„Nemcsak a magyarokért és a kisebbségekért dolgozunk, hanem a városért is”

Az olaszországi sívakációról nemrég visszatért Farkas Imrével városházi irodájában beszélgettünk, ahol már várták a tekintélyes méretű, jóváhagyásra váró iratcsomók az RMDSZ-es alpolgármestert. Farkas Imrét elsősorban a temesvári magyarságot érintő megvalósításokról kérdeztük, de ő hangsúlyozta, hogy a többi temesvári kisebbséget (a szerbeket, az ukránokat stb.) és a többségi nemzethez tartozó polgárokat, a szociális eseteket ugyanúgy segítette a megválasztása óta eltelt három és fél esztendőben.

– A magyar közösséget érintő legnagyobb megvalósítások a 2019-es esztendőben elsősorban az oktatásüggyel kapcsolatosak – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Farkas Imre alpolgármester. – A józsefvárosi 10-es óvoda egy új épülettel bővül, amely 2020. március 15-én lesz átadva. Az óvoda hátsó udvara is bővült 350 négyzetméterrel, ahol zöldövezetet és egy új játszóteret alakítanak ki.

A Bartók Béla Elméleti Líceum is kiegészült egy szomszédos épülettel: a józsefvárosi plébánia régi épületéből kiköltözött az egyház, az épület a városhoz tartozott és abban menzát létesítenek az iskola számára. Az elképzelésünk, amit az iskola vezetőségével közösen alakítottunk ki, hogy a 0–12. osztályos gyerekek ott kapjanak naponta egy meleg ebédet, de merész álmaink vannak, mert lehet, hogy a többi iskolát is el tudjuk látni meleg étellel. A felújításra kerülő épületben európai szintű konyha és egy étterem lesz az iskolásoknak. Ez a projekt 2020 augusztusáig el kell készüljön, a jövő iskolaévben már működni fog a Bartók Béla Líceum étkezdéje.

Az oktatásiintézmény-bővítések a magyar kormány támogatásával valósulnak meg és az idei évben kerülnek átadásra, amely a nemzeti összetartozás éve. A többi temesvári iskola is megújul, bővül, mi arra összpontosítottunk, hogy a magyar iskola se maradjon ki a fejlődésből.

– A temesvári városházán működik egy kisebbségi iroda, amely, ha jól tudom, egyedülálló az országban. Mi ennek az irodának a feladata?

– A kisebbségi iroda a tavalyelőtt jött létre, és az ötlet az volt, hogy az itt élő nemzeti kisebbségek és a polgármesteri hivatal között létesítsünk egy hidat. Már előzőleg működött a városháza mellett a Kisebbségek Tanácsa, ahová a kisebbségi szervezetek elküldték a képviselőiket. A kisebbségi iroda, amelynek egyelőre egyetlen alkalmazottja van, Valdman Kinga, a Kisebbségek Tanácsát is működteti. Temesváron 9 aktív, működő kisebbségi szervezet van, velük sikerült megszervezni a Kisebbségek Fesztiválját és a karácsonyi hagyományok gáláját. Idén szeretnénk kisebbségi filmfesztivált szervezni, kisebbségi kultúrnapot és a húsvéti-karáçsonyi hagyományokat megmutatni az érdeklődőknek. Az iroda tartja a kapcsolatot a kisebbségi iskolákkal, a szerb, a magyar és német líceumokkal. Ha egy nemzeti közösség szeretne valamit elérni, akkor az irodánál leadja a kérvényt és Valdman Kinga közbejár, most például az ukránok szeretnének óvodát indítani. A kisebbségi iroda szervezte a Budapesti Opera vendégelőadását, részt vettünk a temesvári forradalom 30. évfordulója rendezvényeinek és a gálaelőadás megszervezésében, ahol részt vett Orbán Viktor magyar kormányfő. A miniszterelnök jól elbeszélgetett a temesvári polgármesterrel, ennek a rangos eseménynek jó visszhangja volt.

– Hogyan áll a Művész (Arta) mozi felújítása, amelyet a magyar színháznak adott át Polgármesteri Hivatal?

– Ez a projekt is megkésett a rendezetlen papírok miatt, mert a mozi épülete úgy volt bejegyezve, mint egy közönséges lakóház. Az iratokban szét kellett választani, mi van magántulajdonban, mi van városi tulajdonban, és be kellett jegyezni a mozit, mint kulturális teret, mert azt kereskedelemi térként kezelték. Most elkezdődhetnek a felújítási munkálatok, de először biztonságossá kell tenni az épületet, mert bedőlt a tető, majd az épületet bővíteni kell, mert szükség lesz öltőzőkre, irodákra, forgószínpadra, a teherautóknak bejárást kell biztosítani az udvarra stb. Ez egy olyan kulturális tér lesz, amit a magyar színház fog vezetni, de az ötletünk az, hogy más kisebbségek kezdő színházait is befogadnák oda. A Művész mozi felújítása és bővítése is magyarországi támogatással valósul meg.

– Közeledik a 2021-es év, amikor Temesvár Európa Kulturális Fővárosa lesz. Milyenek a kilátások arra, hogy a magyar közösség is megmutathassa kulturális értékeit, hagyományait a nagyvilágnak?

– A Kulturális Főváros programokat a városháza támogatja anyagilag, amelynek az erőforrásai korlátozottak. Szükség lenne a magántőke bevonására is, de a szponzorok nem tolonganak. Minden jelentős magyar esemény, mint a Bánsági Magyar Napok, a Temesvári Magyar Napok, a TESZT színházi fesztivál, illetve a Jazz TM, a Timfloralis és a többi városi rendezvény a program része lesz. A Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 egyesület kiegészítő programokat, kisebb fesztiválokat szervez, amelyeknek a központi témája a FÉNY lesz. Aki új projekttel szeretne csatlakozni, belföldről vagy akár Magyarországról vagy Szerbiából, annak kell legyen egy temesvári civilszervezet (kulturális szervezet) partnere és egy olyan tematikával kapcsolatos eseménye, ami a fényhez kötődik. Az esemény lehet vetítés, cirkusz, futóverseny, gasztronómiai esemény, bármi, nagyon nyitottak vagyunk. A Kulturális Főváros programokhoz csatlakozhatnak a testvérvárosok, mint Szeged, Gera, Karlsruhe stb., nekik is biztosítunk bemutatkozási lehetőséget az általuk javasolt kulturális rendezvényekkel.

– Hogyan állunk a rendezvény-színhelyekkel? A 16 ezer férőhelyes sportcsarnok és a 30 ezres stadion merész álmok, de biztosan nem készülnek el 2021-re.

– A Kultúrpalota (Opera) homlokzatát felújítjuk, a munkálatok már folyamatban vannak, és az idén elkezdődik a Capitol Terem (a Banatul Filharmónia épülete) felújítása. Utóbbi esetében a közbeszerzés folyamata, a kivitelező kiválasztása hátráltatja a megvalósítást, a legolcsóbb ajánlatot kell elfogadjuk, ami nem szavatolja a minőségi munkát. Az Opera teret gondolom, már nem fogják fölásni, mert kifutnak az időből. A Dóm tér rendben van, ott van az U kaszárnya, amely kulturális központnak is használható, csak fel kellene újítani. A város megkapta a Közszállítási Múzeumot, abban lesz a Multiplexity nevű Kulturális, Technológiai és Kísérleti központ, amely komplex feladatokat fog ellátni, lesz benne kiállítóterem, konferenciaterem, mozi, kísérletezésre és új technológiák bemutatására alkalmas csarnokok. A Multiplexity esetében most írták ki legjobb projekt kiválasztását célzó árverést. A józsefvárosi Víztoronyban is lehet egy kisebb kulturális központot létrehozni, az ötletbörze már megvolt. Az Olimpia Sportcsarnok 1500-2000 ember befogadására alkalmas, de a tűzoltósági engedély nincs meg, ehhez felújításokat kellene végezni. Az év végéig megfeszített munkára lesz szükség ahhoz, hogy emelt fővel nekivághassunk 2021-nek, csak az a gond, hogy az idei év választási év lesz…

– A temesvári szociális intézmények irányítása a kezdetektől az Ön feladatköre volt. Sikerült-e hatékonyabbá tenni ezeknek a működését az utóbbi három és fél évben?

– Amikor 2016-ban átvettem a szociális intézmények irányítását, azt tapasztaltam, hogy nem a kedvezményezettekre, az emberekre volt összpontosítva a tevékenység, hanem a szervezés és az adminisztráció volt a lényeg. Mivel foglalkozunk? Hozzánk tartoznak az elhagyott gyerekek, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, illetve az utcagyerekek és a hajléktalanok, de foglalkozunk a mozgássérültekkel, a testi- és szellemi fogyatékosokkal, bántalmazott nőkkel. A szociális segélyeket a megye biztosítja, mi külön szolgáltatásokat biztosítunk egyedülálló, magatehetetlen személyeknek, akik mozgásképtelenek és személyes gondozójuk van. Az elgondolás az, hogy integráljuk ezeket az embereket a társadalomba, hogy normális életet élhessenek. Másfél év után egy új csapatot hoztam a szociális igazgatóságra, akik jó ötletekkel jöttek, azóta bővült az alkalmazottak száma és a kedvezményezettek száma is nőtt, akiknek jobb szolgáltatásokat tudunk biztosítani, mint azelőtt. Újdonság például az, hogy az utcagyerekeknek adunk egy lehetőséget, hogy aki vállalja, hogy iskolába megy, az kap szállást és teljes ellátást. A hajléktalanok számára van egy 60 férőhelyes menhelyünk, a szociális kantin épületébe még 30 hajléktalant tudunk befogadni. Most azt tervezzük, hogy a város szélén, Mehalában elhelyezünk 9 lakókonténert, ahol sokkal jobb szolgáltatások lesznek a hajléktalanok számára. A nyilvántartásunkban 350-400 hajléktalan van, a nagy részük nem temesvári, de a téli időszakban senki sem maradhat az utcán. Újdonság a bántalmazott nők menhelye, ez sokáig tabutéma volt, de sajnos nagyon jelen van. Ahogy megnyitottuk a menhelyet, az első héten 30 bántalmazott nő jelentkezett. Irodát is nyitottunk a bántalmazott nők számára, ahol jogi, pszichológiai támogatást kapnak, de nemcsak a bántalmazottak, hanem a bántalmazók is. Az elgondolás az lenne, hogyan integráljuk őket is vissza a társadalomba. Működtetünk idősek klubját is, ahol a digitális világba vezetjük be az időseket, megtanulják, hogyan használják a mobiltelefont, számítógépet, hogy az unokáikkal kommunikáljanak, fényképezzenek.

Létrehoztunk egy sürgősségi telefonközpontot és mintegy 80 idős, egyedül élő embernek van különleges karórája, amely érzékeli, ha nem mozog, felhívja a központot. A karórán van egy sürgősségi gomb, amelynek megnyomásával hívhatják a telefonközpontot. Ezeket a személyeket folyamatosan ellenőrzik, és

ha valami történik, kimegy hozzájuk egy szállító autó orvossal, aki elláthatja az idős embert.

– A tavalyi év végén vádat emeltek a volt és a jelenlegi polgármester, illetve alpolgármesterek és városházi igazgatók ellen a törvénytelenül eladott állami lakások ügyében. Önöknek hivatalból százával kell aláírni a különböző iratokat, amelyeken több aláírás is szerepel. Ki vonható felelősségre azok közül, akik aláírják a városházán a hivatalos iratokat?

– Itt van előttem egy iratcsomó, amelyik egy garázs bérbe adásával kapcsolatos, ezen 6 aláírás van, a hatodik lesz az enyém. A mi aláírásunk egy felhatalmazás, attól hivatalos egy okirat, hogy a polgármester vagy alpolgármester aláírta, olyanok vagyunk mint a jegyzők, és mégsem, mert ha valaki hamis nyilatkozatot ad, akkor nem a jegyzőt ítélik el… A garázs esetében öten jóváhagyják a polgármester előtt a bérbeadási szerződést, mint a városháza gazdasági igazgatója, jogtanácsosa stb. Én jóhiszeműen aláírom, mert nincs időm mindent személyesen ellenőrizni, kimenni terepre és megnézni a garázst. Ha mindennek utánajárnék, akkor nem 30 napba, hanem egy évbe kerülne egy engedély kiadása. Amikor ide kerültem, mondta mindenki: nagyon vigyázz mit írsz alá … 3,5 év után alá kell írjál mindent, amit eléd tesznek, mert annyi irat van, ami jóváhagyásra vár, hogy nincs idő semminek utána járni. Külföldön egy igazgató aláírása ugyanannyit ér, mint egy polgármesteré. A fontos döntéseket hozzák meg a polgármesterek, nem abból áll a munkakörük, hogy aláírnak. A mi munkánk háromnegyede arról szól, hogy aláírunk hivatalos iratokat. Miért vállaljak felelősséget egy 25 négyzetméteres garázs bérbeadásáért, amelyikről azt sem tudom, hol van? Ha biztos akarok lenni a dolgomban, akkor megnézem a címet, és kimegyek terepre megnézni azt a garázst, ellenőrzöm, hogy a szerződése lejárt-e, van-e másik szerződése. Ezek a kötelező aláírások olyan eszközt jelentenek mások kezében, amit kihasználhatnak ellenünk, visszaélhetnek azzal, hogy minden városházi iratot alá kell írjunk. Az ember keserű szájízzel marad, amikor azt látja a sajtóban, hogy bármi rossz történik ebben a városban, azért a polgármester vagy az alpolgármester a hibás, minden intézmény bennünket ellenőriz és keresi a hibát a munkánkban, ahelyett hogy tanácsot adnának, hogyan végezzük jobban a dolgunkat.

– Ezek után, hogyan döntött: indul az idei helyhatósági választásokon?

– Igen, folytatni szeretném a munkámat, be szeretném fejezni az elkezdett projekteket. Úgy érzem, három és fél év után, hogy most már elfogadtak minket, magyarokat a hivatalban, bebizonyítottuk, hogy van gerincünk, hogy meg lehet bízni bennünk és becsülettel elvégezzük a munkánkat. A stratégiánk az, hogy RMDSZ-színekben vállalom a polgármesterjelöltséget és az első helyet a tanácsosi listán. A reális cél a városi tanácsba való bekerülés, de ehhez feltétlenül el kell érjük az 5%-ot a választáson. Remélem, hogy nemcsak a magyarokat és a kisebbségeket fogjuk megszólítani, hanem a többségieket is. Itt kell lenni az önkormányzatban és bizonyítani kell, mert nemcsak a magyarokért, a kisebbségekért dolgozunk, hanem ugyanúgy dolgozunk a városért is. Amit elmeséltem, az inkább a magyar kisebbségről szólt, de ugyanúgy támogattam az ukránokat, a szerbeket és nem csak a kisebbségeket, hanem akárkit, aki valamilyen problémával jött hozzám, mint telekproblémák, szociális problémák nem számított, hogy kiről van szó. Nagyon fontos lesz, hogy elérjük a bejutási küszöböt, mert ha ez nem sikerül, minden, amit elkezdtünk és most működik, az veszélybe kerül.