Minden segítőkész emberre számítanak

Óév, illetve újév határán az átlagember is általában megpróbál visszatekinteni az eltelt időszakra, de a jövőbeli terveit is számba szokta venni. A közéleti ember, a politikus számára viszont nemcsak a szokás, a közösségi igény is megkívánja a mérlegkészítést.

Bognár Leventével, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökével együtt próbáljuk elemezni a tavalyi eseményeket, eredményeket, vetítjük előre az idei terveket.

– Hogyan tekint vissza a lezárult évre?

– Nehéz, politikailag feszült, polarizált, ellentétekkel terhes év áll mögöttünk. Egyrészt azért, mert két választáson, de az államfő leváltására kezdeményezett referendumon, illetve a kormány megbuktatásán is túl vagyunk. Ilyen időszakokban a szervezetre a szokottnál is komolyabb munka és felelősség hárul. A jelzett megmérettetések eredményeként kialakult egy országos helyzet, aminek a lecsapódása Arad megyében is megtörtént. Itt egy sajátos politikai közegben úgy kell politizálnunk, hogy a lehető legtöbbet valósíthassunk meg az Arad megyei magyar közösség számára.

– Talán térjünk rá a jelzett események, illetve az eredményeiknek a kiértékelésére.

– A helyhatósági választásokkal kell kezdenünk, amelyek a megyei magyarság szemszögéből sikerként könyvelhetők el, ugyanis az előző 4 helyett ezúttal 5 községben győzött az RMDSZ polgármesterjelöltje. A legtöbb szavazatot elvivő jelöltnek a győzelmét előíró törvénymódosítás nekünk segített, mert olyan helyeken, ahol a magyarság számaránya nem éri el az 50%-ot, nyerhetett a jelöltünk. Meglehet, a második fordulóban várható etnikai szavazás miatt nem lett volna esélye a sikerre. Tekintve, hogy Nagyiratos községben 2000 óta nem volt RMDSZ-es polgármester, nagyon örvendünk Papp Attila sikerének. Ugyancsak sikernek számít Tőzmiske és Szintye községekben a polgármesteri tisztségeinknek Haász Tibor, illetve Erdős Bálint általi megtartása. Kisiratoson is örvendetes tény Almási Vincének az újabb győzelme, de Nagypereg községben is  sikeres volt a váltás a jól teljesítő, hosszú ideig szolgált polgármester, Nagy Sándor és az általa javasolt fiatal, Kovács Imre között. Ezúttal is szeretném megköszönni Nagy Sándornak a közösség szolgálatában végzett munkát, illetve a staféta zökkenőmentes átadását. Mindenképp meg kell említenünk a tényt, hogy Sofronya községben Sandu Piroska, Kisiratoson Hallai János, Zimándújfalu községben Kocsis József személyében megtartottuk az alpolgármesteri tisztségeinket, de jómagam révén Aradon is megőrizte alpolgármesteri tisztségét a magyarság. Az is említést érdemel, hogy a megyeközpont, illetve a megye szintjén a koalíciós tárgyalások alkalmával komoly politikai nyomás nehezedett ránk. Mert megyei szinten elveszítettünk ugyan egy, azóta is hiányzó tanácsosi helyet, míg a megyeközpont tanácsában továbbra is ketten képviseljük a magyar érdekeket.

– Milyen hatékonysággal tehetik?

– Olyan sajátságos helyzetben vagyunk, hogy mind a megyeközpont, mind a megye tanácsában az ellenzékkel léptünk koalícióra, noha az országban, de a posztkommunista országokban is általában olyan tendencia érvényesül, hogy a hatalom mindenkit a maga oldalán, a maga színében szeretne látni. Azzal együtt, hogy minden hatalom a demokráciát hangoztatja, abszolút többségre törekszik, az ellenzéket ki akarja szorítani, ami nem egészséges helyzet. Sajnos, nekünk is ilyen feltételek között kell megélnünk a helyi autonómiát. Tudjuk, hogy Arad megye gazdasági szempontból az élen jár, tehát nagyon sok adót fizet be az országos kasszába. Ha a befizetés, illetve a visszaosztás ésszerű alapokon nyugodna, nem számítana, hogy éppen ki gyakorolja a hatalmat, mert a megyének lenne elég pénze fejlesztése. Mivel azonban nem így működik, az RMDSZ programjában is szerepel a helyi autonómia érvényesítésének a biztosítása, ami együtt jár az országos költségvetéstől való függőségnek a felszámolásával. Sajnos, 23 évvel a rendszerváltás után is el kell ismernünk, hogy nálunk még nem működik a nyugati típusú önkormányzatiság. A centralizált hatalmi törekvések miatt még most is nagyon sok helyi dolog Bukaresttől függ, ami sok esetben károsan hat a helyi önkormányzatiságra. A jelzett feltételek között, a koalíciós partnereink közreműködésével megpróbáljuk kilobbizni a magyarság helyi érdekeinek az érvényesítését, ugyanakkor országos szinten is adottak erre a feltételek. Parlamenti képviseletünk van, Arad megye rendelkezik egy oktatási államtitkárral, tehát bízunk abban, hogy a Bukarestben meghozandó döntésekre is hatni tudunk. Még akkor is, ha a végrehajtás hajlamos a saját érdekeknek az előtérbe helyezésére.

– Ezek szerint szervezeti szempontból igen fontos a helyi autonómia érvényesítése?

– Az RMDSZ mindig is prioritásként kezelte, de hogy milyen hatékony a mi szintünkön, az a jelöltjeinkre leadott szavazatok alapján valósul meg. Mivel Arad megye 33 tagú tanácsában nekünk 2 képviselőnk van, olyan koalíciós partnerekre van szükségünk, akikkel együtt tudunk dolgozni. Ugyanannyi képviselőnk van a 23 tagú aradi tanácsban is, de tudni kell, hogy van egy megválasztott polgármester, illetve megyei tanácselnök, akiktől végrehajtói szerepkörük okán nagyon sok függ a döntéshozatalban. Aradi és megyei szinten is a Demokrata Párttal született megegyezés, ami eddig működött. Minden reményünk megvan a további működéshez, aminek jóvoltából érvényesíthetjük az érdekeinket. Más kérdés, hogy országos szinten milyen módon találjuk meg a támogatás lehetőségeit a községeink számára. Igazság szerint nem lenne szabad különbséget tenni politikai színezet okán a települések között, hiszen mindenütt adófizető polgárok élnek.

– Hogyan értékeli a parlamenti választások eredményeit?

– A megmérettetésre a feszültséget okozó referendum után került sor, az politikailag leterhelte a megyei szervezetet, amelyiknek két tűz között kellett lavíroznia. A rendszerváltás utáni parlamenti választások során az Arad megyei magyarság első ízben maradt mandátum nélkül, ami a választási rendszeren is múlott. Listás választással talán nagyobb esélyünk lett volna, hiszen a megyei 7 választókörzet egyikében sem vagyunk 50% közelében, a legjobb körzetben is alig érjük el a 20%-ot.  Mindezzel együtt legfontosabb célunk tovább erősíteni a szervezetet az emberek közötti kapcsolatok építésével, működtetni a megyei székházat. A nehéz, feszült év után szeretnénk a szervezeti életbe bekapcsolni azokat a személyeket is, akik az utóbbi időben hiányoztak onnan. Megkeressük őket, felkérjük a magyar közösségért való együttműködésre. Továbbra is legfontosabb feladatunknak tekintjük szolgálni a magyar közösség érdekeit.       

– Ha a székház alkalmazottainak számát kénytelenek lesznek csökkenteni, kivel óhajtják végrehajtani az emberek közötti kapcsolatoknak az erősítését? Talán a megyei tagszervezetek közreműködésével? Ez szerepel a megyei szervezet stratégiájában?

– Mivel december derekára vált világossá, hogy elveszítettük a képviselői mandátumot, a karácsonyi ünnepek, illetve az újévi szabadnapok idején volt alkalmam végiggondolni a teendőket és a lehetőségeket. A holnap (pénteken, szerk. megj.) összeülő állandó tanácsban fogjuk átbeszélni a dolgot. Olyan döntést kell hoznunk, ami biztosítja a székház működését, de minél több önkéntest is szeretnénk a szervezet mellé állítani. A tisztségviselőink eddig is végezték a szervezetépítés feladatát. Az önazonosságunk megőrzésének legfontosabb pillérei, az anyanyelvű iskola, a kultúra és az egyházaink támogatása mellett nagyon fontos az életminőség biztosítása is. Éppen ezért olyan programokat kell kifejleszteni, amelyek biztosítják az itthoni megélhetést.

– Meg tudják-e tartani a székház alkalmazottait?

– A szervezetnek lezárult a 2012-es költségvetése, az állandó tanácsban megvitatjuk a székház működtetéséhez, illetve a fizetésekre fordítható összegeket. Bizonyos alkalmazottakat a képviselői iroda fizetett, amivel már nem rendelkezünk, ezért az RMDSZ Főtitkársága felé is jeleztük a gondjainkat, mivel mi 8300 szavazatot vittünk abba az országos kosárba, ahonnan valahova mandátumok jutottak. Eddig a TEKT, de az SZKT ülésen is kifejtettem: várjuk azon képviselőknek a támogatását, akik az országos kosárba jutott Arad megyei szavazatok jóvoltából jutottak mandátumhoz. Nem pénzbeli, hanem erkölcsi támogatásra gondolunk, Winkler Gyula EP képviselő mellett a Román Törvényhozás magyar képviselőinek a támogatására is számítunk.

– A Szabadság-szobor Egyesület révén biztosíthatják-e a magyar kulturális rendezvényeknek a támogatását?

– Ez rendkívül fontos számunka, hiszen csakis az oktatás és a kultúra támogatásával biztosíthatjuk a magyarságtudat jövőjét. A magyarságunkat a nyelvünkben, a kultúránkban élhetjük meg. Ehhez fontos, hogy önkormányzati szinten mindenki dolgozza ki a kulturális programját, aminek a támogatásához a helyi költségvetésből is próbáljon pénzt szerezni. Ahol nincs elég erős önkormányzati képviseletünk, a támogatást nem tudják kilobbizni, ott pályázni kell, akár a Szabadság-szobor Egyesülethez, de más közhasznú alapítványokhoz is.

– Mindent egybevetve, a megyei szervezet szemszögéből milyennek ítéli a mögöttünk lévő évet?

– Nehéz erre egyértelmű választ adni, inkább felemásnak tekintem. Egyik szemem sír, a másik nevet. A már említett okok és tények tudatában, január végéig választmányi ülést tartunk, ahol részletesen kielemezzük a helyzetet. Éppen ezért várjuk bárkinek a véleményét a legutóbbi megmérettetés elégtelen eredményére. Fő célunk, a magyarság szolgálatának a hatékonyabbá tételében 2013-ban minden jó szándékú, segítőkész emberre számítunk.

– Köszönöm a beszélgetést.