Egyedül a Smithfield cég exportálhat

2012. január elsejei hatállyal (az Európai Bizottság beleegyezésével) Románia újra exportálhat sertéshúst az EU-tagországok piacára. 

Az egyetlen hazai cég, mely erre engedélyt kapott: az Arad és Temes megyében sertésfarmokat üzemeltető amerikai Smithfield. Az információt dr. Gheorghe Ban, az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) ügyvezető igazgatója hozta csütörtökön a sajtó tudomására az általa vezetett intézmény új székhelyén.

Mint ismeretes, a román sertéshúsra és az abból készült termékekre 2003-ban vetettek ki exporttilalmat, akkoriban Románia oltással próbálta megfékezni a sertéspestis terjedését. Azóta több lobbizás is folyt az EU-ba történő export engedélyezésére, de mindeddig nem történt előrelépés.

Dr. Ban igazgató elmondta, a tilalom feloldása elsősorban az országos állategészségügyi hatóság, ezen belül pedig a megyei szakemberek erőfeszítéseinek köszönhető; az országban, az exportálásban érdekelt cégek közül egyetlen egy teljesítette az uniós követelményeket. Az igazgatóság adatai szerint a Smithfield Arad megyében 13, Temesben 35 sertésfarmot működtet. – Be kellett bizonyítanunk a hatóságoknak, hogy mindent megtettünk a fertőzések megszüntetése, illetve továbbterjedése elkerülése érdekében. Az állatok egészségügyi állapotának felmérése céljából a megyében 21 102 vizsgálatot hajtottunk végre és több mint 2063 háztartást ellenőriztünk – nyilatkozta az igazgató, aki szerint a tilalom feloldása során a Smithfield Arad megyéből évente mintegy 250 000 sertést exportálhat az EU-ba. Eddig csupán az országban tudta értékesíteni saját telepein tenyésztett állatait. – Biztos vagyok benne, hogy ezzel a helyi sertéstenyésztők is jól fognak járni, hisz ez arra fogja ösztönözni őket, hogy az uniós szabványoknak megfelelő vágóhidakat létesítsenek. Mi pedig indítványozni fogjuk, hogy a magánvágóhidak a gazdáktól is felvásárolhassanak sertést. (Szerk. megj.: a megyében csupán a Kürtösi Mezőgazdasági Kombinát vágóhídja rendelkezik működési engedéllyel)

– A visszajelzések szerint Arad megyében jövőre két-három magánvágóhíd létesülhet, sőt a tilalom feloldásának hallatán már Oroszország is érdeklődik a román sertéshús iránt – tette hozzá.

Egyébként, ami a sertéspestist illeti – az igazgató szavaival élve – „a fertőzés mára a múlté”, határozottan kijelenthető: jelenleg nincs sertéspestis Arad megyében.

Ha pedig beválnak az állategészségügyiek számításai, 2-3 éven belül a lovak között pusztító kevésvérűséget is sikerül kiirtani a megyében. Az elmúlt években ugyanis rohamosan csökkent a feláldozásra ítélt állatok száma. Míg 2010-ben összesen 348 lovat kellett feláldozni – ezáltal a tulajdonosoknak 1,4 millió lejes kártérítést fizettek –, idén csupán 143 beteg állatot áldoztak fel. Jelenleg az igazgatóság mintegy 8300 lovat tart nyilván a megyében.

A fertőző háziállat-betegségeknél maradva, az igazgató elmondta, jelenleg a szarvasmarhák TBC-fertőzésének továbbterjedését próbálják megfékezni. Idén ugyanis 46 beteg állatot azonosítottak a megye 10 szarvasmarhafarmján. Az állatok feláldozása után a tulajdonosok összesen 149 907 lejes kártérítést kaptak az államtól. Hogy egészen pontosan milyen településekben fedezték fel a gócpontokat, azt nem árulta el. Egy dolgot azonban garantált: fertőzött tej nem került a piacra! Legalábbis nem az engedéllyel rendelkező forgalmazókhoz. Mert a piacokon, az asztal alól, pillepalackokban árult, kétes eredetű tejért az igazgatóság nem vállal felelőséget.