Az ENSZ BT rendkívüli tanácskozásra készül a koreai incidens miatt

Rendkívüli tanácskozásra készül az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a Dél-Korea ellen kedden intézett észak-koreai tüzérségi támadás miatt - közölte egy francia diplomata. Az ülést már szervezik, várhatóan még kedden vagy szerdán megtartják. A forrás hozzátette: Franciaország támogatja, hogy a BT rendkívüli ülést tartson az ügyben.

A testületben állandó tagsággal bíró Egyesült Államok, Oroszország és Kína már elítélte a támadást, vagy legalábbis komoly aggodalommal nyilatkozott az incidensről, amelyben két dél-koreai katona meghalt, 15 katona és három civil megsebesült. Hozzájuk csatlakozott Michele Alliot-Marie francia külügyminiszter, arra szólítva fel Észak-Koreát, hogy hagyjon fel a provokációval, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább élezheti a feszültséget a térségben.

Az utóbbi idő leghevesebb támadását indította Észak-Korea Dél-Korea ellen kedden: Szöuli közlés szerint a Jonpjong-sziget észak-koreai tüzérség általi ágyúzása helyi idő 14 óra 34 perckor kezdődött, és 65 percig tartott, két katona életét vesztette, többen megsebesültek.

Újabb összecsapásra készül a két Korea

Újabb katonai csapással fenyegette meg egymást kedden a két Korea, miután néhány órával korábban tüzérségi párbaj zajlott le közöttük. Észak-Korea szerint Dél-Korea kezdte a keddi tüzérségi párbajt, és megfenyegette déli szomszédját, hogy ismét lőni fogja területét, ha az akár csak egy hajszálnyival is megsérti a két országot elválasztó fegyverszüneti vonalat.

„Többszöri figyelmeztetésünk ellenére Dél-Korea 13 órától kezdődően több tucatnyi lövedéket lőtt ki területi vizeinkre Jonpjong-sziget mellett (...), és mi azonnal határozott katonai akcióba fogtunk” – közölte a KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség. A szűkszavú közleményből nem derül ki, hogy az állítólagos dél-koreai támadás okozott-e bármilyen kárt Északnak. Szöuli közlés szerint a Jonpjong-sziget észak-koreai tüzérség általi ágyúzása 14 óra 34 perckor kezdődött, és 65 percig tartott.

Szintén a KCNA idézte a legfelsőbb észak-koreai katonai vezetőséget, amely „kíméletlen megtorló katonai csapással” fenyegette meg Dél-Koreát egy esetleges határsértés esetére. A szöuli elnöki hivatal egyik tisztségviselője kijelentette, hogy a szigetet ért észak-koreai támadás egyértelműen katonai provokáció volt, s figyelmeztetett, hogy Dél-Korea szigorúan megtorol minden esetleges újabb támadást. „A polgári lakosság ágyúzása sohasem lesz eltűrhető” – szögezte le közleményében.

A dél-koreai hadsereg szerint az északi tüzérség mintegy száz lövedéket lőtt ki a szigetre. Ennek megtorlásaként a szigeten állomásozó dél-koreai tüzérség kilőtt mintegy 80 lövedéket az észak-koreai partokon álló, támadó ágyúk felé – közölte a hadsereg. A megtámadott, körülbelül 1600 lakosú szigetről körülbelül 250 ember menekült el halászhajókon a legközelebb, 80 kilométerre lévő Incshon város kikötőjébe.

A két Korea katonai ereje

Észak-Korea több tucatnyi ágyúlövést adott le kedden egy dél-koreai szigetre, számos épület lángba borult, a tüzet Dél-Korea viszonozta – derült ki szöuli katonai és sajtójelentésekből. Legkevesebb két dél-koreai katona életét vesztette.

Néhány órával a tüzérségi párbaj után újabb katonai csapással fenyegette meg egymást a két Korea, amelyek hadereje korántsem kiegyenlített.

Katonaság: Az észak-koreai hadseregben jelenleg 1,19 millió katona teljesít aktív szolgálatot, és 7,7 milliós tartalékos haderő áll rendelkezésre. A 23,4 milliós népességű Észak-Koreában a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó katonák száma. Ezzel szemben Dél-Korea aktív hadserege 655 ezer főt számlál, és 3 millió tartalékos katonájuk van. Ezt erősíti továbbá az ország déli részében állomásozó 28 ezer amerikai katona.

Hagyományos fegyverek: Észak-Koreának körülbelül 4000 harckocsija és 2100 páncélozott harcjárműve van. Feltételezések szerint a felszerelések többsége még a szovjet korszakból származik, és fejlesztésre szorul. Az észak-koreai harckocsi-hadosztály nagyrészt T–54-esekből áll, amelyeket más országok az 1970-es években kezdtek kivonni a forgalomból. Szintén még a szovjetek gyártották az északi légierő zömét kitevő MIG harci gépeket is.

Dél-Koreának 2300 harckocsija, 2400 páncélozott harcjárműve és körülbelül 490 harci repülőgépe van.

Észak-Korea folyamatosan bővíti tengeralattjáró-flottáját: 70 tengeralattjáró és 420 hadihajó fölött rendelkezik, míg Dél-Koreának ez utóbbiból mintegy 120, az előbbiből körülbelül egy tucatja van. Ugyanakkor a déliek hatékony torpedórombolókkal bővítették flottájukat. Észak-Koreának csak korlátozott üzemanyag-tartalékai vannak, s nagyban függ a kínai olaj- és benzinutánpótlástól.

Rakéták: Az északiaknak rakétákból is van tartalékuk: több mint 800 ballisztikus és ezernél több különböző hatótávolságú rakétát tudnak szükség esetén működésbe hozni. A világtól elzárkózott ország külföldön is adott már el rakétákat és más haditechnológiát, legfőbb vásárlója Irán. Dél-Koreának ezzel szemben egy Amerikával kötött szerződés értelmében korlátozott lehetősége volt rakétái fejlesztésére, de nemrég előálltak egy új, 1500 kilométer hatótávolságú robotrepülőgéppel, amellyel minden észak-koreai, valamint oroszországi és kínai célpontokat is el tudnak érni.

Nukleáris fegyverek: Feltételezések szerint Észak-Korea körülbelül 50 kilogramm plutóniumot állított eddig elő, amely szakértők szerint hat-nyolc atomfegyver előállításához lehet elég. Az országban két kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, de arra nincs bizonyíték, hogy Phenjan atombomba kifejlesztésén dolgozna. Bár Dél-Korea fejlett atomenergia-felhasználó, atomfegyverprogramja nincs. Washington védelmet ígért Szöulnak saját „nukleáris ernyője” alatt.

Amerikai haderő Dél-Koreában: A Dél-Koreában szolgáló második gyalogos hadosztály rendelkezik 140 darab M1A1 Abram harckocsival, 170 M2 Bradley harcjárművel, rakétaindítókkal, harcászati rakétákkal és Patriot rakétavédelmi rendszerekkel. Az amerikai légierő F–16-os vadászgépeket, földi célpontokat támadó repülőgépeket és két U–2-es kémrepülőgépet is bevethet szükség esetén.

(hirado.hu/MTI)