Terítéken a 6-3-as lehetőség

Nem csak az RMDSZ parlamenti képviselőjével, Faragó Péterrel, hanem dr. Burián Sándorral, az EMNP Arad megyei elnökével is megvitattuk a Toró T. Tibor országos elnök által felvetett alternatív lehetőséget, miszerint 6 parlamenti képviselőnek és 3 szenátornak a választási körzetükben történő győzelmével, az amúgy is biztos bejutó RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is jelen lehet a román törvényhozásban.

– Elnök úr, hogy lehetséges egy 6% körüli potenciális szavazóbázistól elvárni két pártnak a bejuttatását?

– Romániában jelenleg 17 olyan választókörzet van, ahol a magyarság többséget alkot. Ha a 17 közül legalább 14-15-ben magyar jut mandátumhoz, mindenképp bejuthat mindkét magyar párt is, hiszen 6-6 mandátumot biztosan szerez.

– Igen ám, csakhogy Frunda György szenátor szerint Toró T. Tibor helytelenül értelmezi a választási törvényt, ami a 6-3-as alternatív lehetőséget csakis olyan nemzeti kisebbségre vonatkoztatja, amelyik nem képes elérni az 5%-os bejutási küszöböt. Ha ezt önök megvalósítják, az RMDSZ jelenlegi 20 képviselői mandátuma közül 6, vagyis a 30%, míg a 7 szenátori mandátum közül 3, azaz 42% jutna önöknek. A legújabb közvélemény-kutatások szerint, az RMDSZ első körben a szavazatok 5,4, míg a töredékszavazatok visszaosztása után is csupán 5,84%-ot tudna elérni. Gondolja, hogy ennyi elég lesz mindkét pártnak az Ön által jelzet módon való bejutásához?

– Szerintem a 6-3 arányt az EMNP meg tudja valósítani, ha a kampányával az erdélyi magyarok figyelmét sikerül ráirányítani az autonómiakérdésre. Annál is inkább, mivel Maros megyében együtt indulunk az MPP-vel, de mindenképp szeretném leszögezni: a közvélemény kutatások szerint az RMDSZ mindenképp be fog jutni akár a 6-3-as alternatív lehetőséggel, akár a parlamenti küszöb túllépésével. A 6-3-as alternatív lehetőséget egyébként 4 évvel ezelőtt éppen az RMDSZ javaslatára iktatták a választási törvénybe. A jelenlegi Néppárt-vezetők tulajdonképpen azért léptek ki az RMDSZ-ből, mert az ottani vezetőség nem követte az autonómia vonalat. Tehát ha az erdélyi magyarság úgy érzi, hogy a román államnak szövetségi állammá történő átszervezése előnyős – mert az – akkor reméljük, meglesz az elegendő szavazat. Amennyiben nem lesz meg, az RMDSZ-nek akkor sem lesz igaza, ha azt állítja: mi elvesszük tőlük a szavazatokat. Én többször hangsúlyoztam és az Néppárt vezetői is gyakran kijelentik: azokra a választókra számítunk, akik az RMDSZ politikájával elégedetlenek. Ennek ellenére, nem szeretnének román pártra szavazni, de otthon sem kívánnak maradni. Tehát adott számukra az alternatíva, a Néppárt, amelyikre szavazhatnak.

– Önök áttanulmányozták a választási törvényt? Nem lehet, hogy mégis igaza van Frundának?

– Nekünk is vannak jogászaink, akik úgy látják, hogy arra vonatkozik, ha egy párt eléri a jelzett 6-3-as eredményt, ugyanúgy érvényesek rá a töredékszavazatok visszaosztási szabályai, mint az 5% fölött teljesítőkre.

– Milyen választókörzetekre összpontosítanak?

– Elsősorban a helyhatósági választások eredményeire, de arra is alapozva, hogy a parlamenti választásokon a Néppárt vezetősége is indul, köztük Toró T. Tibor elnök, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila. Tehát indul mindenki, aki számít, ezért remélhetően jóval több szavazatot kapunk, mint a helyhatósági választásokon, ugyanakkor a Maros megyei közös listától is sokat várunk.

– Térjünk a saját vizeinkre: Arad megyében kik indulnak a Néppárt színeiben?

– Kedden a Megyei Választási Irodában leadtuk a jelöltjeink névsorát. Arad megyében csak szenátorjelölteket indítunk: Aradon Borbély Zsolt Attila, a déli körzetben Endreffy Lajos, míg az északi választókörzetben Kelemen Gáspár indul.

– Látom, az országos listán a Néppárt 39 parlamenti képviselő, továbbá 40 szenátorjelöltet indít. Milyen elképzelés alapján történt e döntés?

– Országos szinten két okból nem akartunk képviselőjelölteket indítani: a szórványvidéken nem kívántunk az RMDSZ-nek konkurenciát, ugyanakkor országos szintű lefedettséget szenátorjelöltekkel is meg tudunk valósítani. Tehát képviselőjelöltet inkább ott indítunk, ahol esélyt is látunk a bejutásra. Tulajdonképpen ugyanabban bízunk, mint az RMDSZ, hogy a szenátorjelöltjeinkre bárhol leadott szavazatok országosan összegyűlnek a kosarunkban.

– Milyen választási előkészületeket terveznek? Kidolgoztak-e már valamilyen stratégiát az Arad megyei magyarságnak a megszólítására?

– Az országos stratégia szerint ki akarjuk hangsúlyozni a médiában állandó témát jelentő 6-3-as alternatív lehetőséget. Mindenkinek szeretnénk elmagyarázni: attól, hogy a Néppárt bejut, az RMDSZ nem fog kimaradni a törvényhozásból. Mi egy alternatívát kívánunk nyújtani a másképp gondolkozó magyarság számára. A kampány második részében ismertetni kívánjuk a meghirdetett háromszintű programot: az autonómiát, a szövetségi államot és az euro-transzszilvanizmust. Nem csak a magyar, de a román választókkal is szeretnénk ismertetni az elképzeléseinket, hiszen mindezt csak az ő közreműködésükkel tudjuk megvalósítani.

– Hogyan próbálják a románságot megszólítani?

– Nem egyszerű, de megpróbáljuk. A kampányanyag most készül, és történelmi távlatokra visszatekintve mutatjuk be a működő, prosperáló szövetségi államokat, illetve felnyitjuk a szemüket, hogy az erdélyi és a partiumi megyék jóval többet termelnek, mint amennyit központilag visszaosztanak nekik. Szövetségi berendezkedéssel azonban az itt megtermett javak a régióban maradnának, ami a helybeli románságnak is nagy előny lenne. Tudatosítani kell bennük, hogy az autonómiatörekvés nem azt jelenti, hogy a magyarság el karaja vinni Erdélyt, hanem azt, hogy az itt megtermelt javak itt is maradjanak.

– Nem tartanak attól, hogy a pártok között egyedül maradnak az elképzeléseikkel?

– Reméljük, hogy a választások után minden magyar párttal, a szórványvidékeken, de a tömb magyar településeken is együtt tudunk működni. Amint Toró T. Tibor is kijelentette, középtávon fúziót szeretnénk az MPP-vel, hiszen az alapjaink azonosak. Teljesen felesleges két olyan magyar pártnak a politikai jelenléte, amelyek ugyanazokat a nézeteket vallják.