Kongresszusváró

Szombaton Csíkszeredában szervezik meg az RMDSZ XI. kongresszusát, ahova összesen 777 küldöttet várnak. Bognár Leventével, az érdekvédelmi szövetség Arad megyei elnökével az elmúlt hétvégén megtartott SZKT-ülés tapasztalataira alapozva, a kongresszusi előkészületekről beszélgetünk.

– Elnök úr, összeállt-e az Arad megyei küldöttek végleges csapata?

– Megyénkből a szombaton 10 órakor kezdődő kongresszusra 18 tagú küldöttség utazik. Közülük 8 hivatalból vesz részt, vagyis jómagamon kívül további két SZKT-küldött, Király András és Faragó Péter, valamint minden RMDSZ-es, vagyis Almási Vince kisiratosi, Haász Tibor tőzmiskei, Kovács Imre nagyperegi, Papp Attila nagyiratosi, illetve Erdős Bálint szintyei polgármester. A legutóbbi küldöttgyűlés megválasztott további 10 küldöttet. Szabó Mihály, Hadnagy Dénes, Bölöni György, Khell Levente, Hallai János, Kocsis József, Sipos György, Farkas Viktória, Albert László és Péró Tamás az Arad megyei magyarság választott képviselőiként vesznek részt a munkálatokon.

– Arad megyében hogyan készültek a kongresszusra?

– Amint említettem, a kongresszusi előkészületek során megválasztottuk a küldötteket, de az előkészületekhez kötődött az elmúlt hétvégén megtartott SZKT-ülés is, ahol elkészült az alapszabályzat, illetve a programmódosítás tervezete.

– Mi várható a kongresszuson?

– Ezúttal nem lesz tisztújítás, de bizonyára kidolgozza az Európai Polgári Kezdeményezéssel való együttműködés kereteit. Ezáltal az őshonos nemzeti kisebbségek és a regionális kisebbségi nyelvek védelmét szolgáló európai szabályozást kívánjuk megteremteni.

– Ez a csomag tartalmazza a Székelyföld területi autonómiájára, illetve a szórványvidék kulturális autonómiájára vonatkozó elképzeléseket is?

– Az RMDSZ programjában már régóta célkitűzésként szerepelnek az autonómiatörekvések, illetve az ezzel kapcsolatos igények. A programban továbbra is fő célkitűzésként szerepel a különböző autonómiaformáknak a megvalósítása. Ez hosszadalmas folyamat, hiszen a kisebbségi törvény nem született meg, ami a kulturális autonómiát szavatolta volna. Ugyanakkor a Székelyföld sajátos státusát meghatározó jogi forma megszületése is várat magára.

– Tulajdonképpen, mi a kongresszus legfontosabb célkitűzése?

– Az RMDSZ demokratikus politikai tömörülés lévén, kétévente megszervezi a kongresszusát. Legutóbb, Nagyváradon megejtették a tisztújítást is, melynek során 4 évre választották meg a vezetőséget. A mostani kongresszus további célokat kíván megfogalmazni, melynek során jóváhagyja az érdekvédelmi szövetség módosított programját és alapszabályzatát. Mivel a résztvevők száma is nagyobb, ezzel arányosan, nagyobb hangsúlyt is kapnak mindazok a kérdések, amelyek a romániai magyarságot legjobban foglalkoztatják. Közülük kiemelkednek a romániai magyar közösség megmaradását szolgáló célkitűzések, amelyek mások lehetnek a tömbvidéken, mint a szórványban.

– Olyan sarkalatos kérdésekkel, mint az ország közigazgatási átszervezése, illetve az Alkotmánymódosítás, foglalkozik-e a kongresszus?

– Ezek az utóbbi hónapokban állandó témáit képezik az RMDSZ különféle fórumain zajló tanácskozásoknak, mert nem szabad olyan közigazgatási átszervezést elfogadni, ami nem jobb a jelenleginél. Nekünk meg kell gátolnunk az olyan változtatásokat, amelyek az erdélyi magyarság helyzetének a romlásához vezethetnek. Az Alkotmánymódosítás terén megfogalmazódtak az elvárásaink, amelyeket a kongresszusi határozatok meg kívánnak erősíteni. Noha az RMDSZ a parlamenti jelenléte alapján nem lehet meghatározó szereplő az Alkotmánymódosításban, az európai fórumokon mindent megmozgat azért, hogy az ne ellenkezzen a romániai magyarság érdekeivel. A kisebbségbarát jogrend megteremtéséért elindult egy olyan európai folyamat, amelyben összefogva a fejlett demokráciákban tevékenykedő kisebbségi szervezetekkel, a romániai nemzeti kisebbségek helyzetén is érezhető javulást szeretnénk elérni.

– Köszönöm a beszélgetést.