Adósság nélkül Szintyén, bizakodva

Erdős Bálinttal, az Ágyát és Szapáryligetet is magában foglaló Szintye község polgármesterével a már ismert költségvetés adatait figyelembe véve elemezzük a megyei tanácstól kapott támogatás nyomán kialakult helyzetet, szükségleteket és a lehetőségeket.

– Polgármester úr, mennyi az a bizonyos annyi, vagyis milyen beruházásokra lesz elég a megyei tanácstól kapott leosztás?

– Az idén számunkra jóváhagyott 450 ezer lej egy kevéssel több a tavalyinál. Ha azt ki is utalják, az Ágyán tavaly elkészített 4 kilométer járdából a kifizetetlenül maradt 2 kilométernek a költségeit törlesztjük. Ezen túlmenően összesen 200 ezer lejt szánunk a három település mellékutcáin lévő zúzottkő-burkolat megjavítására. Ezt megelőzően azonban földgyaluval az út középső részére gyűjtjük a meglévő zúzott követ, majd annak a lehengerlése után húzzuk rá az új kőburkolatot. Mivel az utcákon általában nincsenek kimélyítve a vízelvezető árkok, hamarább romlik az útburkolat. A szükséges járdajavításokat minden településen elvégezzük, de a szapáryligeti kolónián lévő 1,5 kilométeres járda igen el van hanyagolva, ezért azt teljesen felújítjuk. Ha a megyei tanácstól kapott pénz nem futja többre, a munkálatokat saját költségvetésből folytatjuk. Idén a kultúrát is komolyabban támogatni kívánjuk, ezért az ágyai Tőzike, valamint a szintyei román néptáncegyütteseknek hagyományos öltözékre, lábbelikre 10-10 ezer lejt különítünk el. Az említetteken kívül, ugyancsak önerőből a kultúrotthonok részleges felújítását is tervezzük. Az ágyainak a külső részét felújítottuk, noha a tetőn még komoly javítási munkálatok vannak. Az annyira még javítható, hogy a belső rész ne károsodjon, de idén a tető teljes felújítására nem biztos, hogy futja, az a következő év egyik prioritása lesz. A szintyei kultúrotthon viszont nincs ellátva korszerű mosdóval és illemhellyel, ezért azt kell megépítenünk. Ágyán felújítjuk a volt községháza, jelenleg orvosi rendelő igen leromlott állapotú. Éppen ezért, ultimátumban szólítottuk fel az ott lakó asszisztensnőt a kiköltözésre. Miután az épület felújítása megtörténik, az Olosz-házból oda kívánjuk átköltöztetni a polgármesteri hivatal kihelyezett irodáját, ami házasságkötő teremként is működhet.

– Humánus gesztus a kultúrának a támogatása. Tudtommal Ágyán él egy kiváló szabómester, aki olcsón, bármilyen népviseleti ruhát szakszerűen elkészít. Mindenki jobban jár, hiszen olcsóbban jutnak a ruhákhoz, ráadásul a kiadott pénz is a községben marad.

– Az ötlet a községi tanácsülésen is felvetődött, ha más vonatkozásban is. Arra a következtetésre jutottunk, hogy beton- vagy aszfaltozott járdát nem érdemes építeni, mert előbb vagy utóbb tönkre megy, miközben a térköves járda örökös. Ha lesüllyed, felszedik, alátöltenek és visszarakják. Az ötlet onnan származik, hogy a községben működik egy térkő-gyártó kisüzem, amelyikre alapozva, kísérleti jelleggel nemcsak járdát, hanem útszegélyek közé lerakott, 100 méter hosszú útszakaszt is megépítünk. Ennek a költségeit a vállalkozó magára vállalta, hogy bebizonyítsa termékének a tartósságát. A 6 méter széles kísérleti szakasz a polgármesteri hivataltól a megyei rangú útig terjedő rész lesz, ahol mind az iskolába, mind a Hivatalba a szükséges tűzifát szoktuk beszállítani, tehát alapos terheléspróbának lesz kitéve. Amennyiben az út kiállja az összes próbát, a vállalkozó felajánlása értelmében, a 3-4 évre elkészítendő befektetési tervezet alapján, maga előre elkészíti a térkövezési munkálatokat előbb a járdákon, később az utakon is, a község viszont az évi betervezett leosztásban, utólag kifizeti a befektetés ellenértékét.

– Miért pont vele akarják a munkát elkészíttetni?

– Először is azért, mert az árajánlata annyira kedvező, hogy egyetlen hasonló profilú vállalkozás sem kelhet vele versenyre. Másik érv, amint említette is, hogy helybeli, tehát a kifizetett pénzek helyben maradnak. A megegyezés szerint Ágyán a kultúrháztól a tömbházig, vagyis a közbeeső iskola és óvoda előtt is, térkővel kirakott járdát építtetünk vele. Hasonlót szeretnénk az aszfaltos úttól a református templom bejáratáig is megépíteni, mert a munkálatokat elvégzi, mi viszont részletekben is kifizethetjük. Ő olyan stratégia szerint dolgozik, hogy az elvégzett munka a legjobb befektetés. Azt előbb vagy utóbb, szép szóval vagy bírósági végzés nyomán mindenképp kifizetik. Ha más településeken is dolgozik utólagos részletfizetésre, miért ne bízna meg a saját községében?

– Mekkora árkülönbség van az aszfaltos út, illetve a térköves között?

– Természetesen hivatalos árajánlatot kértünk mindkét fajta burkolatra. Az 5 centis aszfaltrétegnek 65, míg a térkövesnek 85 lej négyzetmétere, útszegéllyel, míg az aszfaltos útszegély nélküli. Arról nem is beszélve, hogy az 5 centis aszfaltréteg hamar elkopik, megreped, miközben a térköves, ahol megrongálódik, ott egyszerűen kijavítható. Mivel a vállalkozó igen komoly ember, segíteni is akar a községén, már a járdaszegélyeket le is szállította az említett munkálatokhoz, ezért jómagam és a község vezetősége nagy fantáziát látunk a térköves útburkolásban. Ezzel párhuzamosan természetesen az utcák aszfaltozását is szorgalmazzuk, hiszen településenként 2-2 kilométer burkolására pályázatot nyújtottunk be. Ha jóváhagyják számunkra a finanszírozást, nem biztos, hogy az nem változtatható át térkövezésre. Ha nem lehet, marad az aszfaltozás, amivel párhuzamosan, más utcákban térköves burkolatot építünk.

– Mi a véleménye a megyei költségvetésből kapott leosztásról?

– Én, aki eddig a kevés pénzhez, rendszeresen az adóssághoz voltam szokva, e tehertől a közelmúltban megszabadulva, most bizakodva tekintek az idei költségvetési év elé. Az nem lehet túl rossz Szintye község települései számára.

– Köszönöm a tájékoztatót.