Barroso üdvözli a kijevi egyezséget

Közleményben üdvözölte péntek délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ukrán válságnak véget vetni hivatott kijevi egyezséget.

Ez fontos lépés az erőszak és a további vérontás elkerülése, a béke és stabilitás elérése és a politikai folyamat újraindítása érdekében - írta kommünikéjében a portugál politikus, s figyelmeztet, hogy a megállapodásban foglaltakat haladéktalanul meg is kell valósítani, ezt pedig a nemzetközi közösségnek kötelessége elősegíteni.

"Az Európai Unió továbbra is támogatja ezeket a törekvéseket, és töretlenül elkötelezett Ukrajna politikai és gazdasági reformjainak támogatása mellett" - zárta közleményét a bizottság elnöke.

Orosz ombudsman: nem világos, ki hajtja végre a kijevi megállapodást

Nem világos, ki és hogyan fogja végrehajtani az ukrajnai válság rendezését célzó megállapodást - ezzel indokolta az orosz emberi jogi biztos Kijevből Moszkvába visszatérését követően pénteken azt, hogy nem írta alá a megállapodást.

Vlagyimir Lukin azt mondta, "a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a helyzet folyamatosan változik, a személyek is változnak, újak jelennek meg, és nem tudni, ki és miként fogja végrehajtani a megállapodásokat".

Az orosz államfő által csütörtökön közvetítőként Kijevbe küldött ombudsman elmondta, hogy miután megismerték partnereik álláspontját, azt immár jobban értik. Hozzátette, hogy szándékában áll folytatni az ukrajnai küldetést, de a tárgyalások folytatása nem Moszkván múlik.

Magyarország érdeke a stabil és területileg egységes Ukrajna

Magyarország alapvető érdeke a stabil, nyugodt, Európához közeledő, gazdaságilag prosperáló és területileg egységes Ukrajna - mondta Martonyi János külügyminiszter pénteki budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető üdvözölte az elnök és az ellenzék közötti megállapodás aláírását, de - mint fogalmazott - fontos, hogy azt minden fél betartsa, mivel ez teremti meg a rendezés politikai és alkotmányos feltételeit.

A tragikus eseménysorozat remélhetően valóban véget ér, és visszatér a békés élet és a nyugalom Ukrajnába - mondta. Hozzátette: a megállapodás célja, hogy a jövőt illető kérdésekről az ukránok döntsenek, ez áll az Európai Unió és Oroszország érdekében is.

Martonyi János emlékeztetett: már teljesült a megállapodás első pontja, hiszen törvényt fogadott el az ukrán parlament arról, hogy visszatérnek a - szűkebb elnöki jogköröket előíró - 2004-es alkotmányhoz, továbbá teljesült az a pont is, amelynek értelmében új amnesztiatörvényt fogadtak el.

A tárcavezető elmondta: a megállapodás része az erőszakos cselekmények kivizsgálása, meg kell állapítani, hogy mi történt, és kik a felelősek. Magyarország elítéli az erőszakot mindkét oldalon, de a politikai felelősség alapvetően a hatalmat terheli.

Mint mondta, remélhetőleg a megállapodás kedvező hatással lesz a kárpátaljai magyar közösségre is. Ott most nyugalom van, a határforgalom rendezett, a vízumkérelmek száma nem növekedett - tette hozzá.

A következő határidő 2014 szeptembere, akkorra kell befejezni az alkotmányreformot, ez vélhetően olyan új alkotmányt jelent, amely megfelelően megosztja a hatásköröket az elnök és a parlament között - magyarázta. Megjegyezte: azt követően az év végéig elnökválasztást kell tartani, de közben új választási törvényt is hoznak, amelynél figyelembe veszik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete) ajánlásait.

Közölte: az EU betöltötte és továbbra is betölti azt a szerepet, amelyre ilyen esetben szükség van. A társulási megállapodás az unió és Ukrajna között nem az együttműködés végső célja, azt követően tovább lehet lépni - mutatott rá.

A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy Magyarország kétmillió forintos gyorssegélyt nyújt az ukrajnai sérültek kezelésére, az összeget az Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben juttatják el az érintettekhez. Emellett Magyarország kész súlyos, elsősorban égési sérültek befogadására.

Martonyi János arról is beszélt, hogy az ukrajnai gazdasági helyzet valóban súlyos, de a gázellátás folyamatos. Ha a politikai válság enyhül vagy megoldódik, a gazdasági helyzet is fokozatosan javulhat - vélekedett.

Kérdésre válaszolva a külügyminiszter közölte: nem látták szükségét annak, hogy bekéressék a budapesti ukrán nagykövetet.

Hollande is üdvözölte a megállapodást

Közleményben üdvözölte az ukrán válság megoldását célzó kijevi megállapodást Francois Hollande francia államfő, s az abban foglaltak "teljes egészének a legrövidebb időn belüli" megvalósítására szólította fel a feleket.

"Az elfogadhatatlan, elviselhetetlen, igazolhatatlan erőszak után, amely az utóbbi napokban gyászba borította Ukrajnát, a köztársasági elnök üdvözli a most aláírt megállapodást és sürgeti teljes egészének a legrövidebb időn belüli megvalósítását" - olvasható az elnöki hivatal közleményében.

"Francois Hollande üdvözli a ma délelőtt Viktor Janukovics és az ellenzék három vezetője között létrejött megállapodást ... amelynek célja, hogy megtalálják a kiutat a válságból Ukrajnában" - fogalmaz a kommüniké.

A francia elnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás "a francia, a német és a lengyel külügyminiszter közvetítésének köszönhetően jött létre, és a 2004-es alkotmányhoz való 48 órán belüli visszatérést írja elő, egy egységkormány megalakítását, valamint 2014 szeptemberig olyan alkotmányos reformok elfogadását, amelyek az elnök, a parlament és a kormány közti jogkörök jobb kiegyensúlyozottságát szolgálják". 

Az elnöki hivatal arra is emlékeztetett, hogy a megállapodás alapján legkésőbb 2014 decemberig meg kell rendezni az elnökválasztást, és az országot sújtó erőszak ügyében vizsgálatot kell indítani.

"Franciaország és az Európai Unió továbbra is mindent megtesz a jelenlegi válságból való kilábaláshoz és a demokratikus reformokat, valamint Ukrajna modernizációját támogatja" - zárul a közlemény.

Az ukrán parlament péntek délután elfogadta a törvényt a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami bizonyos jogköröktől megfosztja Viktor Janukovics államfőt.

A francia elnök péntek délelőtt az ukrán rezsimet tette felelőssé a Kijevben történt erőszakért.

"Véget kell vetni az erőszaknak, amiért egyébként a hatalom felelős és szót kell adni az ukrán népnek" - mondta francia újságírók kérdésére a köztársasági elnök a második világháborús ellenállási mozgalom megemlékezésén a Párizs közeli Mont-Valérienben, ahol 1941. január és 1944. június között több mint ezer ellenállót végeztek ki a német megszállók.

"Mi azok mellett állunk, akik szabadságot és választásokat követelnek" - hangsúlyozta Hollande. Hozzátette: "Ugyanakkor Franciaország feladata az is, hogy felelősséget vállaljon egy olyan megállapodás tető alá hozásában, amelynek majd működnie is kell".

Az ukrán egészségügyi minisztérium péntek reggeli tájékoztatása szerint a kijevi összecsapások kezdete, kedd óta összesen 77-en haltak meg az ukrán fővárosban, a sebesültek száma 577, közülük 369 embert ápolnak kórházban. A belügyminisztérium közleménye szerint 16-ra emelkedett a megölt rendőrök száma, és 130 rendőrt szállítottak kórházakba lőtt sebekkel.

Túl későn jött Janukovics bejelentése

Túl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa pénteken az MTI-nek.

Az elemző kiemelte: bár az államfő engedett az ellenzék követeléseinek, és elfogadta az előre hozott elnökválasztásokat, az átmeneti kormány felállítását, valamint az ország berendezkedésének megváltoztatását, ez túl későn jött és túl kevés. Éppen három hónapja, november 21-én kezdődött a politikai válság, sok minden történt ezen időszak alatt.

Ha Janukovics novemberben teljesítette volna az akkori tiltakozók követelését, és leváltotta volna a kormányt, menesztette volna a belügyminisztert, aki az első támadást elrendelte a demonstrálók ellen, akkor ma demokrata lenne és legitim elnök - vélekedett. Úgy látja, azóta azonban az elnök olyan lépéseket tett, amelyek miatt "politikai halottnak" tekinthető, elképzelhető, hogy a hágai bíróság vonja felelősségre, vagy el kell menekülnie az országból.

Póti László szerint hiába jött létre az Európai Unió "hathatós, eredményes segítségével" a kompromisszum az ellenzéki pártok és az államfő között, ezt a tüntetetők nem fogadják el. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nagyon markáns különbség van a Majdanon tüntetetők és az ellenzéki pártok között. A majdani demonstrálók "a végletekig radikalizálódtak", és már nem tartják őket kontroll alatt az ellenzéki pártok - mutatott rá. Hozzáfűzte: Janukovics intézkedései miatt a tüntetőkre már az európai közeledés célja sem hat, ők már csak egyet akarnak: az elnök azonnali lemondását, és ezzel nem akarnak egy esetleges decemberi választásig várni.

A kutató azt mondta, "Janukovics tette menthetetlen, felelőssége vitathatatlan", mennie kell. A tüntetők nem fogadják el a kompromisszumot, és "ennek látni fogjuk a jeleit pillanatokon belül" - közölte.

Póti László véleménye szerint az elnök lemondását követelve a tüntetők folytatni fogják a tiltakozást, és ha a rendőrök megpróbálják felszámolni a demonstrációt, akkor szembeszállnak velük.

Az elemző szerint kizárt tehát, hogy Janukovics mostani bejelentése nyomán rendeződne a helyzet, az elnök - mint fogalmazott - inkább "mondjon le önként, a saját érdekében repüljön el Moszkvába és bújjon el, vagy pedig mondjon le és menjen a hágai bíróság elé, akkor megússza élve". Hozzátette: ha nem mond le, akkor akármi megtörténhet Ukrajnában.

Viktor Janukovics ukrán elnök és a három ellenzéki vezető pénteken megállapodást írt alá a válság rendezéséről. Janukovics délelőtt jelentette be, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába.

Van Rompuy üdvözli a megállapodást

Közleményben üdvözölte az ukrán válság megoldását célzó kijevi megállapodást az Európai Tanács elnöke péntek délután.

"Ez a megállapodás szükséges kompromisszum az elengedhetetlen politikai párbeszéd beindítása érdekében, az egyetlen mód az eddig is minden oldalon túl sok szenvedést és vérontást okozó válság békés és demokratikus rendezésére" - húzta alá Herman Van Rompuy.

Van Rompuy szerint mostantól minden felet felelősség terhel azért, hogy a szavakat tettekre váltsák. A belga politikus arra is kitért, hogy a megállapodást a német, a francia és lengyel külügyminiszter, valamint az orosz elnök különmegbízottja eszközölte ki.

Az EU továbbra is kész arra, hogy támogassa Ukrajnát - zárul Herman Van Rompuy közleménye.

Nem sokkal később Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Twitteren üdvözölte a megállapodást.

Az ukrán ICTV tévécsatorna tudósítása szerint a megállapodás értelmében 48 órán belül visszaállítják Ukrajnában a 2004-es alkotmányt, 10 napon belül nemzeti egységkormány alakul, alkotmányos reform kezdődik, amely legkésőbb szeptemberig újraszabályozza az elnök, a kormány és a parlament jogköreit, majd az új alkotmány elfogadását követően, de legkésőbb az év vége előtt előre hozott elnökválasztást tartanak.

A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodást

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió. 

Soron kívül vizsgálja a kijevi eseményeket a strasbourgi bíróság

Soron kívüli vizsgálatot és gyorsított eljárást rendelt el a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy olyan perben, amely az e heti kijevi események miatt indult - közölte pénteken a bíróság.

Ez a második olyan beadvány, amely az ukrán válság miatt született, és amelyet sürgősséggel tárgyalnak a strasbourgi bírák. Február elején Ihor Szirenko ügyét vette előre a bíróság, aki azért perelte be Ukrajnát, mert a kijevi tömegoszlatás alkalmával megverték és jogellenesen fogva tartották.

Jurij Derevjanko a február 18. óta zajló rendőri erőszak miatt tett panaszt az emberi jogi bíróságon, és azt állítja, hogy a hatóságok éles lőszert, robbanóanyagokat és a hideg ellenére vízágyút vetettek be a tiltakozók ellen, több embert is megöltek.

Derevjanko szerint fellépésével a rendőrség megsértette a tiltakozók élethez való jogát, a kegyetlen vagy embertelen bánásmód tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a gyülekezés és egyesülés szabadságát, a jogorvoslathoz fűződő jogot és a magántulajdonhoz való jogot is, amelyet mind szavatol az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely Ukrajnára is vonatkozik.

A beadvány soron kívüli vizsgálatáról és gyorsított tárgyalásáról az elnöklő bíró döntött, aki egyúttal felkérte az ukrán hatóságokat, hogy március 14-ig írásban jutassák el Strasbourgba észrevételeiket az ügyben.

MTI