Az EKB elnöke a beavatkozás pártján

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a Die Welt című német hetilapnak írt, szerdán publikált cikkében az EKB pénzpiaci beavatkozása mellett tette le a voksát.

Az Európai Központi Banknak olykor „rendkívüli intézkedésekhez” kell folyamodnia, hogy megőrizze a monetáris politika hatékonyságát, de mandátumának keretein belül fog cselekedni – fejti ki Draghi.

Az elnök szerint az árstabilitás megőrzése „néha megköveteli tőlünk, hogy túllépjünk a monetáris politika hagyományos eszközein”, amikor a pénzpiacok „széttöredezettek vagy irreális félelmek ülnek rajtuk”.

Draghi írása megerősítette azokat a piaci véleményeket, hogy az EKB már a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen dönt egy új kötvényvásárlási program beindításáról a gyengélkedő euróövezeti országok állampapírhozamainak leszorítására.

Az olasz bankár már egy júliusi londoni befektetési konferencián kijelentette, hogy „felhatalmazásán belül az EKB bármit kész megtenni az euró megvédésére”, hozzáfűzve, hogy a válságországok állampapírjainak magas kamatszintje „zavarja a monetáris politika transzmissziós csatornáinak működését”. Elemzők szerint már ez világos utalás volt arra, hogy az EKB kész beavatkozni az államadósság-piacon a hozamok leszorítása céljával.

Az EKB kormányzótanácsának hó eleji ülése után tartott sajtótájékoztatón Draghi már ki is jelentette, hogy az EKB nyílt piaci műveleteket fog végrehajtani a céljai eléréséhez szükséges méretekben, a részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.

Nem mindenki örül a beavatkozásnak

A kötvényvásárlási programnak azonban erős ellenzéke is van, élén Jens Weidmannal, a Bundesbank elnökével, aki az EKB kormányzótanácsában is ott ül. Weidmann a Spiegel német hetilapban megjelent interjúban elmondta: azok az állampapírok, amelyeket az EKB felvásárol, az EKB és az euróövezeti központi bankok együttes rendszerének mérlegét terhelnék. Ezt a rendszert az euróövezeti adófizetők pénzéből tartják fenn, vagyis a kormánykötvények révén az egyes tagországok adósságtörlesztési kockázata az egész közösséget terhelné. A demokrácia szabályai szerint egy ilyen kérdésben „a parlamentnek kell döntenie, és nem a központi banknak” – mondta Weidmann.

Az államkötvények vásárlása közvetlenül a kibocsátó kormányoktól ráadásul csaknem olyan, mintha az EKB a bankóprés beindításával finanszírozná az euróövezeti államokat, ami nem csupán az infláció megugrásával fenyeget, hanem olyan lehet, mint a kábítószer, a jegybanki tőkeinjekcióktól való függőséget alakíthat ki az ilyen módon támogatott államokban – mondta Weidmann.

(hirado.hu/MTI)