Csődhelyzet nincs, csak pénzügyi zárlat a Coltermnél

Január óta jelentősen, az előző évhez képest 50%-kal megnövekedtek a távfűtő hálózatra csatlakoztatott temesvári lakások fűtési költségei. 

A Colterm vállalat vezetősége ráadásul egy rendkívül népszerűtlen döntéssel fokozta a fogyasztók elégedetlenségét: az előző télre visszamenőleg számláznak lakásonként néhány száz lejes többlet fűtésköltséget a temesvári előfizetőknek.

– A népszerűtlen intézkedések nyomán idén hogyan alakult a távfűtő hálózatról lecsatlakozó fogyasztók száma az előző év hasonló időszakához képest? – kérdeztük Laura M. Bondrilă Colterm-szóvivőtől.

– Június végéig kb. 500 temesvári lakás lecsatlakoztatását kérelmezték, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi év május–június időszakához képest. Ez nem meggyőző adat, mert a kérések száma egyik napról a másikra jelentősen változhat és még közel sem járt le kérelmezések határideje.

– Milyen feltételekhez kötik az idén a lakások lecsatlakoztatását?

– A lakások esetében a feltételek nem változtak: a típusnyomtatvány mellett, amit a Piatra Craiului utcai Colterm székházból lehet igényelni, szükség van a közvetlen szomszédok és a lakótársulás beleegyezésére, valamint a tömbház közös fűtéshálózata átalakítási tervére. Amennyiben egy egész lépcsőház kéri lecsatlakoztatását a távfűtő hálózatról, az idéntől nem kérjük a lakótársulás közjegyző előtt hitelesített szándéknyilatkozatát arról, hogy le akarnak mondani a Colterm szolgáltatásairól.

– Mennyi volt a Colterm előfizetőinek a maximális száma? Hány fogyasztója van jelenleg a távfűtő-hálózatnak?

– A Colterm 2004-ben jött létre a hőerőműveket működtető Termocet 2002 és a távfűtő hálózatot működtető Calor vállalatok egyesítéséből. A Coltermnek 2004 óta legtöbb 90 000 előfizetője volt, jelenleg mintegy 15%-kal kevesebb van. (Utánaszámoltunk: 2004 óta a Colterm átlagosan több mint 2000 előfizetőt veszít évente.)

– Legkevesebb hány előfizetője kell legyen a Coltermnek ahhoz, hogy még érdemes legyen a hőerőműveket és a távfűtő hálózatot működtetni?

– Ezt nem tudjuk egy konkrét számban kifejezni. Amennyiben az elosztó hálózat valamelyik ága fogyasztók nélkül marad, azt egyszerűen elzárjuk.

– A hőenergia jelenlegi számlázási rendszere nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztók takarékoskodjanak a hőenergiával, és ily módon csökkentsék a fűtésszámlájukat.

– A takarékosságra az egyetlen megoldás a költségek elosztását elősegítő mérőberendezések felszerelése, amire a 325/2006-os Hőenergia-törvény kötelezi a lakosságot, de aminek alkalmazási határidejét azóta többször is meghosszabbították – a legutóbbi 2009 szeptemberében járt le –, de egyiket sem tartották be. Szeretném azt is pontosítani, hogy a hőenergia árát nem a Colterm, hanem a városi önkormányzat állapítja meg.

– Milyen stratégiája van a Coltermnek a fogyasztók megtartására? Van-e értelmük az uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseknek, ha az előfizetők tömegesen lecsatlakoznak a távfűtő hálózatról?

– A Colterm fő célkitűzései az energetikai hatékonyság növelése, a hálózati veszteségek csökkentése, ami közvetett módon a hőenergia árának a csökkentéséhez vezet. Ilyen irányú beruházások voltak 2008-ban a Déli Hőerőmű (CET Sud) 19,7 MW-os turbinájának a felszerelése, a szabadfalui hőerőmű korszerűsítése. 2009-ben elkezdtük a Buziási úti és a Dunărea hőközpontok modernizálását. Folyamatban van a teljes, 73 km hosszú távfűtő-hálózatunk felújítása, ami jelentős mértékben csökkenti a veszteségeket. Az önkormányzattal közösen megnyert európai uniós pályázatunk, amire ön utal, 50 millió euró értékű, az összeg fele uniós forrás, 45% kormánypénz és 5% saját erő. Ez a nagyprojekt a Déli és a Központi Hőerőmű kazánjainak a modernizálását és a környezetvédelmi problémák megoldását célozza. Ezen kívül azt is szeretnénk aláhúzni, hogy a Colterm vállalatnak jelenleg 120 millió lejes adóssága van, de a kinnlevőségei elérik a 168 millió lejt. Nem beszélhetünk tehát csődhelyzetről, csak pénzügyi zárlatról, ami remélhetőleg hamarosan megoldódik.