A szíriai béke megteremtése érdekében egységre szólította fel a Biztonsági Tanács tagjait az ENSZ-főtitkár szerdán, és azt kérte a nemzetközi közösségtől, hogy adjon időt az állítólagos ideggáztámadás helyszínén tevékenykedő ENSZ-ellenőröknek a történtek kivizsgálására.
„Alapvető fontosságú, hogy megállapítsuk a tényeket. Az ENSZ tényfeltáró csoportja a helyszínen tartózkodik, hogy ezt megtegye. Alig néhány nappal a támadás után értékes mintákat gyűjtöttek, beszéltek áldozatokkal és szemtanúkkal. A csoportnak több időre van szüksége ahhoz, hogy elvégezze munkáját” – mondta Ban Ki Mun Hágában, a megnyitásának századik évfordulóját ünneplő Béke Palotában.
Szíriai ellenzéki aktivisták szerint az ENSZ Szíriában tartózkodó szakértői szerdán elhagyták szállodájukat, és ismét az augusztus 21-i vegyifegyver-támadás helyszínére, Damaszkusz keleti részébe utaztak, miután előző nap biztonsági okokból nem végezhettek ellenőrzést.
Ban Ki Mun beszédében kiállt a szíriai polgárháború diplomáciai megoldása mellett, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és azon nyugati szövetségesei, amelyek biztosra veszik a Bassár el-Aszad elnök vezette rezsim felelősségét az augusztus 21-i ideggáztámadásért, késznek mondják magukat egy katonai akcióra Szíria ellen. „A Biztonsági Tanácsnak a béke szolgálatába kell állítania hatalmát” – mondta az ENSZ főtitkára, majd hozzátette, hogy jelenleg a szíriai polgárháború megoldása jelenti a legnagyobb kihívást a nemzetközi közösség számára.
Anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna Washingtont és nyugati, illetve arab szövetségeseit, Ban a szíriai polgárháború békés rendezésére szólította fel a nemzetközi közösséget. „Itt, a Béke Palotában engedjék meg, hogy azt mondjam: adjunk esélyt a békének, adjunk esélyt a diplomáciának, hagyjuk abba a harcot, és kezdjük meg a párbeszédet”.
Az 1913-ban felavatott hágai Béke Palotát annak idején a konfliktusok békés rendezésének helyszínéül hozták létre, és ott van az ENSZ legfőbb bírói szervének, a Nemzetközi Bíróságnak a székhelye.
Washington és szövetségesei a jelenleg egy Szíria elleni katonai csapás lehetőségét fontolgatják, hangoztatva, hogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül is végrehajtják.
Miközben Washington, Párizs és London a szíriai kormányt tartja az augusztus 21-ei gáztámadás elkövetőjének, addig Moszkva szerint – amely Szíria egyik fő szövetségeseként eddig megvétózta minden Damaszkusz elleni ENSZ-szankció elfogadását – a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők okolhatók a tragédiáért.
Az Aszad-rezsim többször is tagadta, hogy bármikor is vegyi fegyvert vetett volna be saját országában, és felszólította Washingtont, hogy mutassa be bizonyítékait.
Irán hivatalosan cáfolta, hogy Aszad Teheránba érkezett volna
Irán szerdán hivatalosan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök előző este Teheránba érkezett volna – jelentette a Press TV angol nyelvű iráni állami televízió.
Abbász Aragcsi teheráni külügyi szóvivő a Press TV szerint „nevetségesnek” minősítette ezeket a sajtóértesüléseket.
Asszad állítólagos teheráni útjáról izraeli honlapok számoltak be korábban egy libanoni újságra hivatkozva. A síita Hezbollah szervezethez közel álló An-Nahar című lap internetes oldalán – meg nem erősített iráni külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva – azt állította, hogy Aszad repülőgépe kedd este váratlanul Teheránba érkezett.
A lap szerint a szíriai elnököt elkísérte az iráni fővárosba családjának és kormányának több tagja. Aszad azért utazott Teheránba, hogy az esetleges amerikai katonai csapásra adandó szíriai válaszról tárgyaljon – írta a libanoni újság, melynek jelentését most a teheráni külügyi szóvivő megcáfolta.
Nagy-Britannia határozat-tervezetet terjeszt az ENSZ BT elé az ideggáztámadásról
Nagy-Britannia határozat-tervezetet terjeszt be szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé.
Elfogadásának esetén a határozatban a BT elítéli a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők által korábban elkövetett gáztámadást, és felhatalmazást ad a civilek védelméhez „szükséges intézkedések” megtételére – közölte a brit kormányfő.
David Cameron Twitter-üzenetben közölte: „Mindig úgy gondoltuk, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának felelősséget kell vállalnia Szíria ügyében. Ma lehetőségük van arra, hogy ezt megtegyék. Az Egyesült Királyság határozat-tervezetet fog benyújtani, amely elítéli az Aszad által elkövetett gáztámadást, és felhatalmazást ad a civil lakosság védelméhez szükséges intézkedések megtételére”.
A brit külügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatot lát az ideggáztámadásban
A brit külügyminiszter szerint aláásná Nagy-Britannia nemzetbiztonságát az, ha nem tudna reagálni arra, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvert vetett be saját népe ellen. William Hague a The Daily Telegraph című napilapban szerdán megjelent cikkében írt erről.
„Gondosan és körültekintően kell eljárnunk, de nem engedhetjük meg, hogy aláássák saját biztonságunkat azáltal, hogy suttyomban természetessé teszik olyan fegyverek használatát, amelyek ellenőrzése és kiiktatása évtizedekbe telt a világnak” – mutatott rá Hague.
A brit diplomácia vezetője szerint eljött a pillanat, hogy a demokratikus országok saját értékrendjük szerint cselekedjenek. A semmittevés valószínűbbé teszi a további vegyifegyver-támadásokat, növeli annak a kockázatát, hogy ezek a fegyverek rossz kezekbe kerülnek, ami „végzetesen aláássa” a vegyi fegyverek tilalmára vonatkozó globális szabályokat.
Hague rámutatott: a 21. században most első ízben történt meg, hogy vegyi fegyvert vetettek be, miközben a Szíria elszámoltatására irányuló erőfeszítések az ENSZ-ben kudarcot vallottak. „Nem engedhetjük meg, hogy a diplomáciai bénultság oltalmat nyújtson e bűncselekmények elkövetőinek” – hangsúlyozta Hague.
Hague egy nappal azelőtt cikke azelőtt jelent meg, hogy David Cameron miniszterelnök vezetésével összeül a brit nemzetbiztonsági tanács, és várhatóan véglegesíti a Szíria elleni esetleges katonai fellépéssel kapcsolatos ajánlásokat. Cameron megszakította nyaralását, és visszarepült Londonba, hogy levezesse a testület ülését. Az ő kezdeményezésére vitázik csütörtökön a brit parlament a szíriai vegyifegyver-támadásra adandó válaszról.
David Cameron kedd éjszaka beszélt telefonon ismét Barack Obama amerikai elnökkel. A brit miniszterelnöki hivatal szerint a két vezető egyetértett abban, semmi kétség afelől, hogy a szíriai kormány áll a múlt heti damaszkuszi ideggáztámadás mögött.
Nagy-Britannia lakosságát megosztja a Szíria elleni esetleges katonai fellépés kérdése, és a törvényhozók sem rajonganak egyöntetűen az ötletért. Egy szerdai közvélemény-kutatás szerint a britek fele ellenzi a Szíria elleni rakétacsapásokat, és csak negyede támogatja.
Szíria még Koszovónál is nehezebb ügy
A Szíriával szembeni katonai fellépésnek beláthatatlan következményei lehetnek a közel-keleti térségben Emma Bonino olasz külügyminiszter álláspontja szerint. A diplomáciai megoldást szorgalmazta Mario Mauro olasz védelmi miniszter is.
„Megértjük, hogy egyes országok izomból akarnak fellépni, de a Szíriában és térségében kialakult nehéz helyzet megoldásához az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozata szükséges” – hangoztatta szerdán Emma Bonino az olasz közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában.
Az olasz diplomácia vezetője szerint a koszovói nemzetközi fellépésre való hivatkozás nem tükrözi a valóságot. „A szíriai ügy sokkal komplikáltabb, mint a koszovói volt (...) Koszovóban egyértelmű volt, hogy a fegyveres beavatkozás segíthet” – mondta Bonino, hozzátéve, attól tart, hogy a nemzetközi csapás Libanonra is kiterjesztheti a konfliktust, ahogyan ezt az utóbbi hetek libanoni merényletsorozata is mutatta.
Bonino korábban azt hangoztatta, hogy „ezerszer” meg kell gondolni a Szíriával szembeni fellépést, és ebben Olaszország az ENSZ BT határozata nélkül nem vállal részt. Bonino most hozzátette, hogy Olaszország részvétele a BT határozatával sem automatikus.
Ha a BT a beavatkozásról határoz, az olasz fegyveres erők akkor sem lépnek szíriai területre – jelentette ki Mario Mauro védelmi miniszter a L’Avvenire katolikus napilapnak. Mauro elmondta, hogy a szövetségesek egyelőre nem kérték az olaszországi támaszpontok használatát, ha ezt kérnék, Itália ezt is meggondolná.
„Milliószor át kell gondolni a szíriai beavatkozást. Végletes óvatosságra és egyensúlyra van szükség a szíriai ügy kezelésében. A katonai fellépést még el lehet kerülni” – hangoztatta Mauro. Úgy fogalmazott, Olaszország el akarja kerülni, hogy szíriai „kalandba” keveredjen. Hozzátette, hogy az olasz partokra már most is nagy csoportokban érkeznek szíriai menekültek, akiknek száma a következő időszakban megsokszorozódhat.
Enrico Letta miniszterelnök közleményben tudatta, hogy telefonon egyeztetett brit kollégájával, David Cameronnal. A felek egyetértettek, hogy a vegyi fegyverek használata elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára.
Norvégia óva int egy szíriai beavatkozástól ENSZ-határozat nélkül
Norvégia óva intette szerdán az Egyesült Államokat és szövetségeseit attól, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül indítsanak egy esetleges katonai akciót Szíria ellen.
„Mélységes aggodalommal töltenek el azok a jelek, amelyek szerint katonai erőhöz folyamodnának anélkül, hogy erről megállapodás született volna az ENSZ-ben” – jelentette ki Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a Verdens Gang című lap internetes oldalán.
„Óva intenék az ilyen forgatókönyvet illető nyilvános találgatásoktól – folytatta a miniszter. – Ez hamis reményekkel tölthetné el a szíriai lakosságot egy küszöbönálló beavatkozást illetően, és fennállna a veszély, hogy szavainkkal olyan zsákutcába visszük be őket, ahonnan nincs kijutás.”
ENSZ-megbízatás hiányában ki van zárva a NATO-tag Norvégia részvétele Szíria elleni csapásokban – tette hozzá a norvég diplomácia vezetője. A munkáspárti politikus – a szeptember 9-i törvényhozási választások kampányának kellős közepén – beszüntette minden választási tevékenységét, hogy csak a szíriai ügyre összpontosítson – jelentette az NTB norvég hírügynökség.
Az Egyesült Államok és azok a nyugati szövetségesei, amelyek biztosra veszik a Bassár el-Aszad elnök vezette rezsim felelősségét a vegyifegyver-támadásokért, késznek mondják magukat egy katonai akcióra Szíria ellen.
A belga külügyminiszter óvatosságra int
Belgium szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására és konkrét bizonyítékra van szükség a katonai beavatkozáshoz Szíriában – derült ki Didier Reynders külügyminiszter szavaiból az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati televízió és rádió szerda reggeli műsorában.
„Mik a kockázatok? Mik lehetnek a következmények Szíriában és a térségben? Mivel jár, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül lépünk?” – sorolta a kérdéseket Reynders, aki egyúttal rámutatott, hogy ilyen módon Oroszország is bármelyik nap beavatkozhat, ha mások is azt teszik.
„Ha az amerikai, a francia vagy a brit hírszerzésnek bizonyítékai vannak, hogy Szíriában a kormány vegyi fegyvert vetett be a lakosság ellen, akkor osszák meg azokat a szövetségeseikkel” – hangoztatta Didier Reynders, aki találkozót kezdeményezett a NATO-tagállamok képviselőivel, hogy megosszák egymással információikat.
A belga külügyminiszter közölte: meg kell várni az ENSZ szakértőinek jelentését, amely bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ki vetette be a vegyi fegyvereket. A külügyminiszter szavaiból kiderült, hogy a belga kormány ennek hiányában nem támogatja a katonai beavatkozást Szíriában.
„Nem vagyok meggyőzve. Adatokat szeretnék látni, amelyek bizonyítják, hogy ki használt vegyi fegyvert Szíriában” – szögezte le Reynders.
A reggeli műsor vendége volt Marie Arena és Armand De Decker, a belga szövetségi szenátus külügyi bizottságának szocialista és konzervatív alelnöke is. Mindketten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ENSZ BT felhatalmazása nélkül nem szabad beavatkozni a szíriai konfliktusba.
Armand De Decker nagyon rossz ötletnek nevezte, hogy a szíriai rezsimet az ENSZ BT felhatalmazása nélkül célzott csapásokkal büntessék meg. A konzervatív politikus szerint egy ilyen beavatkozás a konfliktus kiszélesedésével járhat, és a térségben ellenőrizhetetlenné válhat a helyzet.
Aszadot megbüntetik, de nem távolítják el
Bassár el-Aszad szíriai elnököt megbüntetik, de nem távolítják el helyéről – fejtik ki orosz elemzők a damaszkuszi rezsim elleni készülődő nyugati katonai csapásról a szerdai orosz sajtó és internetes elemző oldalak által közölt véleményükben.
Alekszandr Sumilin politológus szerint a szíriai hadművelet várhatóan korlátozott lesz, és ezt két tényező indokolja. Egyrészt feltétlenül jelzést kell küldeni Aszadnak és Oroszországnak, hogy nincs szó a szíriai elnök hatalmának megdöntéséről, másrészt meg kell akadályozni a szíriai hadsereg lehetséges válaszlépését, amely elsősorban Izrael ellen irányulhat. Sumilin a Vedomosztyi című napilapnak kifejtette: szerinte egyébként a nyugati államoknak nincs emberük, aki Aszad helyére léphetne.
A Kommerszant című orosz újság értesülése szerint nem kevés azon NATO-tagállamok száma, amelyek nem támogatják a Szíria elleni katonai csapást, mert elsietettnek tartják Washington következtéseit a szíriai gáztámadással kapcsolatosan.
„A hadműveletre sor kerül, de nem lesz akkora mértékű és olyan szörnyű, mint azt a nyugati sajtóban igyekeznek bemutatni” – fejtette ki a gazeta.ru internetes újságnak Szergej Gyemigyenko, az orosz Stratégiai Értékelő és Elemző Intézet szakértője. Gyemigyenko biztos abban, hogy a Nyugat nem kockáztat meg egy szárazföldi akciót Szíria ellen, mert azt sem az Egyesült Államok, sem egyetlen európai ország nem bírja el. Főként utóbbiak a jelenlegi gazdasági helyzetükben – teszi hozzá.
Az elemző úgy véli, hogy az USA amúgy nem is akar beleavatkozni a szíriai konfliktusba, mert „nem az ő háborúja”, sőt abban érdekelt, hogy az, amennyire csak lehet, elhúzódjon. Az iszlám terroristák akkor ugyanis Szíriába távoznak az USA-ból, és „a líbiai raktárakból szétrabolt vegyi fegyverek lassacskán Szíriában összpontosulnak, így azokat könnyebb ellenőrizni, mintha az egész Földközi-tengeri térségben széthordanák őket, ki tudja milyen irányba” – fejtegeti. Szerinte csak mítosz a szíriai légvédelmi rakétarendszerek létezése, Damaszkusz nem tudna ellenállni a nyugati támadásnak.
A lenta.ru orosz hír- és elemző oldal cikkírója arra hívja fel a figyelmet, hogy bár nem tisztázott, valóban leszállították-e Szíriának az Sz-300-as orosz légvédelmi rendszereket, az biztos, hogy Bassár el-Aszad hadserege rendelkezik orosz Basztyion nevű (NATO-jelzése: SSC-5 „Stooge”), hadihajók ellen bevethető mobil rakétarendszerekkel. A Basztyion alkotórészeként gyártott, Jahont manőverező robotrepülőgépek (SS-N-26 „Strobile”) képesek percek alatt 250 kilogramm robbanóanyagot eljuttatni a kijelölt célba. Ezeket nehéz észlelni és megsemmisíteni, ugyanis mindössze 10 méteres magasságban repülnek, a hangsebességnél kétszer gyorsabban.
Az elemző szerint a Nyugatnak már 2011 tavaszán meg kellett volna fenyegetnie Bassár el-Aszadot a líbiai forgatókönyv alkalmazásával, és akkor ma valószínűleg sem vegyifegyver-támadás, sem korlátozott akció, sem 100 ezer áldozat nem lenne.
(hirado.hu/MTI)
Hozzászólások