Repülőgép-ipari csúcstechnológia, ultramodern villamosok és a szecessziós építészet újjászületett gyöngyszeme

A temesvári Nyugati Régiófejlesztési Ügynökség (ADR Vest) november 21-én, csütörtökön Arad megyei körútra invitálta a nyugati megyék sajtójának a munkatársait, akik két aradi és egy pécskai, a Regionális Operatív Program forrásaiból megvalósított EU-s nagyprojekt eredményeit vehették szemügyre. Sorin Maxim ADR-igazgató a sajtónak elmondta: a Nyugati Régióban több mint 1 milliárd euró értékű pályázatokat valósítanak meg európai támogatással, ebből több mint 300 millió euró az Arad megyei projektek értéke.

Parabola-antennákktól a repülőgép-ipari csúcstechnológiáig

Az újságírók elsőként a pécskai Arsat Industrie vállalatot látogatták meg, amely még 1991-ben, az akkoriban igen keresett parabola antennák gyártásával indult és mára olyan óriáscégek alkatrész beszállítója, mint az Airbus, Apple, Boeing, ABB, Rolls Royce, Siemens vagy a General Electric, de a mezőgazdaság és a zöld energia előállítása területén is kimagasló eredményeket ért el. A vállalat tevékenységét Valer Ghinea igazgató mutatta be a sajtónak: a hatalmas csarnokokban a fémfeldolgozás csúcstechnológiájával találkozhattunk, numerikus vezérlésű gépekkel állítják elő a bonyolult, igényes kivitelezésű fém alkatrészeket, amelyeket tilos volt lefényképezni, hiszen a repülőgép-iparban kerülnek felhsználásra. A legújabb európai projekt forrásaiból többek között egy lézeres techológiával dolgozó igényes fémmegmunkáló gépet vásároltak, amelyet a repülőgép-motorok mozgatására alkalmas berendezés gyártásához használnak fel. Az Arsat Industrie EU-s projektjének értéke 11,6 millió lej, ebből a vissza nem térítendő támogatás értéke 4,5 millió lej (közel 1 millió euró). A pécskai cég az uniós források felhasználásának bajnoka, ez már az ötödik EU-s pályázata, amelyekből csúcstechnológiás fémmegmunkáló gépeket vásároltak. Az Arsat jelenleg mintegy 200 alkalmazottat foglalkoztat, de egy újabb beruházásnak köszönhetően hamarosan megkétszereződik alkalmazottainak a száma: több mint 10 millió eurós befektetéssel egy elektromos robogó gyárat hoznak létre az új csarnokban, ahol évi 50 000 robogó (scooter) legyártására alkalmas gépsorokat szerelnek fel. A csúcsminőségű, az átlagosnál 2,5-ször könnyebb robogókat az amerikai piacon szeretnék értékesíteni. A jogosítvány nélkül vezethető elekromos robogó prototipusai már elkészültek, egy példányt meg is mutattak belőlük az újságíróknak.

Miért vásárolnak a temesváriak aradi helyett török villamosokat?

A körút második állomása az aradi Astra Vagongyár volt, ahol betekintést nyertünk a villamos- és vagongyártás folyamatába, az EU-s támogatással Arad városa számára legyártásra kerülő csuklós villamosok születésének rejtelmeibe.

Gheorghe Florin Sârbu vezérigazgató a sajtónak elmondta: az Astra jelenleg az ország egyetlen vasútikocsi- és villamosgyára, amely Kolozsvár, Nagyvárad és Arad megyeszékhelyek számára gyárt új villamosokat, de Galacon is aradi villamosok fognak közlekedni, mert az Astra ott is megnyerte az új villamosok vásárlására kiírt versenytárgyalást. Új villamosok mellett az Astra vasúti kocsikat is gyárt egy nyugat-európai magán megrendelő számára és biztosítja a Román Állami Vasutak személyszállító vagonjainak karbantartását és javítását. A sajtónak bemutatott európai uniós projekt keretében 8 új, 27 méter hosszú csuklós villamost készítenek az Aradi Közszállítási Vállalat számára és további 20 használt villamoskocsit felújítanak.

Kézenfekvő volt a kérdés: az Astra miért nem vett részt a temesvári Városháza által kiírt árverésen, ahol szintén új villamosok eladása lett volna a tét? Sârbu vezérigazgató válasza meglepő volt: mert nem tudtak megfelelni a pályázati kiírásnak, ami olyan villamosokról szólt, amelyek 60 kilométert tudnak közlekedni áramkimaradás esetén, akkumulátoros meghajtással. Hogy ez az elvárás miért került be a tenderfüzetbe, azt csak találgathatjuk, de sejtéseink azért vannak. Tény, hogy a Siemens licensz (engedély) alapján gyártott aradi villamosok csak 600 méteres autonómiával rendelkeznek, tehát csak ennyit tudnak közlekedni áramkimaradás esetén. De miért is lenne szükség többre?

Az Astra Vagongyár hatalmas, szinte végtelen hosszúnak tűnő impozáns csarnokában láthattuk, hogyan hegesztik össze a villamosok kocsiszekrényét, hogyan dolgoznak a hazai vasúti kocsik karbantartásán és hogyan készülnek a külföldi megrendelő számára gyártott vadonatúj vasúti kocsik. A gyár másik székhelyén szerelik rá a már elkészült vázakra az összes tartozékot és a meghajtást, az elektromos berendezéseket. Itt megnézhettük az első két Imperio típusú, Siemens hajtóművel és vezérléssel rendelkező csuklós villamost, amelyek az összeszerelés különböző szakaszánál tartanak, de idén decemberben már mindkettő Arad utcáin fog közlekedni.

Az EU-s projekt részleteiről Elena Portaru, az aradi Városháza műszaki igazgatója tájékoztatta az újságírókat: “Az aradi közszállítás korszerűsítését célzó komplex projekt keretében 3,2 km hosszú villamospályát felújítanak, 8 új, energiatakarékos villamoskocsit vásárolnak és 20 meglévő régi villamoskocsit felújítanak. A villamosokat és a megállókat ellátják jegyautomatákkal, de okostelefonnal és bankkártyával is lehet majd jegyet vásárolni, információs kijelzőket szerelnek fel a megállókban. A projekt értéke 117,66 millió lej, ebből közel 100 millió lej vissza nem térítendő európai támogatás.”

A gyárlátogatáson részt vett Sorin Maxim, a Nyugati Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója, aki arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Nyugati Régióban már több mint 1 milliárd euró értékű pályázat kapott európai finanszírozást a 2014–2020-as Regionális Operatív Program keretében. Arad megye ebből több mint 300 millió euróval részesül, a fejlesztések zöme Arad városát és az itteni vállalatokat érinti. Az aradi közszállítás számára 18 új villamost akarnak vásárolni, amelyből 8-at már leszerződtek, a többi tíz egy másik nyertes projekt keretében a tartaléklistán szerepel, de legkésőbb a következő EU-s költségvetési ciklus idején azok is európai támogatásban részesülnek. A városi mobilitás energiatakarékos és környezetkímélő megoldásait előszeretettel támogatja az Unió, akárcsak az épületek energetikai hatékonyságának a javítását, amivel akár 40%-kal is lehet csökkenteni a fűtési költségeket és javítani a városi levegő minőségét.

A felújított Kultúrpalota csodájára járnak a turisták

A körút utolsó állomása az aradi Kultúrpalota volt, amelynek hangversenyterme lenyűgőző külsejével és csodálatos akusztikájával nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi élvonalhoz tartozik. Doru Orban, az Aradi Filharmónia igazgatója büszkén mutatta be a szecessziós építészet aradi gyöngyszemét a sajtónak.

A Szántay Lajos tervezte szecessziós palota 1910–1913 között épült, a mostani felújítás és restaurálás a száz évvel ezelőtti állapotok helyreállítását célozták, kiegészülve a XXI. században megkövetelt akadálymentesítéssel, belső lift felszerelésével. „A hangversenyterem a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermének a mása – mondta Doru Orban –, a modellek között megemlíthetjük a bécsi Musikverein hangversenytermét is. A 650 férőhelyes koncertterem számára már 1914-ben orgonát akartak vásárolni, de a világháború közbeszólt, az összegyűlt 18 ezer aranykoronát a hadiözvegyek segélyezésére használták fel. A elmaradt beruházást most 100 év után az aradi Városháza pótolta, amikor 700 ezer euróért megvásárolta a nagy orgonát, amelynek avató koncertjére december 12-én kerül sor!” Az igazgató bemutatta a Kultúrpalota csodálatosan felújított előcsarnokát, amely visszanyerte eredeti fényét és a XIX. századvég európai kultúrájának szellemiségét tükrözi. A Kultúrpalota építészéről, Szántay Lajosról azt is megtudtuk, hogy Arad emblematikus épületei fűződnek a nevéhez (Városháza, Evangélikus templom, Bohus-és Szántay paloták), ehhez képest 1961-ben nyomorban halt meg, de a város most jóvá szeretné tenni a mulasztását és szobrot akar neki állítani a Kultúrpalota előterében. A véletlen úgy hozta, hogy a látogatás idején éppen egy orgonaművész gyakorolt a nagy orgonán, így a hangszer képességeiről és a terem csodálatos akusztikájáról is meggyőződhettünk.

A Kultúrpalota külső-belső felújítása, a művészi díszítések, a vitráliák korhű restaurálása egy 17 millió lej értékű EU-s projekt keretében valósult meg. Az európai támogatást „menet közben”, a felújítási munkálatok elkezdése után pályázta meg Arad városa és szerencsére sikerült a már elvégzett munkálatok költségét is visszakapni. A projekt célkitűzései között van a gyönyörű szecesssziós épület látogatóinak megduplázása, évi mintegy 10 ezerről 20 ezerre és a műemlék épület digitális látogathatósága, ami az aradi városháza és a filharmónia honlapján keresztül is elérhető.