Alig egy hónap van még hátra a kötelező lakásbiztosítások megkötésének törvényben megszabott határidejéig, a lakástulajdonosok többségét azonban csak most kezdi komolyabban foglalkoztatni a kérdés.
Vonatkozik ez különösen a megye falvaiban, községeiben élőkre. Az utóbbi időben több vidéki olvasónk érdeklődött szerkesztőségünkben is. Hova, kihez forduljanak biztosítási ügyben?! A polgármesteri hivatal miért nem tájékoztatja az embereket? Ezek a leggyakoribb kérdések.
A Nyugati Jelen is többször megírta már, hogy a kötelező lakásbiztosítást 13 biztosítónál lehet megkötni: ABC Asigurări, Ardaf, Astra Asigurări, Carpatica Asigurări, Certasig, City Insurance, Platinum Asigurări, Credit Europe Asigurări, Euroins, Generali, Grawe, Goupama, Uniqa. E társaságok – Aradon az Astra Asigurărinak, a Groupamanak, az Ardafnak, a Generalinak van kirendeltsége – ügynökök foglalkoztatásával igyekeznek hatékonyabbá tenni a munkát.
Claudiu Vâlceanu, az Astra Asigurări aradi kirendeltségének igazgatója elmondta, hogy megpróbálták átfogni az egész megyét: felvették a kapcsolatot a polgármesteri hivatalokkal is, több-kevesebb eredménnyel. Ennek ellenére szinte minden helységben vannak ügynökeik, akik a biztosítás megkötéséért nem ritkán otthonaikban keresik fel a tulajdonosokat.
Ilyen esetekben az egyéves biztosítási összeget az ügynöknek kell átadni. A szakemberek mindenkit arra intenek, hogy az esetleges visszaélések, szélhámosságok kivédéséért a pénzt csak az aláírt és lepecsételt biztosítási kötvényhez csatolt nyugta ellenében adják át az előzőleg leigazolt személynek.
Olvasóinknak mindenképpen azt ajánljuk, hogy bővebb információkért forduljanak a polgármesteri hivatalhoz, ahol kötelesek megfelelő útbaigazítást adni.
A kötelező lakásbiztosítással kapcsolatban hadd közöljünk ezúttal is néhány fontosabb tudnivalót. A biztosítás összege lakástípusonként változik. Annak függvényében, hogy az illető lakás milyen anyagokból épült, a tulajdonosnak évi 10 vagy 20 eurót kell fizetnie a biztosításért. Ennek fejében a vasbeton, fém vagy fa tartóelemekből álló épületek esetében a biztosító legfeljebb 20 000 euró értékben téríti meg a felsorolt természeti csapások (földrengés, földcsuszamlás, árvíz) okozta károkat. Azon ingatlanok esetében, melyeknek külső falai nem égetett téglából vagy más, nem hő- vagy vegykezelt anyagból épültek, a biztosító legtöbb 10 000 eurót fizet. Éppen azért a szakemberek azt ajánlják, hogy érdemes a kötelező mellé fakultatív opciót is választani, ami valamivel többe kerül ugyan, de nagyobb védelmet is nyújt (például tűzkár, lopás, beázás, villámcsapás stb. esetére is).
Azoknak a személyeknek, akiknek már van fakultatív lakásbiztosítási szerződésük, és az tartalmazza a földrengés, földcsuszamlás és árvízkockázati tényezőket is, csak az érvényben lévő szerződésük lejárta után kell a kötelező biztosítást megkötniük.
Megjegyzendő, hogy a 2011. január 15-i határidő nem azt jelenti, hogy a biztosító társaságok azt követően leállnak a kötelező lakásbiztosítások megkötésével. Az akció természetesen folytatódik. A vonatkozó 260/2008-as törvény előírásainak értelmében a január 15-i határidő letelte után azonban 100-től 500 lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők a késedelmeskedők. Ám az, hogy ki, melyik intézmény fogja kiróni a pénzbírságot és milyen formában, még nem tisztázott.
Hozzászólások