Előnyben az elemi fontosságú fejlesztések

Papp Attilával, a Kis- és Nagyvarjast is magában foglaló Nagyiratos község tavaly megválasztott polgármesterével az idei költségvetési adatok alapján próbáljuk elemezni a fejlesztési lehetőségeket.

– Polgármester úr, a tavalyihoz viszonyítva, milyennek mondható a község idei költségvetése?

– Ha csak onnan indulunk ki, hogy miközben a község tavaly a megyei tanácstól 70 ezer lej támogatást kapott, idén viszont 460 ezret, gyökeres változásnak tekinthető. Természetesen, ezek célirányos pénzek, tavaly a csatornahálózat építésére kaptuk, míg az idei, jóval nagyobb összeg egy részéből a telekkönyvezés érdekében a lakosság földterületeit szeretnénk felméretni, majd elektronikus formában a Mezőgazdasági Nyilvántartó rendelkezésére bocsátani. Ez egy bonyolult, több évet igénybe vevő folyamat lesz, ami viszont elengedhetetlenül fontos a lakosság számára. A munkálatok kivitelezése ügyében tárgyalunk egy szakvállalattal. A támogatásból 150 ezer lejt az utcák útburkolatának a folyamatos javítására, zúzott kővel történő burkolására különítettünk el. A támogatásból szeretnénk felújítani a nagyiratosi kultúrotthonnak a tetőszerkezetét, míg a nagyvarjasiba korszerű illemhelyeket és mosdót kívánunk építeni. Mivel a községben nagyon régóta nem készült járda, kiemelten fontosnak tartom térkővel kirakott járdáknak az építését. Meglehet, valamivel drágább, mint a betonjárda, de annál sokkal tovább tart, könnyen megjavítható. Mivel nincs túl sok pénz rá, a községközpont főutcáján kezdenénk, ahol az alap jó, arra öntött homokrétegre, járdaszegélyek közé raknánk a térköveket. A 770 ezer lejes községi költségvetést megpróbáltuk minél ésszerűbben elosztani. Juttattunk az egyházaknak is, de a nagyiratosi futballpálya felújításához is hozzá szeretnénk fogni. Ezen kívül, a megyei tanács költségvetéséből ígéretet kaptunk a Kisvarjastól Nagyiratosig húzódó megyei rangú út burkolatának a felújítására. Tekintve, hogy az Arad és Kisvarjas közötti megyei útnak EU-támogatással történő felújítási költségéből megmaradt 300 ezer euró, ígéretet kaptunk, hogy az összegből 200 ezer euró értékben felújítják a község központjáig húzódó, mintegy 4 kilométeres szakaszt.

– Ezek szerint, a megyei tanácstól kapott hathatós támogatással bizakodva tekint az év elé.

– Természetesen, csakhogy a fejlesztésekből nem lesz minden kézzel tapintható, noha a lakosság szempontjából elemi fontosságú. Nagyon fontos, hogy a községbeli termőföldek pontosan fel legyenek mérve, hiszen a polgármesteri hivatalnak elemi kötelessége, hogy a földügyben hozzá forduló polgárait dokumentáltan ki tudja szolgálni. Jelenleg ugyanis a községben mintegy 100 hektárnyi föld kiosztását igénylik, amit nem lehet teljesíteni csakis a pontos felmérés, telekkönyvezés után.

– Létezik-e az igényelt többlet föld?

– Erre a pontos felmérés után tudok érdemben válaszolni. Az elődeim azt állítják, van tartalékföld, csakhogy a létező összes földterület ki van osztva.

– Tavaly milyen arányban sikerült begyűjteni a helyi adókat?

– Mintegy 70-72%-ban sikerült behajtanunk. Éppen ezért, idén szerződést kötöttünk egy vállalattal, amelyiknek átadjuk a régebbi adósok listáját. Az a kinnlevőség egy bizonyos százalékáért mindent megtesz az adóhátralék behajtásáért.

– Magánszemélyek vagy vállalatok-e a nagy, illetve a régi adósok?

– Is, is. A friss adósoknak ugye kiküldjük a felszólítást, míg a régieknek a listáját átadjuk az adóbehajtó vállalatnak. Mindezek, illetve más közbeszerzési szerződéseknek az előkészítésére a polgármesteri hivatalnak nem volt szerződése semmilyen vállalattal. A községi tanácsban komoly vita tárgyát képezte, hogy alkalmazzunk-e közbeszerzési szerződést előkészítő céget. Történt ugyanis, hogy az alkalmazottak közül néhányan jártak a közbeszerzési szerződés előkészítését elsajátító tanfolyamon. Mivel azonban nem dolgoztak ilyen munkakörben, nem is értenek hozzá. E területen azonban komoly pénzekről és felelősségről van szó, ezért egy, a jelzett témában járatos céget szerződtettünk.

– Van-e pályázatíró csapat a községben?

– A GAL Programban elkészítettünk egy 46 ezer euró értékű pályázatot, ami térkövezésre szól. Ennek a kivitelezésére a költségvetésből elkülönítettük a szükséges 226 ezer lejt, ugyanis a pályázat utófinanszírozású. Az összegből a községközpont járdáit a templomtól a megyei útig, továbbá a kultúrotthon és az óvoda előtt, illetve Nagyvarjas központjában akarjuk térkővel burkolni a járdákat.

– Milyen állapotban van a csatornahálózat építése?

– Azzal elég fura dolog történt, hiszen a protokollt, amit 2007-ben Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kihozott Nagyiratosra, meg kellett változtatni. Abban ugyanis 2, saját ülepítő szerepelt. A megyei tanács viszont később jött az ötlettel, hogy a Master Plan keretében, Sofronyánál rá kell kapcsolódnunk az aradi szennyvízrendszerre. Eközben azonban a Környezetvédelmi Minisztérium nem utalta ki a szükséges pénzeket, miközben a kivitelező cég Nagyiratoson lefektette a lefolyócsöveket. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a tervező eltűnt, másikat kellett alkalmaznunk. Amikor az új tervező munkába állt, kiderült, hogy az óvoda közelébe tervezett szivattyútelepet a közelben lakók nem akarják odaengedni. Igen ám, csakhogy a lefolyórendszer pontos topográfiai mérések alapján épült, hogy a szennyvíz a lejtőn szabadon közlekedhessen, ráadásul a telep csakis a község tulajdonát képező területen épülhet, ezért utólag nagyon nehéz új helyet találni számára. Tulajdonképpen az útvett, egész dokumentáció áttekinthetetlen volt. Szerencsémre, Bukarestben sikerült rendbe tenni, el is fogadták, majd átadták a Fejlesztési Minisztériumnak. Amíg az áttanulmányozza, jóváhagyja számára a támogatást, további egy évbe kerül, de hát ki kell várnunk, mert ez lesz a jövő, meg kell felelni az EU-szabványoknak.

– Milyen beruházásokon dolgoznak még?

– A nagyiratosi kultúrotthon mennyezetének a szigetelése nagyon rossz volt, ezért a padlást teljesen leszigeteltük, lepadoltuk, megigazítottuk a cserepeket, új esővíz elvezető csatornákat szereltünk fel. Legközelebb új cserepekkel helyettesítjük a mostaniakat. Ugyanígy a tekepálya, de az óvoda épületének is rendbe tettük a fedelét, sehol nem ázik be. Következő alkalommal mindre új fedőcserepeket rakunk. Az óvoda és a tekepálya fedelét tavaly, a kultúrotthonét a közelmúltban fejeztük be, mindet önerőből. A sportpályánál is tavaly rendbe tettük az öltözők épületét. Mivel a polgármesteri hivatalnak nincs archívuma, jelenleg annak a kialakításán dolgozunk. Belülről fel akarunk újítani 2-3 helyiséget, amelyekben megfelelő helyet biztosíthatunk a községi archívum számára. Kénytelenek pénzt költeni sok olyan beruházásra, amelyek nem látványosak, de kötelezők, a lakosság számára elemi fontosságúak. Mivel fejlesztésre idén komoly támogatást kaptunk, azoknak a hatékony felhasználása érdekében, a felújítási, korszerűsítési munkálatoknak a nyomon követésére, kis fizetéssel alkalmaztuk Kővári Sándort, aki kiváló szakember, sokat segít a munkálatok gyakorlati kivitelezésének az irányításában, ellenőrzésében. Ha az idei fejlesztéseink, beruházásaink egy része nem lesz kézzelfoghatóan látványos, a lakosság az ügyintézés gördülékenységén, az életminőségének a javulásán fogja megtapasztalni azoknak a hasznosságát.

– Köszönöm a beszélgetést.