Tanulmányozni a nyugati kisebbségpolitikát

A székelyzászló használata kapcsán keltett feszültség okán véleményt kértünk az Arad megyei magyar politikai tömörülések vezetőitől.

Bognár Levente, az RMDSZ megyei elnöke elmondta: az országban ismét egy olyan jelenségnek vagyunk szemtanúi, ami kimeríti a hisztériakeltés tényét. Mert a székelyzászló kitűzésének egy normális viszonyok között működő európai demokráciában nem lenne szabad gondot okoznia. A Maros-völgye települései ugyanis végig vannak tűzdelve mindenféle csillaggal és félholddal ékesített zászlókkal, bármilyen gond nélkül. A székelyzászló-ügy viszont egy célzott támadás a székelyföldi identitástörekvések ellen, mert a nemzeti szimbólumok használatát szabályzó törvény létezik Romániában, csakhogy egyáltalán nem szolgálja a civilszerveződést, a toleranciát. A törvény rendelkezik a zászlók használatának a módjáról, itt viszont teljesen másról van szó. Inkább a parlamenti választások után létrejött hatalomnak a megszorító intézkedéseiről való figyelemelterelő manővereknek lehetünk a szem- és fültanúi. Mert az energia-árdrágítások, az adóemelések, a költségvetés leosztásának a módja, illetve a fejlesztési régiók körül kialakuló viták, feszültségek most szükségessé teszik a hangulatkeltést, a figyelemelterelést. Megértem a székelyföldi magyarság jogos igényét, miszerint az identitásuk megőrzéséhez szükségük van az évszázadok óta használt szimbólumaikra. A hisztéria ugyanis, mindig csak a kötelezettségekről, az állam törvényeiről és alkotmányáról szól, viszont rég feledésbe merültek az 1918-ban tett ígéretek. Az akkor ígért önrendelkezésre, az autonómiára senki nem utal. Ha ezek a rendszerváltás óta bármikor is nyíltan szóba kerültek, minden alkalommal elővették a „magyar kártyát”, amivel hisztériarohamot keltettek a többség körében. Sajnos, a feszültségkeltéshez nagyban hozzájárulnak a román nyelvű médiák, amelyek szítják a gyűlöletet, ami senkinek nem jó. Egy EU-tagállamban, ahol, ha egy keveset is odafigyelnének a fejlett társadalmakban működő kisebbségpolitikára, mondjuk a finnországi svédek, a spanyolországi baszkok és katalánok közösségi jogaira, az alkalmazott autonómiaformákra, rájönnének, hogy azok normális, regionális szerveződések. Nem lehet az, hogy Európától jogokat kérünk, de semmibe vesszük az ott alkalmazott jogköröket. Egyébként a Székelyzászló-ügyet a holnap (pénteken szerk. megj.) Kolozsváron összeülő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa is, de a február 23-án összeülő SZKT is napirendre tűzi – mondta el érdeklődésünkre Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnöke.

Betartani a kisebbségi jogokat

Székelyzászló-ügyben megkerestük dr. Burián Sándort, az EMNP Arad megyei elnökét is, aki elmondta:

– Az elmúlt napokban a székelyzászló használata körül kialakult diplomáciai botránnyal kapcsolatban kijelentjük: a székelység mint a magyarság szerves része, egy kulturális, néprajzi és földrajzi egységet képez, melynek joga van évszázados jelképeinek a használatára, így a székely zászló kitűzésére is. A kisebbségek és népcsoportok jelképeinek használata a világon mindenütt elfogadott, és ez Romániában sem ütközik semmilyen törvénybe. Az EMNP támogatja a székelység minden olyan nemű igényét, amely segítené e népcsoportot kultúrájának és identitástudatának a megőrzésében, illetve szülőföldjén történő megmaradásában. Ennek szellemében vállaltuk fel a székelyföldi autonómia ügyét. Hisszük és valljuk, hogy a székelyek, és az erdélyi összmagyarság számára is, az egyetlen megoldás megmaradásunkra, a területi és a kulturális autonómia. A székelyzászló használata Székelyföldön egy hosszú folyamat első lépése, amely folyamat végén az autonómia kell hogy álljon. 

Az EMNP üdvözli a magyar kormány képviselőinek állásfoglalásait, amelyek támogatják ügyünket. Úgy érezzük, teljesen természetes, ha az anyaország kiáll a környező államokban élő magyar kisebbség érdekében, amint azt is természetesnek tartjuk, ha Románia kiáll a szerbiai, a vajdasági és Timok-völgyi; kárpátaljai vagy észak-bukovinai románok érdekében.Kifejezzük reményünket, hogy a román kormány is belátja, hogy a két nemzet közötti együttműködés és békesség záloga a kisebbségek jogainak maradéktalan elismerése és betartása – mondta el érdeklődésünkre dr. Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke.

***

Szerk. megj.: Az elhangzottakat nem kommentáljuk, azok magukért beszélnek. Örülünk annak, hogy a véleményeik olykor megegyeznek, ami biztató lehet az álláspontok közeledéséhez.