Bejelentette lemondását Beatrix holland királynő

Beatrix holland királynő hétfő este bejelentette, hogy lemond a trónról, legidősebb, 45 éves fia, Vilmos Sándor javára.

A holland trónon III. Vilmos 1890-ben bekövetkezett halála óta nem ült király, csak királynő. Beatrix csütörtökön tölti be 75. életévét, és 1980 óta, vagyis 33 esztendeje uralkodik. Vilmos Sándor beiktatását április 30-án tartják.

„Itt az ideje, hogy az országért viselt felelősséget az ifjabb nemzedék kezébe adjam át” – fogalmazott a lemondását bejelentő beszédében Beatrix királynő, akinek három fia született a 2002-ben elhunyt Claus herceggel kötött frigyéből.

Tavaly februárban Beatrixet súlyos személyes sorscsapás érte: másodszülött fia, Johan Friso herceg egy ausztriai, vorarlbergi síüdülőhelyen lavinaomlásba került, és a baleset óta kómában fekszik. A trónöröklés szempontjából azonban ennek a tragédiának nincs szerepe, hiszen Johan Friso, 2004-ben „rangon alul”, polgári nőszeméllyel kötött házassága folytán kiesett a lehetséges trónutódlók sorából.

Beatrix királynő portréja

Az 1938-ban született Beatrixnak igen nagy szerepe van abban, hogy Hollandiában mindmáig töretlen a monarchia népszerűsége. A királynő 1980. április 30-án lépett trónra, vele azonban egyelőre véget is ér a királynők sora, hiszen három fia született, a legidősebb Vilmos Sándor herceg, aki 116 év óta az első férfi trónörökös. A hercegnek három lánya van argentin feleségétől, Maxima hercegnőtől, így utána megint királynő fog Hollandia élére kerülni.

Beatrix királynő a valaha élt legidősebb női uralkodó a holland trónon, és összességében is a korrekorderek között van. Beatrix előtt csak III. Vilmos (1817–1890) ült ilyen korban az uralkodói székben, rajta kívül a németalföldi történelem során még helytartó sem vezette ilyen idősen az országot.

Hollandiában az elmúlt években már egyre több találgatásra adott okot, hogy a királynő vajon mikor adja át a jogart fiának, a 45 éves Vilmos Sándor trónörökösnek, aki IV. Vilmos néven lép trónra. Ellentétben az Egyesült Királysággal, ahol az uralkodók rendszerint halálukig állnak a monarchia élén, Hollandiában a trónátadás általában még a regnáló uralkodó életében megtörténik. Beatrix édesanyja, I. Julianna királynő, például, lánya 42. születésnapján jelentette be, hogy az ő következő, 72. születésnapján, 1980. április 30-án átadja neki a trónt. Igaz, Julianna ekkor már beteg volt, míg Beatrix most is jó egészségnek örvend.

Beatrix Wilhelmina Armgard már születésekor megkapta a Hollandia hercegnője, az Oranje-Nassau hercegnője és a Lippe-Biesterfeld hercegnője címet. A II. világháborúban a német megszállás elől a királyi család Angliába, majd Kanadába menekült, és csak 1945. augusztus 4-én tért vissza az immár újra szabad Hollandiába. Juliannát 1948-ban koronázták meg, Beatrix ettől kezdve számított trónörökösnek, majd 18. születésnapján az Államtanács tagjának is kinevezték. A Leideni Egyetemen 1961-ben jogi doktorátust szerzett Beatrix 1966. március 10-én ment férjhez Claus von Amsberg német származású diplomatához.

Házasságkötésüket kezdetben nem nézték jó szemmel a hollandok, de a megnyerő Clausnak sikerült a negatív közhangulatot megfordítania, 2002-ben bekövetkezett halála az egész nemzetet gyászba borította.

A holland királynak a legtöbb európai uralkodónál nagyobb hatalommal rendelkezik, fontos szerepe van a kormányalakítások idején, és a miniszterelnökkel hetente folytatott találkozókon módja van némileg befolyásolni a kormány politikáját. Politikai szereplésének fontos momentuma a parlamenti ülésszakot megnyitó trónbeszéde. Az uralkodó számos ország képviselőit fogadja, és maga is sok helyen jár a világban.

A királynőt nagyon ritkán idézik közvetlenül a sajtóban, mivel a kormányiroda ezt szabja a vele készítendő interjúk feltételeként. A szabályozást nem sokkal trónra lépése után léptették életbe, hogy megkíméljék a politikai bonyodalmaktól. Beatrix királynő az európai egyesítésben játszott kiemelkedő szerepéért 1996-ban Károly-díjat kapott. Bár nem halmozza a kitüntetéseket, 2005. február 8-án mégis átvette a Leideni Egyetem díszdoktori címét, ünnepi beszédét a televízió élő adásban közvetítette. A királynő szabadidejében szeret síelni, úszni, teniszezni és lovagolni, de leginkább vitorlázni. Több olyan társadalmi szervezetben is szerepet vállal, amelyek a testi és szellemi fogyatékosok helyzetével, a szociális problémákkal foglalkoznak.

Milyen utat választ a holland trónörökös?

A holland lapok a jövőbeni király várható szerepét és politikai képességeit mérlegelik kedden, miután Beatrix holland királynő előző este bejelentette, hogy lemond a trónról. A De Telegraaf szerint a trónörökös és felesége, Maxima jól felkészült az április 30-i koronázást követő új életre. Mindketten bizonyították, hogy képesek elviselni azt a hatalmas nyomást és felelősséget, amellyel új pozíciójuk együtt jár.

Az új király minden bizonnyal máshová fogja helyezni a hangsúlyokat, új utakra fog lépni, és folytatni fogja az ideális uralkodás keresését – írta a lap. De meg kell értenie, hogy legfontosabb feladata a monarchia fenntartása és továbbfejlesztése a jövő nemzedékek számára. Ugyanakkor nem szabad azokra a hangokra hallgatnia, amelyek még inkább ceremoniális királyságot akarnak látni Hollandiában.

A De Volkskrant viszont úgy látja, hogy Vilmos Sándornak még hozzá kell szoknia az alkotmányos uralkodó nehéz pozíciójához. Eközben támaszkodhat anyja tapasztalataira, aki egyelőre nem fog teljesen visszavonulni a közéletből. Ha az új király jó 30 év elteltével úgy tekinthet vissza uralkodására, mint most Beatrix, akkor igazán elégedett lehet majd.

A brüsszeli De Standaard Beatrix lemondását a belga monarchia bírálatával köti össze. A lap szerint felvetődik a kérdés, vajon Albert királynak nem kellene-e követnie Beatrix példáját. Belgiumban a politikai osztálynak egy fontos része mindazonáltal fél a váltástól, mert nincs meggyőződve Fülöp trónörökös uralkodói képességeiről. Egyesek ezért korlátozni szeretnék a király feladatait, míg mások a lehető legtovább szeretnék húzni a hatalom átadását. Az igazság az – írta a lap –, hogy nem lenne okos dolog, ha a király szerepkörét nem korlátoznák, mert az örökletes monarchia valóban nem illik a mai időkhöz.