Magyaroktól tanultak a természetvédelmi park vezetői

A magyar természetvédelem egyik legszebb tájegységével, az 1997-ben megalakult Körös-Maros Nemzeti Park területével ismerkedtek a Maros-völgye Természetvédelmi Park Igazgatóságának munkatársai egy csapatépítő tréning keretében.

Az év végén szervezett találkozón az aradi szakemberek betekinthettek magyar kollégáik munkájába, de arról is meggyőződhettek, milyen nagy különbség van a romániai, illetve a magyarországi természetvédelmi területek, nemzeti parkok kezelése, fejlesztése között.

Paul Hac, az aradi Csálai erdőben székelő igazgatóság vezetője szerint nem ez az első alkalom, hogy együttműködnek szomszédos országbeli kollégáikkal. A két park igazgatósága a 2000–2002-es időszakban bonyolította le sikeresen a Maros-völgye védelmére, illetve szépségeinek népszerűsítésére irányuló közös Phare CBC projektet.     

– A magyarországi látogatásunk alkalmával újra meggyőződhettünk a romániai természetvédelmi övezetek alulfinanszírozottságáról. A nemzeti és természetvédelmi parkokat adminisztráló igazgatóságok minimális pénzügyi támogatásokat kapnak a Romsilva állami erdőgazdálkodási vállalattól. Más esetekben a védett övezetek kezelését civilszervezetekre bízzák, de állami támogatást nem kapnak. Végtére is a védett övezetek az ország gyöngyszemeit képezik, éppen ezért a román állam felelőssége lenne támogatni ezeket – nyilatkozta a Maros-völgye Természetvédelmi Park igazgatója, aki szerint az sem mellékes, hogy a romániai parkokkal ellentétben, a meglátogatott Körös-Maros Nemzeti Park több száz hektár terület tulajdonosa, évente 4,5 millió euró költségvetésből gazdálkodhat, azaz a büdzséje 38-szor nagyobb, mint a Maros-ártéré.  

Egyébként az aradiak, magyar kollégáik vezetésével meglátogatták a Szarvason található Körösvölgyi Látogatóközpontot, illetve az 1966-ban létrehozott Kardoskúti Fehértó természetvédelmi területet, ahol megtekinthették az őshonosságuk miatt védett, felbecsülhetetlen értékeket hordozó magyar szürke szarvasmarha-állományt.