Áder János és Ban Ki Mun nyitotta meg a Víz-világtalálkozót

A világ országainak vízügyi együttműködését szorgalmazta Áder János magyar köztársasági elnök a víz-világtalálkozó megnyitóján kedden Budapesten.

„A víz ügye olyan ügy, amelyet vagy közösen nyerünk meg, vagy közösen veszítünk el” – mondta az államfő. Kifejtette: a Földön minden tíz emberből négy nem jut elegendő egészséges ivóvízhez, és ha nem sikerül változtatni a folyamaton, akkor huszonöt év múlva már az emberiség kétharmada lesz ugyanebben a helyzetben. Más helyeken értékes termőterületek száradnak ki, vízbázisok szennyeződnek el.

Ez az út nem járható tovább, ellenkező esetben olyan globális kiszolgáltatottság alakul ki, amely miatt nagy árat kell fizetnie az emberiségnek – mutatott rá. Áder János kiemelte azt is, hogy a víz ügye minden földrész közös gondja, egyaránt érint fejlődő és fejlett országokat.

„A víz az élet forrása, az emberi civilizáció fejlődésének forrása, a teremtés adománya” – hangsúlyozta Áder János. A négynapos konferencián, amelyet a magyar kormány, az ENSZ és a Víz Világtanács együttműködésében rendeznek meg, mintegy háromezren vesznek részt, köztük Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, s más magas rangú nemzetközi tisztségviselők, kormányok képviselői és szakemberek. Áder János rámutatott, hogy ilyen világtalálkozót 36 éve tartottak. „Nincs újabb 36 évünk, hogy az előttünk álló kihívásokra választ találjunk. Ismerjük a problémákat, az okokat, és rendelkezésünkre álló technológiákat is ismerjük, egyetlen dolgunk van: hogy közösen munkához lássunk” – mondta a magyar államfő.

A találkozón a résztvevők a tervek szerint ajánlást fogalmaznak meg az ENSZ közgyűlésének a 2015 utáni fejlesztési célokkal kapcsolatban. A tanácskozás szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek. A témakörök között szerepelnek a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a jog a tiszta ivóvízhez, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tározására és újrahasznosítására.

A huszonnegyedik órában vagyunk

A huszonnegyedik órában van az emberiség, hogy emlékeztesse a világ döntéshozóit a jövő generációk iránti felelősségükre a biztonságos vízellátásért – hangsúlyozta Áder János kedden Budapesten a víz-világtalálkozó alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a víznek közös ügynek kell lennie, nem a háborúskodás forrásának.

Az államfő az ENSZ-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legújabb, szeptember végén közzétett jelentése szerint az évszázad végére két Celsius-fokkal emelkedik a Föld felszíni hőmérséklete, aminek következtében a mostanihoz képest fél-egy méterrel emelkedik a tengerek vízszintje, és még gyakrabban lesznek árvizek, másrészről aszályok is. A prognózis szerint az évszázad közepére teljesen eltűnhet az északi-sarki jégtakaró.

Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek – amelynek létrehozását az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet kezdeményezte –, az a célja, hogy összefoglalja és értékelje az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket.

Áder János úgy fogalmazott: „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy most már nem kopogtatni kell a döntéshozók ajtaján a változtatás szándékával, hanem ideje dörömbölni.” A magyar államfő szavai szerint „ideje emlékeztetni mindannyiunkat közös felelősségünkre” és a jövő generációkért viselt felelősségre. Felidézte: 36 éve, Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol az ENSZ égisze alatt és kizárólag a víz kérdésével foglalkoztak. A mostani a második találkozó, lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, vagyis a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről, a szanitációról eszmét cseréljenek a világ minden tájáról érkezett résztvevők – hangsúlyozta a magyar államfő, aki megköszönte az ENSZ főtitkárának „cselekvő támogatását” ahhoz, hogy létrejött a budapesti konferencia.

A víz a fenntartható fejlődés kulcsa

A víz a fenntartható fejlődés kulcsa, az egészségügyi, a biztonsági helyzet és a gazdasági fejlődés szempontjából is nagyon fontos – mondta kedden Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján. A világszervezet vezetője fontos együttműködési területként emelte ki az élelmiszer-biztonságot és a szanitációt – a szennyvízkezelést –, továbbá az éghajlatváltozást. Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban közölte: kevésbé vízigényes és éghajlati viszontagságoknak ellenálló növényeket kell termeszteni. Közölte, hogy jövőre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze, ezen az országok remélhetően magas szinten képviseltetik magukat. Fontos annak biztosítása, hogy a víz ne konfliktusok forrása legyen, hanem a fejlődést segítse – vélekedett. Hozzátette: nehézséget okoz, hogy a jövőben még több árvízre és aszályra kell számítani.

Az ENSZ-főtitkár a szanitációról elmondta: 815 nap maradt 2015 végéig, vagyis a 2000-ben meghatározott millenniumi fejlesztési célok teljesítéséig, és fokozni kell az eddigi erőfeszítéseket. A vízhez hozzáférés ügyében már sikerült javítani a helyzeten, de még mindig súlyosnak mondható – jegyezte meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szennyvizet még mindig gyakran kezeletlenül engedik a természetes vizekbe.

Ban Ki Mun hangoztatta: az ENSZ elkötelezett a közös munka mellett.

Kifejtette: 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez is azt bizonyítja, hogy véget kell vetni „a féktelen vízhasználatnak”, és biztosítani kell, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez – mutatott rá. Véleménye szerint „pazaroljuk a vizet”, és minden ország minden iparágának együtt kell működnie, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a vízzel kapcsolatos problémákra.

Ban Ki Mun hangsúlyozta: méltányosabban, bölcsebben kell felhasználni a vizet, és ebből a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét, nem csak a kormányoké a felelősség. „Egyetlen csepp víz is kincs”, hiszen ez az élet forrása – mondta. Az ENSZ-főtitkár köszönetet mondott Áder János magyar köztársasági elnöknek és a magyar kormánynak, amiért házigazdája a víz-világtalálkozónak, ennek „a fontos rendezvénynek”. Utalt arra, jelentősége van annak, hogy a Duna partján rendezik meg a tanácskozást, mivel ez a folyó sok országot köt össze, és ennek, ahogy a múltban, a jelenben is szerepe van.

Növelni kell a vízgazdálkodás hatékonyságát

Növelni kell a vízgazdálkodási hatékonyságot a magyar vidékfejlesztési miniszter szerint. Fazekas Sándor a kedden kezdődött Budapesti Víz Világtalálkozón hangsúlyozta, hogy Magyarországnak világviszonylatban is jelentős édesvízkészlete van.

A vidékfejlesztési miniszter szerint a Magyarország földrajzi helyzetéből fakadó szélsőséges időjárási körülmények által okozott aszály vagy áradás eddig is komoly kihívásokat jelentett. A megfelelő mennyiségű mezőgazdasági termék előállítása a jövőben is csak a vízgazdálkodási hatékonyság növelésével biztosítható – hangsúlyozta.

Fazekas Sándor elmondta, hogy Magyarország tavasszal sikeresen birkózott meg a minden korábbi rekordot felülmúló árvízzel, és szomszédos országoknak is tudott segíteni. A természeti csapások nem állnak meg a határoknál – jegyezte meg. A vidékfejlesztési miniszter szerint ezek a tapasztalatok is alátámasztják, hogy milyen fontos az együttműködés a szomszédos országokkal a problémák kezelésében. Magyarország már eddig is sokat tett a nemzetközi vízgazdálkodás fejlesztéséért, és továbbra is aktív marad a vízgazdálkodási kérdésekben – hangoztatta a tárcavezető.

Egymilliárd ember nem jut ivóvízhez

Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója szerint aggasztó a helyzet a világon, majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, másfél milliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Több felszólaló is azt kiemelte, hogy a megoldást az államokon belüli és az államok közötti együttműködés jelenti. Irina Bokova azt hangsúlyozta a négynapos Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitó ünnepségén, hogy az együttműködés nem választás kérdése, hanem kötelezettség. Mindenhol szükség van rá, államokon belül és államok között, mert csak így lehet biztosítani a fenntartható fejlődést az egész világon.

Az UNESCO főigazgatója szerint a vízbiztonság a szegénység elleni küzdelem része és egészségügyi kérdés is. A vízgazdálkodás azonban legalább annyira a méltóságról szól, mint az együttműködésről. Bokova szerint a közös fellépés nem a gyengeség, hanem az erő jele, és a fenntartható vízgazdálkodás szükséges ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait.

Kambodzsa miniszterelnök-helyettese is felszólalt

A megnyitó ünnepségen felszólalt Sok An, Kambodzsa miniszterelnök-helyettese is, és kulcsfontosságúnak nevezte a víz-világtalálkozót. Azt mondta: korábban világszerte dolgoztak ki terveket a vízellátás biztonságának növelésére, és a mostani csúcstalálkozón tovább kell menni, gyakorlati lépéseket kell tenni a megoldások felé. Sok An szerint Kambodzsának egyszerre áldás és átok az éves monszun időszaka. Az év egyik szakaszában rengeteg víz van, az év másik felében egy cseppet sem látnak belőle, ezért nagyon fontos téma az ország számára a vízbiztonság. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, személyes célja a küzdelem az árvizek ellen, amelyek világörökségi helyeket is veszélyeztetnek Kambodzsában.

Jordánia hercege

El-Haszan bin Talal, Jordánia hercege, az ENSZ-főtitkár vízzel és szanitációval foglalkozó tanácsadó testületének vezetője úgy fogalmazott, hogy a nyugat-ázsiai és észak-afrikai térség nemcsak az olaj és a gáz, hanem az ott élők miatt a víz is fontos. Jordánia és térsége vízben szegény, ezért fontos a vízmegosztás kérdése – hangoztatta. A herceg szerint a fenntartható fejlődés biztosításának együtt kell járni az emberi méltóság biztosításával is, hiszen az emberiség közösen használja az erőforrásokat, akkor is, ha vannak, akik ezt figyelmen kívül hagyják. El-Haszan bin Talal azt mondta: a víz miatti háborúk kitörésének veszélye nagyon is valós, ezért is kell együtt dolgozni. Ezzel összefüggésben fontos példának nevezte Magyarország munkáját a visegrádi országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) kooperációjában, és méltatta a Duna Bizottság tevékenységét is.

Szaúd-Arábia hercege

Háled bin Szultán, Szaúd-Arábia hercege azt mondta: elismerésre méltó Magyarország teljesítménye. Magyarország a hatékony vízgazdálkodás és „a szomszédokkal folytatott baráti együttműködés minta országa” – tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarország megbirkózott azzal a kihívással, hogy a felszíni folyóvizeinek jelentős része a határokon kívül ered, és több mint 4000 kilométer hosszú vízvédelmi rendszert tudott kiépíteni. Bin Szultán is kiemelte a fenntartható fejlődés jelentőségét, és azt, hogy fejleszteni kell a vízgazdálkodási ismereteket. Kitért arra is, hogy a vízgazdálkodásban fontos szerepe van a jó kormányzásnak, a politikusoknak, a szakértőknek, a diplomatáknak. Minden országnak stratégiai vízgazdálkodási tervet kell kidolgoznia – mondta. Problémaként említette, hogy nemzetközi folyók esetében a folyók felső részeinél lévő országok nem tisztelik az alsóbb szakaszokon lévő országok érdekeit, és nagy kihívásnak nevezte az elsivatagosodást is egyes régiókban. A szaúdi herceg a nemzetközi terrorizmust is veszélyforrásként említette, mint mondta, a vízkészletek biztonságát is veszélyeztetheti a jövőben.

A Víz Világtanács elnöke

A megnyitó ünnepség első szakaszát Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke zárta. Braga szerint kihívások egész sorával kell megküzdeni. Véleménye szerint az emberi egészség megőrzése elválaszthatatlan a mindenki számára elérhető tiszta ivóvíz biztosításától, és eközben alkalmazkodni kell a változó környezeti kihívásokhoz is. Az előtte szólókhoz hasonlóan Benedito Braga is hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az országok együttműködése.

(hirado.hu/MTI)