6 hónapig nem bocsáthatók el a gyermeknevelési szabadságról visszatértek

A gyermeknevelési szabadságot és járandóságot szabályozó sürgősségi rendelet megtiltja a munkáltatóknak, hogy a gyermeknevelési szabadságról visszatért alkalmazottjainak a végleges visszatérés időpontjától számított 6 hónapon belül felbontsa munkaszerződését.

A Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium csütörtökön leszögezte, a gyermeknevelési szabadságot és járandóságot szabályozó sürgősségi rendelet új előírást iktat be, amely megtiltja a munkáltatóknak, hogy a gyermeknevelési szabadságról visszatért alkalmazottjainak a végleges visszatérés időpontjától számított 6 hónapon belül felbontsa munkaszerződését. Ez azokra is érvényes, akik a szülés utáni egy év letelte előtt visszaállnak munkába, és kapják az ösztönző prémiumot.

A dokumentum előírja még, hogy a teljes gyermeknevelési szabadság időtartama alatt kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ugyanakkor a gyermeknevelési szabadság időtartamát beiktatják az egészségbiztosítási, társadalombiztosítási és a munkanélküli segélyekre vonatkozó biztosítási rendszerbe.

„A fent említett időszakok szolgálati időnek minősülnek” – szögezte még le a Minisztérium.

A sürgősségi rendelet előírja még az első három szülés és első három gyermek utáni fizetetlen szabadság meghosszabbítását három hónapról négy hónapra, lehetővé téve, hogy alkalmazzák az Európai Unió 2010 március 8-i 2010/18-as irányelvét.

A kormány döntése értelmében az anyák választhatják a kétéves gyermeknevelési szabadságot is, ez esetben azonban a járandóság felső határa 1 200 lej. Emil Boc kormányfő a kabinet szerdai ülése után közölte: az anyák választhatják a kétéves gyermeknevelési szabadságot is, ez esetben a járandóság értéke 600 és 1 200 lej közötti lehet.

Az egyéves gyermeknevelési szabadság esetén a járandóság felső határa 3 400 lej. Ha az anyák az egyéves gyermeknevelési szabadság előtt térnek vissza munkahelyükre, havi 500 lejes prémiumot kapnak a 24 hónapig hátralevő időszakra.

Ha azonban egy év után térnek vissza dolgozni, nem kapják ezt az ösztönző juttatást.

Azok sem kaphatják az 500 lejes prémiumot, akik a kétéves gyermeknevelési szabadságot választották, amelyben a járandóság felső határa 1 200 lej.

„Hangsúlyozom, hogy mindkét változat esetén az elmúlt hat hónap átlagkeresetének 75 százalékát vettük figyelembe, január elsejétől az elmúlt 12 havi átlagkereset 75 százaléka lesz a mérvadó”, magyarázta Boc.

A jelenleg gyermeknevelési szabadságon levő anyákat nem érintik ezek a módosítások.

Arra a kérdésre, hogy mi történik azokkal az anyákkal, akik szülés utáni szabadságot vesznek ki, és a 126 napos betegszabadság után december végén távoznak gyermeknevelési szabadságra, az Emil Boc által tartott sajtótájékoztatón jelen levő Ioan Botiş munkaügyi miniszter azt mondta, csak a gyermek születési dátuma számít.

Mint mondta, a jelenleg 198 600 személy részesül gyermeknevelési járandóságban, ebből 87 473 juttatás 600 lej értékű, és 3 438 juttatás éri el a legfelső, 3 400 lejes szintet. 44 958 juttatás 600 és 1200 lej közötti, 17 543 járandóság pedig 1 200 és 2 000 lej közötti. 

Mediafax