„Temesvárnak a városképét, építészeti arculatát ő határozta meg”

A Temesvári Magyar Nőszövetség 2000-ben egy vándor épületfotó-kiállítást hozott létre, melyet azóta többször bemutatott Temesváron, valamint a térség nagyobb városaiban, kétszer Budapesten is. Ez a tárlati anyag ma a Várbástya Egyesület által működtetett Küttel Klub falait díszíti. 2002-ben megjelentette Szekernyés János temesvári művészeti író, helytörténész Székely László című, színes épületfotókat tartalmazó albumát, melyet magyar, román, angol szövegű tanulmány vezet be. Ez alkalommal Székely László, a Temesvári Magyar Nőszövetség kezdeményezésére, megkapta a Temesvár Díszpolgára címet, post mortem. „Jelen dokumentumfilm bemutatását a Temesvári Magyar Nőszövetség a 2021-re tervezett Temesvár Európa Kulturális Fővárosa programba szándékozott beilleszteni. Nevezett projekt elhalasztása mit sem változtat a filmkészítők célján: minél szélesebb körben megismertetni annak a művésznek az életét és alkotói zsenijét, aki megtervezte, kialakította a polgári nagyváros, Temesvár mai szerkezetét, napjainkban is ismert urbanisztikai és építészeti arculatát.” – írja az online filmbemutató beharangozójában Szász Enikő, a TMNSZ elnöke.

A Székely László, a városépítő című félórás dokumentumfilm Temesvár egykori főépítészének gazdag életművét mutatja be. Szekernyés János helytörténész írta film kísérőszövegét, ahonnan az alábbiakban idézünk: „Rá várt a feladat, hogy a belvárost a többi városrésszel összekötő sugárutakat benépesítse épületekkel.

Amennyire lehetett, igyekezett tömbökben tervezni, így alakította ki többek között a Lloyd soron a bérpaloták, a Püspök úton a villák sorát. Ő volt az, aki az első tömbházakat tervezte Temesváron a Gyapjúipar és a Közszállítási Vállalat közötti területre, az ún. Hatházat. Elmondhatjuk, hogy Temesvárnak a városképét az építészeti arculatát ő határozta meg, ő formálta meg.” A filmből azt is megtudjuk, hogy Székely Lászlónak mintegy 67-68 épülete valósult meg Temesváron, főműve kétségkívül a Kegyesrendi Főgimnázium iskolából, rendházból és templomból álló épületegyüttese, de ő tervezte a Felső Kereskedelmi Iskolát – a mai Városházát – és a Bartók Béla Elméleti Líceumnak otthont adó józsefvárosi iskolaépületet is. Székely László tervei alapján valósult meg a temesvári Petőfi emlékmű, a Dózsa György kivégzésére emlékeztető Mária téri emlékmű és egyik utolsó műve, a temesvári Magyar Ház, amelyet ingyen tervezett meg a helyi magyar közösség javára. Temesvár mellett a Bánság és a Partium több városa büszkélkedhet  Székely László tervezte épületekkel, közülük fontos kiemelni az építőművész szülővárosa, Nagyszalonta polgármesteri hivatalát, a szecessziós építészet műremekét.

A dokumentumfilmben megszólal Fogarassy Csaba, Székely László unokája is, akitől érdekességeket tudunk meg az építész nem túl boldog magánéletéről és hirtelen haláláról, amit egy orvosi tévedés okozott. Székely László építészi karrierjét derékba törte a II. világháború: 1922-ben lemondott főépítészi hivataláról és olyan fontos tervei nem valósultak meg, mint az új városi kórház, a kultúrpalota, a közfürdő és a református templom.

A román feliratozással is ellátott dokumentumfilm a youtube videomegosztó oldalon tekinthető meg Székely László, a városépítő. László Székely, făuritorul orașului címen. A filmet készítették:Szöveg: Szekernyés János; Narrátor: Borbély Bartis Emília;Légi felvételek: Daniel Vatca, Lucian Ciorba (Business Plus Timișoara)Operatőr, vágó, szerkesztő: Keresztes Péter; Rendező, projektmenedzser: Szász Enikő. Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet Kollégiuma és aCommunitas Alapítvány.