Oláh György

2017. március 13. 14:28 (hétfő) /

(1927–2017)

Életének kilencvenedik évében Beverly Hillsben elhunyt Oláh György magyar származású Nobel-díjas tudós.

 

Az 1956-os forradalom alatt, miután már biztosan lehetett tudni, hogy a forradalom bukásra van ítélve, kb. kétszázezer magyar menekült Nyugatra. A menekültek nagy része fiatal volt, akik vállalták a kalandos, sok kockázattal járó lépést, de voltak érett korú emberek és akadtak, akik egész családjukkal együtt menekültek.

Oláh György, aki 1927-ben született Budapesten, 1956-ban 29 évesen hagyta el az országot, feleségével és kétéves kisfiával. Először Angliába vezetett az útja, felesége rokonaihoz, innen 1957-ben Kanadába emigráltak.

Oláh polgári családból származott, édesapja Oláh Gyula ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, ahol különös hangsúlyt kapott a humán tárgyak tanítása, a gimnáziumban nyolc évig tanultak a diákok nyelveket, németet, latint, franciát. A második világháború alatt Budapesten tartózkodott, majd a háború befejezése után a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Az egyetemi évek folyamán Oláh a szerves kémia területére összpontosította elsősorban érdeklődését és tanulmányai befejezése után nemsokára munkatársa lett az ország egyik legismertebb kémiaprofesszorának, Zemplén Gézának.

1949-ben Oláh megnősült, feleségül vette az egyetemen dolgozó Lengyel Judit laboránsnőt és házasságukból 1954-ben megszületett első fiúgyermekük, György János. Ugyanebben az évben már a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjában dolgozik, ahol Kémiai Kutató Intézet létesül.

Az 1956-os forradalom, mint sok ezer más magyarnak, Oláh Györgynek és családjának is gyökeres változásokat hozott az életébe. A menekülés után Londonban, rokonoknál töltöttek pár hónapot, majd 1957 tavaszán Kanadába emigráltak, ahol Oláh György egy kutatólaboratóriumban kapott munkát. 1959-ben megszületik a család második gyermeke, Ronald Péter.

A 60-as évek elején Oláh már az Egyesült Államokban dolgozik. 1965-ben, 38 évesen a clevelandi Western Reserve University-hez hívják, majd 1977-ben a kaliforniai University of Southern (Szénhidrogén-kutató Intézet) igazgatója lesz.

Oláh kutatásai elsősorban az ún. pozitív töltésű szénhidrogénektanulmányozására összpontosultak. Kutatásainak főleg a szén cseppfolyósításának eljárásában és egy ólommentes benzin előállításánálvan jelentősége. Oláh 1994-ben kapott Nobel-díjat a fent említett karbokationok kutatásai során elért eredményekért. Mint amerikai kapta a díjat, de magyarsága felől semmi kétség, ezt ő többször is igazolta. Saját szavait idézve: „Családommal együtt új hazára leltem, és miközben büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, amerikai lettem. Ami a magyarságot illeti, huszonkilenc évet éltem Magyarországon, s mert fiatalon jöttem el, a legjobb emlékeim maradtak meg, hiszen – és ez a szép az életben – az ember a kellemes dolgokra emlékszik. Magyar származású amerikai vagyok, ahogy itt mondják, két világból legjobb az enyém.”

Oláh György 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

 

***

 

A fenti írás, Hollai Hehs Ottó Szent Istvántól Polgár Juditig (Amagyar szellem 101 kiválósága) című, 2004-ben megjelent könyvében található.

Hozzászólások