Uniós pályázatokkal fejlesztik Pécskát

Pécska város polgármesterével, Antal Péterrel az idei költségvetésnek a különböző tételeit elemezzük, latolgatjuk a kínálkozó fejlesztési lehetőségeket.

– Polgármester úr, milyen kritériumok vezették a városvezetést a költségvetés összeállításakor?

– A folyamatban lévő projektjeinkre alapozva megpróbáltunk olyan pénzforrásokat is a költségvetésbe bevinni, amelyek a város infrastruktúrájának a felújítását vagy az építését szolgálják. Egyik ilyen, az ivóvíz-hálózat és szennyvízcsatorna megépítését támogató pályázatunknak az önrésze, ami 520 ezer lej. Tekintve, hogy e munkálatok két évig tartanak, a második évi önrészt jövőre is bevonjuk a költségvetésbe. Ugyanúgy a 2-es utca és további 17 utca felújítását célzó uniós pályázatnak is van önrésze, csakhogy az ilyen pályázat úgy működik, hogy a munkálatok összértékét ki kell fizetnünk, majd az önrészen kívüli értéket néhány hónap múlva folyósítják. Az 5 millió euró értékű pályázatból 2% az önrész, vagyis 100 ezer euró. Ugyancsak felújítás folyik a Juncanu-negyedben, méghozzá saját erőforrásból, illetve a megyei tanács fele-fele arányú hozzájárulásával, 480 ezer lej összértékben. Ezeken kívül még van néhány olyan pályázatunk, aminek a kivitelezéséhez hozzá kell járulnunk kisebb vagy nagyobb arányban. Ilyen a Bivalyfarm bővítése, amelyik esetében az 1,8 millió lejes beruházásból 2%-ot tesz ki az önrészünk, de ki kell fizetnünk a munkálatoknak az összértékét, hogy utófinanszírozással kapjuk meg a támogatást. A városközpontban három épület, az egykori poliklinika, a mentőszolgálat, valamint a polgármesteri hivatal kisebbik épületének a felújításán dolgozunk. Ha a munkálatok befejeződnek, megváltozik az egész városközpont arculata. Idén szeretnénk befejezni a piaccsarnok korszerűsítését, hogy használatba adhassuk. Ehhez azonban a csarnokot be kell bútoroznunk, továbbá két sátrat kívánunk felhúzni az épület oldalához, illetve a hátuljához, ahol azoknak a termelőknek kívánunk helyet biztosítani, akik a piacon asztalokat béreltek, de a csarnokban már nem jutott hely számukra. A Pécskához tartozó Szederháton betonjárdákat öntünk, míg Tornyán befejezzük az újabbik iskolaépületnek a felújítását. Ugyancsak Tornyán szeretnénk elkezdeni a kultúrotthon felújítását, de a volt községháza épületét is be akarjuk fejezni, hogy a lakosok ki tudják itt fizetni az adókat, és tervezzük egy könyvtár kialakítását is. Tornyán és Szederháton zúzott kővel burkoljuk az utcákat, míg Tornyán a következő években három fontosabb mellékutcára szeretnénk aszfaltburkolatot húzni. E munkálatokat a szélesebb utcákban tervezzük, ahol a később esedékes vezetékes vízhálózat és szennyvízcsatorna elfér az aszfaltos út mellett. Az említett, jövőbeli utcaaszfaltozások érdekében idén elkészítjük a szükséges hatástanulmányokat.

– Milyen értékű a város idei költségvetése?

– Az 40 millió lej, ami magában foglalja az iskolák, az óvodák működtetési költségeit, a közalkalmazottak fizetéseit, illetve a közvilágítás költségeit. Az összegek nevesítése nélkül, csak a kiadások méretének a szemléltetésére mondom el, hogy a város évi közvilágítása 600 ezer lejt emészt fel.

– Idén mennyit tudnak a kultúrára fordítani?

– 345 ezer lejt, amiből 85 ezer lejt kizárólag magyar eseményekre szánunk, ami megközelíti a magyarság számarányát.

– Az egyházakat támogatják-e?

– Mint minden évben, ezúttal is legkevesebb annyi támogatást kap minden egyház, mint tavaly. Minden évben egyházi ingatlanok felújítására, illetve templombúcsúk megszervezésére kapnak támogatást. A Pécskai Római Katolikus Egyházközség 30 ezer lejt, a Tornyai Római Katolikus Egyházközség 10 ezer lejt, a Pécskai Református Egyház 15 ezer lejt, a Pécskai Magyar Baptista Gyülekezet 5 ezer lejt kap munkálatokra.

– A megyei tanácstól kaptak-e költségvetés kiegészítést?

– Idén onnan több támogatást kaptunk, mint tavaly, amikor valamivel több, mint 500 ezer lejt utaltak ki számunkra. Ezzel szemben idén 850 ezer lejt hagytak jóvá számunkra. A 2-es Számú Általános Iskola nagy épületének a felújítása a megyei tanácstól kapott 70 ezer lejes támogatással zajlik, míg az iskola kisebbik épületének a felújítására a helyi költségvetésből idén 465 ezer lejt, jövőre 600 ezer lejt fordítunk, hogy két év alatt teljesen befejezhessük a munkálatokat. Emellett, idén a megyei tanács költségvetésének a terhére befejezik a Maros-hidat, ahonnan az utat a kisperegi bekötőútig is megépítik. Az út menti közvilágítás kiépítése ugyancsak a megyei tanács költségvetéséből történik. A fenti kiadások mellett a megyei tanács további 20 ezer lejt különített el a pécskai Új Kenyér Ünnepe támogatására. Ugyancsak a megyei tanács támogatásával idén elkészül a Pécska és Tornya közötti, betonlapokkal borított út korszerűsítésének, kiszélesítésének a tanulmányterve, míg jövőre megtörténik az útnak két sávra történő kiszélesítése, korszerűsítése is.

– Mekkora összeget tesznek ki a város saját bevételei?

– Azok összesen megközelítik a 2 millió eurót, amit azonban nem tudunk minden évben, teljes mértékben behajtani. Tavaly az adókat több mint 60%-ban tudtuk behajtani, mivel a gazdasági válság közepette sok ember számára komoly gondot okoz a kifizetésük. Végül is kifizetik, még akkor is, ha a következő évben, adóbírság terhe mellett teszik.

– Számítanak-e kormánypénzekre?

– Nem igazán számítunk, magam azonban abban reménykedem, hogy az új iskola, valamint a Mustra óvoda épületének a munkálataira a Nevelési és Kutatási Minisztérium kiutal valamennyi pénzt. Szerencsére, a már elnyert uniós pályázatokhoz az állami támogatást mindenképp ki kell, hogy utalják akkor is, ha nem tartozunk a kormánykoalícióhoz.

– Tehát kormánytámogatás nélkül is működőképes lesz a városi adminisztráció?

– Természetesen, és továbbra is a város fejlesztését, korszerűsítését tekintjük elsőrendű feladatunknak, ezért várjuk a 2014–2020-as uniós pályázati kiírásokat. Reméljük, minél több pályázatban részt tudunk venni, továbbra is sok uniós forrást tudunk Pécskára hozni.

– Köszönöm a beszélgetést.