Búzavirág farsang, a néphagyomány jegyében

Szombaton majdnem teltházas közönség előtt a pécskai Búzavirág néptánccsoport bemutatta önálló előadását Farsangi mulatozások címmel.

A farsang, a vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjtkezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Ezekből a néphagyományokból merített és vitt színpadra a műsor rendezője, Engi Márta.

Az előadás a kisiskolás lányok „talajkázásával” indult. A műsort átfogó bemondó szövegből kiderült, hogy „talajkázás vagy „tananajozás" ősi, pogánykori szokás. A termésvarázsló szövegnek a hagyományos falusi életben nagy fontosságot tulajdonítottak, hiszen a varázserejű mondóka az életet adó, jó, tiszta és bő termésre irányult, ezért bizakodva várták a „tananajozókat".

Még egy érdekesség e hagyománnyal kapcsolatban, hogy leányok végezték, pedig köztudott, hogy minden, vagy legalábbis a legtöbb szerencsét hozó tevékenység a férfiak, fiúgyerekek feladata – „náluk a szerencse". A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra. A kisgyermek utánzási ösztönétől vezérelve főként a felnőttek életének, tevékenységeinek egy-egy mozzanatát játssza el, ami látható volt az óvodások táncos körjátékában, amely kiegészült a kisiskolás lányok táncával.A farsang ideje alatt eljátszották Konc király és Cibere vajda párviadalát. Konc király és Cibere vajda egy Európa-szerte elterjedt dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberétjelképezi, Koncz király viszont a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Ez is helyet kapott a kisiskolások farsangi játékában és táncaiban.A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap). A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. Farsang farkának középső napján tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. Igyekeztek is az eladósorban lévő lányok, hogy még farsang farka előtt párra találjanak, ne maradjanak pártában. A nagyok táncai, a sárközi, szilágy-krasznai, illetve magyarbődi táncok ezt hivatottak bemutatni.Az előadásban fellépő óvodások Balta-Tajcs Hanna, Bella Zóé, Boár Emma, Ferencz Lacika, Furik Roland, Hajas Denisia, Hajas Roberta, Janik Csepella Adina, Kecskés Fábián, Oláh Erika, Ordódi Szabolcs, Rácz Erik, Rácz Henrietta, Soare Delia, Sucigan Bianca, Szénási Jozefina, Szép Gábriel és Törő Bence; a kisiskolások, Bartók Zita, Bella Viktória, Fábián Zsanett, Hegyes Ákos, Kecskés Tamás, Krizsa Arisztid, Krizsán Endre, Ludmai Zsolt, Magyar Andrea, Magyar Valentin, Palotás Gitta, Scherrer Viktória, Sisa Csenge, Szénási Nikolett, Szép Sándor, Timpu Ana, Timpu Daria, Tóth Szabolcs; valamnt a nagyok, Arros Katica. Bartók András, Bartók Debora, Bartók Enikő, Bella Pscherhoffer Réka, Borsos Anett, Dancu Zsolt, Gál Krisztina, Krizsán Nándor, Lobotka Bettina, Mester Bettina, Mester Tamás, Mester Zsófia, Pap Enikő, Rusánszki László, Sisa Renáta, Sztojka Mihály és Törő Tibor, valamint a farsangi műsor rendezője, Engi Márta minden dicséretet megérdemelnek. Éppen ezért, vastaps kísérte az előadást.