van minden olyan nemzettársunknak, aki a közösséget óhajtja szolgálni önzetlenül, alázattal. Az Arad megyei magyarság megmaradását, fejlődését a kulturális autonómia szolgálná, de egyetértenek a Székelyföld területi autonómia törekvéseivel is.

Ugyancsak Arad megyéből Király András oktatási államtitkárként, az anyanyelvű oktatás időszerű kérdéseit vette számba.

A további hozzászólók a megyék RMDSZ vezetői, magas rangú tisztségviselői közül kerültek ki, terítékre hozva a sajátságos kérdéseiket, megoldásra váró gondjaikat.

Nyolc dokumentumban az irányvonalak, a célok

A hozzászólások után az Alapszabályzat, illetve a program-módosításokat vitatták meg, fogadták el. A munkálatok záró részében összesen 8 dokumentumot fogadta el, amelyek az RMDSZ fő irányvonalait, illetve céljait fogalmazzák meg. Közülük, az Alkotmánymódosító törekvéseink: a nemzeti kisebbségek legyenek államalkotó tényezők című dokumentum fő vonalai, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőkként ismerjék el; a nemzetállam fogalmának a törlése; az egyéniek mellett a közösségi jogoknak a biztosítása, az 1918. Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltakra visszatérve; a nemzeti közösségi szimbólumoknak a szabad használata; a kulturális, valamint a területi autonómia kérdése.

A Kisebb, hatékonyabb régiókat című dokumentumban az RMDSZ törvénytervezete szerint 16 fejlesztési régió lenne a legmegfelelőbb, amiben a Székelyföld és a Partium külön régiót alkotna.

Az Erős Székelyföldet című, a Székelyföld közjogi státusának a biztosítását a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiaformáknak a megvalósítását körvonalazza.

Az Erősödő szórványt, összetartó magyar közösségeket című dokumentum tartalmazza a szórványvidékek cselekvési terveit, a programokat, tekintve, hogy itt élnek a leginkább kiszolgáltatott magyarok. A szórvány megerősítésére már beindultak olyan eredményes programok, mint Az örökségünk őrei, a Mikó Imre-segélyszolgálat, a magyar napok támogatása mindenütt. Újabb kérdést vet fel a nagyvárosi szórványmagyarságnak a támogatását célzó stratégiának a kidolgozása.

Az Új munkahelyek a fenntartható növekedésértaz RMDSZ gazdasági programcsomagja, amiben megfogalmazták a gazdasági elvárásokat, programokat, amelyek a munkanélküliség általános csökkentését, a gazdasági növekedést, a magyar fiatalságnak az itthon-tartását célozzák meg. Az RMDSZ kidolgozta Erdélynek a 2020-ig terjedő fejlesztési tervét, ami az egész ország számára is példa lehet.

Az Egymillióan az európai kisebbségvédelemértcímű program szerint héttagú európai bizottság alakult a kisebbségek védelmére. Ennek tagjait a FUEN elnöke, az RMDSZ elnöke, továbbá a dél-tiroli, a belgiumi németek, illetve más országokban működő autonóm területek vezetői alkotják. Cél, egy kisebbségvédelmi intézkedés-csomagnak a megszületése, ami az EU asztalára egymillió aláírás kíséretében letéve, törvényerőre emelkedjen. Az RMDSZ ezt egy év alatt szeretné megvalósítani.

Az Elutasítjuk a közösségünket ért sorozatos támadásokat címűben néhány kirívó esetet említve, a hatalomnak felróják az utóbbi időben felerősödött magyarellenes megnyilvánulásokat, majd kijelentik: „…Határozottan kiállunk intézményeink, közösségi vezetőink, valamint minden olyan magyar ember mellett, akik törvény adta nemzetiségi jogaival kívánnak élni. Visszautasítunk minden olyan próbálkozást, amely a megfélemlítés eszközével próbálja közösségünk tagjait eltántorítani a nemzeti törekvéseink érdekében folytatott küzdelemtől!...”

Az Erős Európa, gyarapodó Erdély, szövetségünk az Európai Parlamentben című, az RMDSZ szerepét körvonalazza az EP-ben, ahol feltétlenül biztosítani kell az erdélyi magyarságnak a képviseletét.

Bognár Levente RMDSZ megyei elnököt megkérdeztük, milyen benyomásokkal tért haza a kongresszusról.

Amint elmondta, nagyon fontos, hogy 777 küldött együtt volt, akiket az együvé tartozás érzése megerősített a közösségeik további szolgálatában. Az ott elhangzottak alapján a prioritásokat a megyei szervezeten belül is fenntartják, de ezek ismeretében a sajátos megoldásokat is megpróbálják megtalálni. Fontos volt az országos fórumon is jelezni az Arad megyei magyarság gondjait, amelyekre megpróbálnak megoldásokat találni. Számára a kongresszus az együttgondolkodást, a közös magyar jövő tervezését jelenti.