A gyulafehérvári nemzetgyűlés megszavazta volna

Az új tanügyi törvény elfogadásának késleltetéséről, valamint e kérdés kapcsán megjelent cikkekkel, elemzésekkel összefüggésben a Román Akadémia Etnikai Problémákat Kutató Európai Tanulmányi Központja által nemrégiben közzétett jelentésről reflektált írásban letett politikai nyilatkozatában Korodi Attila képviselő. 

Kifejtette: a jelentés szerint az új törvény etnikai konfliktusokhoz vezethet Hargita és Kovászna megyében. Egyes kitételek ugyanis "többletjogokat" adnak a magyar kisebbségnek, és hátrányos helyzetbe juttatják a többségi nemzetet. A jelentés kidolgozói amiatt aggódnak, hogy az oktatás szegregáló és nem integráló tényezővé válik, és a román nyelvnek idegennyelv státust kölcsönöz. Ezzel összefüggésben, a múlt héten megünnepelt nemzeti nap szellemiségére emlékeztet, valamint az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat azon kitételére, amely az együtt élő nemzetiségek számára teljes szabadságot, anyanyelven való tanuláshoz, igazgatáshoz, igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint számarányának megfelelő részvételt biztosít a törvényhozásban és kormányzásban. – Csalódottsággal és valamiféle szomorúsággal tapasztalom, hogy 2010. Romániájában a magyar kisebbség már nem számít együtt élő nemzetnek. A politikum ellenséget faragott belőle. Nagyon sok román ehhez az elképzelt, tulajdonképpen nem létező ellenséghez viszonyítva határozza meg nemzeti identitását. Meg kell értenünk, hogy ez a tény nem teszi románabbá a románokat – hangsúlyozta Korodi Attila. A nemzeti ünnep szellemében kérem, alakuljanak vissza azzá a közösséggé, amely elfogadta a gyulafehérvári nyilatkozatot. 1918. december 1. egy nagyon fontos, örömre okot adó momentum a románok történelmében. Ne tegyük tönkre ezt azzal, hogy abszurd kommentárok, elemzések és jelentések által nem tartjuk tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. A tanügyi törvény egy európai jogszabály, amelyet a gyulafehérvári nemzetgyűlés minden bizonnyal megszavazott volna – összegezte a képviselő.