Az EP-ben a Romániáról rendezett vitában is felmerült a Mikó-ügy

2012. szeptember 13. 19:54 (csütörtök) /

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítására vonatkozó bírósági döntés, amely figyelmen kívül hagyta a jogállam elveit és megkérdőjelezte a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak tulajdonjogát, szeptember 12-én, szerda délután ismét felmerült az Európai Parlament (EP) strassburgi plénumán.

Az erdélyi magyar közösség tagjaira nehezedő ügy kapcsán Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője kiemelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekképviseleti feladatának ellátásában egyértelmű politikai és morális következetességet tanúsított az elmúlt 20 folyamán. A képviselő a Mikó-ügyet említve, az ország jogrendszerében tapasztalt visszásságokra is kitért a közösségi és a magántulajdon visszaszolgáltatása kapcsán. Megoldásként azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy a tagjelöltség feltételeit, a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását, mindenkor, így a csatlakozás után is, következetesen kérjék számon az Európai Unió tagállamaitól, hiszen ezek kötelező jellege nem évülhet el.

„Az RMDSZ tagja vagyok, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségé. Romániában az elmúlt 22 évben ez a szövetség sem nevet, sem programot nem változtatott. Nem vettünk részt a referendumon sem. Nem szeretnék ebbe a vitába se bocsátkozni, de a jogállamiság és a független bíróság kapcsán fel szeretném hívni a figyelmet, mégpedig az államosítások révén elkobzott egyházi és magántulajdonok visszaszolgáltatásának a kérdésére. A Mikó Kollégium régebbi, mint maga Románia. Visszaállamosították! Tüntettünk érte, és a miniszterelnök felkérte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy vizsgálja meg, hogy a tüntetés és az ott elhangzottak nem tekinthetők-e az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak. Sokan tesszük föl a kérdést, mi kisebbségiek is, hogy mi a megoldás például Románia esetében. A megoldás az, hogy a koppenhágai kritériumokat a csatlakozás után is számon kell kérni. Köszönöm!", fogalmazott Sógor Csaba.

A romániai politikai helyzetről rendezett vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hivatkozott arra, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége, elkötelezett az európai elvek és értékek, valamint a jogállam mellett. Hozzátette, az RMDSZ a közösség legitim képviselőjeként, a többi párthoz és az egész román társadalomhoz hasonlóan, nagyon nehéz időszakon van túl. „A társadalom megosztottsága, az államfő felfüggesztése, az intézményi és politikai válság nagyon nehéz döntések elé állította Szövetségünket. A politikai válság mellett közösségemnek történelmében és hagyományaiban gyökerező, egyik legfontosabb célkitűzése – a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatása – ellen intézett támadással kellett szembenéznie” – fogalmazott hozzászólásában Winkler Gyula.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kitért arra, hogy szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön közel 30 ezer ember tiltakozott a 2002-ben, a református egyháznak visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. „A bírósági határozat teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállam elveit és megkérdőjelezte közösségünk és a magyar történelmi egyházak magántulajdonhoz való jogát” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Az RMDSZ képviselője meggyőződését fejezte ki, hogy Romániában valós igazságszolgáltatási reformra és mélyreható alkotmánymódosításra volna szükség. „Csupán ez jelenthet tartós megoldást a nyáron csúcsosodott, az állami intézmények közötti konfliktusok tartós feloldására” – zárta a romániai politikai helyzetről rendezett strasbourgi vitához benyújtott hozzászólását Winkler Gyula.

Az ülésen, amelynek végén a képviselők nem fogadtak el határozatot, az Európai Bizottság álláspontját Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa képviselte. Ugyancsak ő válaszolt a képviselők felvetéseire, többek között Sógor Csaba azon követelésére, hogy a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását a csatlakozás után is számon kell kérni a tagállamokon. A vitát egyébként az Európai Néppárt parlamenti képviselői csoportja kezdeményezte.

RMDSZ-sajtóiroda

Hozzászólások