Cancúnban megnyílt a Klímaváltozási Konferencia

A mexikói Cancúnban hétfőn megnyílt az ENSZ 16. Klímaváltozási Konferenciája (COP), amelynek célja a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv felváltása egy új nemzetközi megállapodással. 

A kudarccal végződő, egy évvel ezelőtti koppenhágai csúcsértekezlet után ismét találkoznak a világ 194 országból érkező környezetvédelmi szakemberek és politikusok azzal a céllal, hogy lendületet adjanak a holtpontra jutott nemzetközi környezetvédelmi együttműködésnek.

A mexikói Cancúnban, november 29. és december 10. között zajló konferencia – amelyet jóval kevesebb elvárás előz meg, mint a tavalyit – alapvetően határozhatja meg azt, hogy a jövőben milyen mértékű nemzetközi környezetvédelmi együttműködés maradhat fenn.

Cancúnba mintegy 22 ezer résztvevőt várnak, köztük a 9 ezer hivatalos küldöttet, valamint újságírókat és környezetvédőket, megfigyelőket. Összehasonlításképp: Koppenhágában még 45 ezren voltak. A hangos nemzetközi bírálatok nyomán Koppenhágához képest alaposan csökkentek a klímacsúcs várható költségei is: most "csak" 82 millióra tervezik a kiadásokat a tavalyi 238 millió dollárral szemben.

"Az egyik dolog, ami Cancúnban kockán forog, az az ENSZ által koordinált klímavédelmi folyamatok legitimitása és szavahihetősége" – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek egy amerikai agytröszt, a Pew Center on Global Climate Change szakértője. "Amennyiben ismét kudarccal zárul a találkozó, elképzelhető, hogy egyes országok kivonják magukat a folyamatból, s inkább más fórumokhoz fordulnak, például a világ fejlett ipari országait tömörítő G20-hoz" – tette hozzá.

A koppenhágai COP egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett mindössze "tudomásul vett" egy Koppenhágai Egyezmény címet viselő, két és fél oldalas politikai nyilatkozatot. A "tudomásul vétel" gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államok szabadon eldönthették, hogy aláírják-e az egyezményt. A Koppenhágai Egyezmény konkrét összeget irányzott elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú – 2010 és 2012 közötti –, valamint hosszú távú – 2020 utáni – klímavédelmi támogatásra vonatkozóan. A fejlett országok az előbbire három év alatt összesen 30 milliárd dollárt, az utóbbira évente 100 milliárd dollárt szánnának. A záródokumentumban szerepelt a globális felmelegedés 2 Celsius fokban maximálásának célkitűzése is. 

(MTI)