Egyre jobb a Téglás Gábor Iskola megítélése

Sikeresnek tekinthető 2011 a dévai Téglás Gábor iskolacsoport számára. Tavaly bőven volt pozitív és negatív fejlemény is, előbbiek inkább az új tanügyi törvényre és az iskola általános teljesítményére vonatkoznak, utóbbiak inkább a gazdasági válság okozta nehézségekre és az érettségi-eredményekre. 

Az éves tapasztalatok mérlegeléséről Kocsis Attila iskolaigazgatóval beszélgettünk.

– Ősztől már az új tanügyi törvény szerint indult be a tanév. Hogyan befolyásolja ez a Téglás iskolát?

– Régóta vártam az új törvényt, 90%-ban elégedett vagyok vele, jó a szórványnak. Még akkor is, ha egyes kitételei alkalmazásával gond van, a bürokrácia lassúsága miatt.

– Konkrétan mire gondol?

– Az új törvény jelentős önállóságot biztosít az iskoláknak. Igazgatótanácsunk már döntött is a szakoktatás bővítéséről, úgy, hogy az osztály egyik fele egy szakot tanul, a másik pedig egyéb szakosításra irányul, s csupán egyes tantárgyak (magyar, román, matematika stb.) közösek. A törvény lehetőséget ad erre, a tanfelügyelőségek informatikai rendszere viszont nem teszi lehetővé ezt. Így hát keserű érzés, hogy az igazgatótanács döntését nem érvényesíthetjük. Legalábbis egyelőre.

– Ha jól tudom, az új tanügyi törvény megengedi, hogy a tananyag 20%-ról maga az iskola döntsön. Élnek-e a lehetőséggel?

– Nyolcadik osztályig 20%-ról, középiskolai szinten 25%-ról. Iskolánkban is alkalmazzuk, tanártól és tantárgytól függően. Mindenekelőtt azoknál a tantárgyaknál, ahol nagyobb a heti óraszám (angol, magyar, kevésbé matematika vagy fizika). Azon tantárgyakból, ahol csak heti 1 óra van, s nemzeti ünnep, iskolanapok, vagy egyéb események miatt a félév folyamán el is marad néhány óra, ott már nehezebb alkalmazni. A turizmus osztályokban például a földrajz és történelem órákon Hunyad megye földrajzának és helytörténetének is helyt adunk a 25%-os törvényes mozgástér keretében.

– És a diáklétszám? Idén többen vannak-e mint tavaly?

– Sajnos nem, a 2010/11-es tanévben olyan 700 diákunk volt, most viszont olyan 570. Korábban középiskolai szinten még három párhuzamos osztály volt, most viszont csak kettő, illetve a tizenegyedikben kettő és fél. Ősztől azonban ismét 3 kilencedik osztály indul, mivel az új tanügyi törvény visszaállítja a korábban megszüntetet szakmunkásképzőt. Kértünk is ilyen osztályt, meg is kaptuk rá az engedélyt. Ez a törvény másik pozitívuma, nem kényszerit minden gyereket leérettségizni, viszont szakmát ad azoknak, akik nem szándékoznak tovább tanulni. Lesz tehát 2 gimnáziumi osztály (matek–infó és turizmus), illetve egy pincér- és szakácsképző vendéglátó-ipari szakosztály.

– Ezáltal remélhetőleg az érettségi eredmények is javulnak. Tavaly jelentős volt a visszaesés e téren 2010-hez képest.

– Kétségtelen, a tavalyi 51,5%-os sikerarány az érettségin összehasonlíthatatlan a 2010-es 100%-kal. Ennek ellenére jól állunk dévai és megyei szinten. Az iskolacsoportok kategóriájában messze mi vagyunk a legjobbak, a román nyelvűeknél az érettségin a sikerarány feleakkora volt, mint nálunk, noha diákjaink eggyel több tantárgyból (magyar nyelv és irodalom) vizsgáztak. Idén minden valószínűséggel jobbak lesznek az eredmények, mert a tavalyi példán a diákok belátták, hogy jobban fel kell készülni, s többet is tanulnak. Olyan 10%-kal többet.

– Vagyis az iskola megítélése igen kedvező.

– Nem akarok dicsekedni, de el kell mondanom, hogy számos ellenőrzés volt a tanfelügyelőségtől, mindent rendben találtak, és sok román tanfelügyelőnő mondta, hogy szeretne itt tanítani, kár, hogy nem tud magyarul. A kisérettségin (a nyolcadikosok képességi vizsgája) szintén a megyei átlagot kétszeresen felülmúló eredményt értünk el sorozatosan. Az is sokat elárul az iskola színvonaláról, hogy 2011-ben egész Hunyad megye 3 első helyezést ért el országos tantárgyversenyen, ebből egyiket a mi diákunk érte el, nevezetesen Csiszér Boglárka német nyelvből. Déva 9 középiskolája közül a Téglás iskola a harmadik legjobbnak tekinthető, egy szinten a Traian elméleti líceummal.

– Olyan eset van-e, hogy román gyerekeket írnak be hozzátok, hogy megtanuljon magyarul? A német iskoláknál, például, ilyen megfontolásból tolonganak a szülők.

– Igen, minden évben van olyan 3-4 román óvodás, akit azért írtatnak hozzánk, hogy megtanuljon magyarul. Elemi iskolában is nálunk járnak, majd kiderül mi lesz a folytatás, a 2005-ben alakult iskola még túl fiatal ahhoz, hogy az akkori óvodások általános iskolába jussanak.

– Hát a magyar gyerekek, milyen arányban jönnek a Téglásba?

– Középiskolai szinten diákjaink 90-95%-a itt is folytatja, évente 2-3 nyolcadikos megy el a dévai román gimnáziumba, illetve Nagyenyed vagy Kolozsvár híres magyar középiskoláiba. Minden évben van azonban olyan 1-2 magyar diák, aki román iskolában végezte el a nyolc osztályt, kilencediktől azonban magyarul tanul nálunk. Vajdahunyadról és Petrozsényból a magyar tagozaton végző nyolcadikosok 95-100%-a ide jön, vagyis évfolyamonként legfeljebb egy megy máshová. Lupényból viszont csupán a nyolcadikosok 35-40%-a jön hozzánk.

– Más megyékből is jönnek?

– Az az évi 2-3 diák inkább kivétel, családi okokból kerülnek Dévára, szüleik ide költöznek, vagy rokonaikhoz kerülnek. Nem is támogatjuk az ilyesmit, nem akarjuk elvenni a diákokat más megyék magyar iskoláitól, a mi célunk a Hunyad megyei magyar diákok felkarolása és magyar nyelvű oktatása.

– A dévai magyarok ide küldik-e gyermekeiket?

– Becslésem szerint olyan 60%-uk. Pontos adatom nincs, remélem az őszi népszámlálás korosztályos nemzetiségi adatai alapján többet tudunk erről, most csak a román iskolákban látott nevekből indulok ki. A tapasztalat az, hogy ott, ahol mindkét szülő magyar, a gyerekek hozzánk járnak iskolába, vegyes családokból viszont jóval kevesebben. Érdekes jelenséggel szembesültem az utóbbi időben. Azok a magyar–román vegyes családok, amelyek külföldi munkavállalásról térnek haza, viszont hozzánk, magyar iskolába íratják gyermekeiket. Amúgy a diákok megtartása sem mindig könnyű, sajnos olyan esetek is vannak, hogyha szigorúbban lépünk fel a diákokkal szembe, netán levonjuk magaviseleti jegyüket, a szülők azzal fenyegetőznek, hogy román iskolába viszik a gyereket, egyesek meg is teszik. Ami számomra mindig keserűséget okoz, hiszen minden magyar gyerek számít, egyesekért hosszan győzködjük a szülőket, egy bizonyos színvonalról azonban nem mondhatunk le.

– Ha jól tudom, a fegyelem is javult az új törvénnyel.

– Felére csökkent a hiányzások száma, amióta reggel bezárjuk az ajtót. Most ez van minden iskolánál, ezért a szülők is zokszó nélkül elfogadták, noha 2007-ben már próbálkoztunk ezzel, akkor csak mi, és általános szülői felháborodás miatt vissza kellett vonni az intézkedést.

– Fiatal pedagógus-gárdával rendelkeznek.

– Fiatal de szakképzett. 49 tanárunk közül 37 végleges, 9 még nem szerezte meg a véglegesítést, s csak 3 szakképesítés nélküli. Utóbbiak gyermeknevelési szabadságon lévő fiatal tanárnőinket helyettesítik. Mivel a megye egyetlen teljesen magyar iskolája vagyunk, igen nehéz helyettesítőt találni, ha például egy tanárnő szülési szabadságra megy. Szeptembertől megoldódott a zeneoktatás, gond még a rajztanár és a szakoktatáshoz kellene egy mérnök.

– Anyagilag hogyan állnak?

– Ez a kényesebb oldal. Lehetetlen a személyzeti bővítés, mert az iskolák személyzete a diáklétszámtól függ. Kellene például egy karbantartó, jelenleg a kapus végzi el a szükséges javításokat. Az áram- és fűtésszámlákkal is van némi gond, adósság halmozódott fel, mivel ezekre a dévai önkormányzatnak kellene átutalnia a pénzt, de mindig kevesebbet kapunk. Nemcsak a Téglás iskolánál, Déva valamennyi iskolájánál ugyanez a helyzet. A többi – kisebb – számlát (telefon, internet, víz-, gáz stb.), pedig saját forrásainkból fizetjük. Mindezek mellett 2011-ben elkészült a korszerű könyvtár, az aulában hangosító és világító berendezéseket szereltünk fel, s a szülők segítségével az egyéb szükséges javításokat is elvégeztük.

– Gondolom, a Communitas Alapítvány és Magyarország is támogatott.

– A könyvtárat és az aulát magyarországi támogatásból korszerűsítettük, a pénzt a Szülőföld Alaptól kaptuk. A Communitas pedig jelentős támogatást nyújt a diákok ingáztatására és a bentlakásra. Támogatásuk nélkül egyszerűen nem tudnánk ingáztatni naponta 80 gyereket (Csernakeresztúrrol, Vajdahunyadról és néhány dévai csöppséget a Szent Ferenc Alapítványtól) és nem biztosíthatnánk szállást, kosztot és ruhamosást havi 20-30 lejért a 40 bentlakó – többnyire Zsil-völgyi – diákunknak.

– Vonalat húzva, hogyan értékelné a nemrég zárult 2011-t?

– Tekintettel a gazdasági helyzetre, jó évnek, még az érettségi eredmények ellenére is. Remélem 2012 még jobb lesz.