A művelődési miniszter ellene szavaz

Daniel Barbu művelődési miniszter bejelentette, a verespataki bányakitermelés törvénytervezete ellen fog szavazni a parlamentben, de csak azért, mert a PNL így határozott, ő ugyanis meg van győződve arról, hogy a nemzeti örökség szempontjából a dolgok „rendben vannak”.

Pénteken, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján megkérdezték Daniel Barbu művelődési miniszterről hogy szenátorként hogyan fog szavazni a parlamentben a verespataki bányakitermelés törvénytervezete kapcsán.

„Jelen pillanatban kényes helyzetben vagyok, mivel műszaki szempontból aláírtam az egyezményt, és meggyőződésem, hogy ami a nemzeti örökséget illeti, a dolgok rendben vannak, a nemzeti örökség megőrzésére vonatkozó egyetlen nemzeti vagy nemzetközi előírás sem sérül, nyugodt tehát a lelkiismeretem. Amíg azonban a PNL úgy határozott, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, én is a törvénytervezet ellen voksolok. Nyolc hónappal ezelőtt semmiféle véleményem nem volt Verespatakkal kapcsolatban, vagyis inkább elleneztem azt, de nem szenvedélyesen, mivel bizalmatlan voltam a nagy nemzetközi vállalatokkal szemben, de aztán kimentem oda, és láttam, mi van ott. Ha a projektet nem sikerül véghezvinni, ha a vállalat elmegy és nem tesz többé semmit, ránk hárul a költséges feladat, hogy folytassuk azt, amit eddig magánpénzből csináltak, vagy pedig azt tegyük, amit a román régészek száz éve csinálnak, vagyis mindent takarjunk be homokkal” - mondta Barbu.

Arra a kérdésre, hogy csak a PNL döntése miatt fog-e a törvénytervezet ellen szavazni, Barbu határozott igennel válaszolt.

Megemlítette, hogy ha a felfedezett római tárnákat betakarják homokkal, akkor majd csak könyvekben, 2013-ig készült fényképekről és rajzokról tájékozódhatnak ezekről később az érdeklődők.

„Kilencszáz méternyi tárna van, a víz állandóan folyik, a szellőztetés meg van oldva, a folyosók kivilágítva. Rettentő sokba kerül 900 méternyi tárna karbantartása. El fogjuk veszíteni azt a nemzeti örökséget, vagy pedig nagyon sokat fogunk költeni rá. Ahhoz, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánítsa, fel kell mutatnunk valamit a szervezetnek, és évi négy millió euróba kerül a 900 méternyi római tárna karbantartása” - állította Barbu.

A miniszter hangsúlyozta, a RMGC a szerződésben vállalat, hogy hét kilométernyi tárnát múzeummá alakítson át, és két-három év múlva a nagyközönség előtt is megnyitnák azt.

„A RMGC azt vállalta, hogy összesen 100 millió dollárt fektet be örökségvédelembe, ebből 70 milliót Verespatakon, a római tárnákra, római falvakra és egy római sírra. A fennmaradó 30 millió dollárt pedig nagy restaurálási munkálatokba fektetné be, az ország bármely részén. A 70 millió dollárból 30-at már befektettek” - állította Barbu.

A miniszter rámutatott, hogy 2001-ig a verespataki római tárnák nem voltak látogathatók, a RMGC 2003-ban azonban régészeti munka nyomán látogathatóvá tette egy részüket.

„A régészeti munkálatokat a RMGC finanszírozta, 180 szakember dolgozott 2003-ban a verespataki régészeti munkálatoknál. A vállalat hét kilométernyi tárnát tenne látogathatóvá, én 450 métert láttam belőlük” - fejtette ki Barbu.

A miniszter szerint a tárnákban a rómaiak által az aranybányászatba használt faszerkezeteket, eszközöket találtak. „Mindezek a dolgok 2001 előtt ne léteztek, és feladatunk, Románia állampolgáraié és a hatóságoké, az, hogy ezeket a régészeti leleteket megtartsuk. Eddig ez magán pénzből történt” - mondta a művelődési miniszter.

Crin Antonescu PNL-elnök csütörtökön, a Victor Ponta kormányfővel tartott találkozó után kijelentette, a PSD megállapodott, hogy mégis létre kell hozni a szakbizottságot Verespatak ügyében, és vissza kell vonni a sürgősségi eljárást a törvénytervezet esetében.

„Én megerősítettem meggyőződésemet, hogy ez egy olyan tervezet, amelyet a kormány vagy vállal, vagy nem. A kormányfő megmaradt azon az állásponton, hogy a törvénytervezetet elküldték a parlamentnek” - mondta Antonescu a Victor Pontával való megbeszélésre utalva. 

Mediafax