EU: Véget kell vetni az erőszaknak Szíriában!

Azonnal véget kell vetni az erőszaknak Szíriában, és politikai megoldást kell találni a válságra – jelentette ki Krisztalina Georgieva, a humanitárius ügyekért felelős uniós biztos.

„Amíg ez nem történik meg, és ez most minden eddiginél távolabbinak tűnik, arra kérek minden felet, hogy tartsa be a nemzetközi humanitárius jogot, védje meg a polgári lakosságot és a lakosságot segítőket” – hangzott a bolgár uniós biztos felhívása.

Georgieva „szörnyűséges mérföldkőnek” nevezte, hogy a menekültek száma átlépte a kétmilliót, és felhívta a figyelmet: a földönfutóvá váltak több mint fele kisgyermek.

„Képzeljék el, hogy Manchester vagy Lyon lakóinak négyszerese, vagy mondjuk Varsó teljes lakossága menekülni kényszerül” – érzékeltette a helyzet drámaiságát a biztos, aki arra is rámutatott, hogy a menekültáradat a befogadó országok számára is hatalmas áldozattal jár. A legtöbben Törökországba, Jordániába, Libanonba és Irakba menekültek.

„Bármilyen tragikus és kegyetlen is, az igazság az, hogy ahogy az erőszak egyre véresebb, brutálisabb és embertelenebb lesz, a menekültek száma is növekszik” – vélekedett Krisztalina Georgieva.

A biztos arra is kitért, hogy a menekülők száma idén március óta megkétszereződött, vagyis mintegy egymillióan az elmúlt fél évben hagyták el otthonaikat.

Az Európai Unió a saját költségvetéséből 2011 vége óta 843 millió eurót fordított a szíriai humanitárius helyzet javítására, a tagállamok pedig ezen túlmenően további 493,6 millió euróval támogatták a humanitárius segítségnyújtást Szíriában és a menekülteket befogadó környező országokban.

A segélynek körülbelül a felét Szíriában használták fel, mintegy 25-25 százalékát Jordániában és Irakban, és valamennyi pénz Törökországba és Libanonba is jutott.

Az uniós segítséget más nemzetközi szervezetek, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold, az ENSZ és a civil szervezetek juttatják el a rászorulóknak.

A közlemény arról is említést tesz, hogy több uniós tagország, a többi között például Magyarország is, eszközöket biztosított a humanitárius helyzet javításához az EU vészhelyzeti reagálási központján keresztül.

A kormányerők elfoglaltak egy fontos északi várost

A szíriai kormányerők elfoglaltak kedden egy stratégiailag fontos várost az ország északi, túlnyomórészt felkelők által ellenőrzött részén – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).

Más ellenzéki aktivisták viszont arról számoltak be, hogy az Idlíb tartományban, az egyik jelentős főútvonal mentén található Ariháért még folyik a küzdelem a felkelők és a Bassár el-Aszad elnökhöz hű katonák között.

A londoni székhelyű OSDH azt közölte: a szíriai rezsimhez lojális félkatonai alakulat, a Nemzeti Védelmi Erők megrohamozta és ellenőrzése alá vonta a települést. Ennek nyomán lehetővé válik a rezsim fellegvárának számító legfontosabb szíriai kikötőváros, Latakia és az Idlíb tartományban elszórtan állomásozó kormányerők közötti összeköttetés.

„Az amerikai hadihajók kivezénylése növeli a feszültséget!”

Kedvezőtlenül befolyásolja a térségbeli helyzetet, hogy az Egyesült Államok hadihajókat küldött Szíria partjai közelébe – jelentette ki kedden az orosz védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője.

Oleg Dogajev hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlása komoly aggodalmat vált ki. Hozzátette: kedvezőtlenül hatnak a térségbeli katonai helyzetre azok a közlések, hogy manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt hadihajókat irányítottak Szíria partjaihoz. Dogajev szerint az egyoldalú erődemonstráció aláássa a politikai-diplomáciai erőfeszítéseket.

Az amerikai haditengerészet vasárnap jelentette be, hogy még közelebb vezényelte a Nimitz atommeghajtású repülőgép-hordozót és kísérő hajóit Szíriához arra az esetre, ha szükség lehet rájuk az arab ország elleni esetleges katonai csapás alatt.

A Nimitz jelenleg a Vörös-tengeren tartózkodik, de egyelőre nem kapott olyan parancsot, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjébe navigáljon.

Az amerikai haditengerészet a Földközi-tengeren már amúgy is megkétszerezte jelenlétét az utóbbi egy hétben: öt romboló és egy kétéltű hajó tartózkodik a szír partok közelében.

Orosz radarállomások két ballisztikus rakéta kilövését észlelték

Orosz radarállomások a Földközi-tenger középső részéről keleti irányba elindított két ballisztikus rakéta kilövését észlelték – jelentette kedden a RIA orosz hírügynökség.

A hírügynökség az orosz védelmi minisztérium szóvivőjét idézte, aki szerint a rakétakilövést moszkvai idő szerint 10 óra 16 perckor (közép-európai idő: 8.16) egy armaviri, a Fekete-tenger közelében lévő radarállomás regisztrálta, amelynek feladata az európai és iráni rakétamozgások megfigyelése. Az orosz védelmi tárca nem kommentálta a hírt.

A RIA később egy damaszkuszi forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a rakéták a tengerbe hullottak. A damaszkuszi orosz nagykövetség azt közölte, hogy a szíriai fővárosban nem voltak hallhatók robbanások, és nem szólaltak meg a rakétatámadást jelző szirénák.

A rakétákat a Földközi-tenger keleti partszakaszának irányába lőtték ki. Egyelőre nem tudni, hogy az eseménynek köze van-e a szíriai konfliktushoz.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a történtekről.

Az izraeli hadseregnek nincs tudomása semmilyen rakétakilövésről a Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte az izraeli védelmi minisztérium szóvivője.

Az amerikai védelmi minisztérium sajtóosztályának ügyeletese kijelentette, hogy a tárcának nincs tudomása ballisztikus rakéták kilövéséről a Földközi-tengeren. A francia védelmi minisztériumnak ugyancsak nincsenek értesülései az állítólagos eseményről.

A NATO brüsszeli és monsi főhadiszállásán nem kommentálták a rakétakilövést. Mindkét helyen csak annyit közöltek, hogy „igyekeznek ellenőrizni az információt”, de amíg nem kapnak a NATO struktúráitól hivatalos tájékoztatást, nem kommentálják a sajtóértesüléseket.

Stockholm csak politikai megoldást lát jónak a szíriai helyzetben

Svédország semmilyen katonai eszközt nem lát jónak a szíriai konfliktus megoldására, a politikai változásokban látja a kiutat – jelentette ki hétfőn Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a köztévének adott nyilatkozatában.

Svédországi látogatásra érkezik Barack Obama amerikai elnök, aki a washingtoni kongresszus támogatását kérte a Szíria elleni katonai támadáshoz.

Obama szerdán kezdődő kétnapos látogatásán a kétoldalú megbeszélések egyik témája a szíriai helyzet lesz. Reinfeldt azt mondta: megérti az amerikaiak frusztrációját, de bármilyen döntés előtt „szilárd bizonyítékok kellenek”.

Meg kell várni, hogy milyen eredménnyel zárul azoknak a mintáknak az elemzése, amelyeket az ENSZ megbízásából a svéd Ake Sellström vezette szakértői csoport tagjai vettek Szíriában, a feltételezett gáztámadások helyszínén – tette hozzá.

Korábban Carl Bildt svéd külügyminiszter is megerősítette a svéd álláspontot. „Szíriával és az Aszad-rendszerrel kapcsolatban úgy véljük, hogy határozott reagálásra van szükség, de legjobb lesz, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül érjük ezt el” – mondta.

Amerikai elnöknek ez lesz az első hivatalos, kétoldalú látogatása Svédországban. A kormányközi tárgyalások középpontjában a két ország szabadkereskedelmi megállapodása áll majd.

Obama látogatására már hetek óta szigorú biztonsági ellenőrzéssel készülnek Stockholmban, az Egyesült Államok szerint ugyanis Svédország „kockázatos hely”, amit számukra Olof Palme miniszterelnök és Anna Lindh külügyminiszter 1986-os, illetve 2003-as meggyilkolása támaszt alá.

A svédek nem értenek egyet ezzel a besorolással, úgy vélekednek, hogy a két tragikus eset ellenére biztonságos országban élnek.

Hétfőn a svéd főváros felett több helikopter körözött és vadászrepülőgépek repültek el egymás után. Hivatalos adatok szerint 550-en lesznek az elnöki kíséretben, közöttük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a titkosszolgálatok több ügynöke. A svéd rendőrségi állományból 2000 embert mozgósítanak.

A főváros nagy részét szerdán és csütörtökön teljesen lezárják, a közlekedésben káosz várható. Demonstrációkra is számítani kell, aktivisták tüntetést terveznek az amerikai megfigyelési botrány miatt.

Szétküldték a vegyifegyver-szakértők által gyűjtött mintákat

Több ország laboratóriumaiba küldte szét az ENSZ azokat a mintákat, amelyeket a világszervezet szakértői vettek az augusztus 21-i feltételezett szíriai gáztámadások helyszínein.

Az ENSZ szóvivője helyi idő szerint keddre virradó éjjel New Yorkban közölte, hogy az összegyűjtött mintákat Hágából indították útnak, és elemzésük rögtön érkezésük után haladéktalanul megkezdődik.

„A kiválasztott laboratóriumok felkészültek erre” – jelentette ki a szóvivő, azt azonban nem említette, hogy mely országokról van szó. Korábban olyan információk voltak, hogy a mintákat világszerte legalább fél tucat laboratóriumba küldik szét elemzésre, olyan országokba, amelyek politikailag nem érintettek a csatározásokban.

Ahhoz, hogy minél megbízhatóbb eredmények szülessenek, minden mintát legalább két laboratóriumban vizsgálnak meg. A szövet-, vér- és talajminták elemzése várhatóan körülbelül három hétig tart.

A svéd Ake Sellström vezette csoport csaknem két hetet töltött Szíriában, ahol a kormány és a fegyveres ellenzék egymást vádolja azzal, hogy mérgező gázt vetett be a belháború egyes színterein.

A világszervezet szóvivője bejelentette azt is, hogy Ban Ki Mun főtitkár továbbra is szoros kapcsolatban áll a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával és Franciaországgal. A főtitkár kedden a szíriai fejleményekről tájékoztatni kívánja a BT nem állandó tagjait is.

A fő ellenzéki szervezet nyugati katonai csapást sürget

A legnagyobb szíriai ellenzéki szövetség, a Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy egy katonai csapással gyöngítsék meg a szíriai kormányt.

Szádik al-Muszli, az SZNT képviselője a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak kedden nyilatkozva kijelentette: a beavatkozást előzetesen egyeztetni kell a szíriai belső ellenzékkel. „Minden más megoldás helytelen és kontraproduktív lenne” – hangsúlyozta.

Az ellenzéki képviselőnek nincs kétsége afelől, hogy a vegyifegyver-támadást – mérges gáz bevetését – Bassár el-Aszad szíriai elnök hajtotta végre, mert az ellenzék nem rendelkezik ilyen anyaggal, és a szükséges logisztikának is híján van.

Al-Muszli szerint helyes, hogy a Nyugat megvárja az ENSZ-ellenőrök vizsgálatának eredményeit, de egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az idő sürget. „Minden egyes nap 80-100 emberéletbe kerül nekünk” – figyelmeztetett.

Több mint kétmillióan menekültek már el Szíriából

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres kedden reggel Genfben jelentette be, hogy már több mint kétmillióan menekültek el a közel-keleti országból a polgárháború két és fél évvel ezelőtti kitörése óta.

A jelentésből kitűnt, hogy napi átlagban mintegy 5 ezren menekültek el, sokan közülük egy szál ruhában, minden vagyonukat, ingóságaikat is hátrahagyva.

Szíria az évszázad hatalmas tragédiájává vált, olyan szégyenletes humanitárius katasztrófává, amely példátlan szenvedéssel jár együtt – fogalmazott António Guterres. A jelentésből kitűnt, hogy csaknem 1,8 millióan az utóbbi egy évben hagyták el Szíriát.

A több mint kétmillió menekült mintegy 97 százaléka a Szíriával szomszédos országokban keresett biztonságot és humanitárius segélyt. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa hangsúlyozta, hogy mielőbb szükség van a menekülteket befogadó országok nemzetközi támogatásának fokozására.

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) közleményében – amelyet kedden juttattak el az MTI-hez – kifejtette: részben a menekültáradat egyre súlyosabb gazdasági következményei miatt Irak, Jordánia, Libanon és Törökország miniszterei szerdán Genfben tárgyalóasztalhoz ülnek az UNHCR vezetőivel, hogy megpróbálják elérni a nemzetközi támogatások növelését.

A kétmillió szíriai menekült közül Egyiptomban 110 ezren, Irakban 168 ezren, Jordániában 515 ezren, Libanonban 716 ezren, Törökországban 460 ezren tartózkodnak – közölték. A menekültek mintegy 52 százaléka 17 évesnél fiatalabb.

Az UNHCR néhány nappal korábban, augusztus 23-án jelentette be, hogy a szíriai menekült gyermekek száma meghaladta az egymilliót – emlékeztettek.

Kiemelték: az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) adatai szerint további 4,25 millió ember kényszerült arra, hogy Szírián belül maradva hagyja el az otthonát.

Ez azt jelenti, hogy már jóval hatmillió fölött jár azoknak a száma, akiket elszakítottak az otthonuktól, azaz a 22 millós lakosságú Szíriában többen váltak mára földönfutóvá, mint a világ bármely más országában – mutatott rá az UNHCR.

Szíriai emberi jogi aktivista szerint 300-500 ezer között lehet a halottak száma

„A szíriai háború civil halottainak a hivatalos száma jelenleg 105 ezer, de úgy véljük, ez a szám már félmilliónál járhat. Ha csak a Szabad Szíriai Hadseregnek és Bassár el-Aszad elnök csapatainak elesett katonáit számoljuk is hozzá, akkor is már legalább 300 ezer halottról beszélhetünk jelenleg” – mondta el a Mááriv című izraeli lapban kedden megjelent állásfoglalásában Abu Abd el-Sami szíriai emberi jogi szakértő.

Abu Abd el-Sami munkatársai naponta összegyűjtik az áldozatok, az eltűntek és a bebörtönözöttek nevét egész Szíriában.

Adataik szerint Szíriában már „kétszázezer körül van azok száma, akik eltűntek, vagy akiket elfogtak. Rajtuk kívül negyedmillió – biztonsági őrizet alá helyezett –rabról is tudunk”.

Négyszáz ukrán maradt még az arab országban

Négyszáz ukrán állampolgár tartózkodik még mindig Szíriában –hozta nyilvánosságra kedden Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszter egy televíziós interjúban.

Az ukrán diplomácia vezetője kijelentette, hogy folyamatosan zajlik az ukrán állampolgárok evakuálása. „A válság kezdete óta 700 ukránt evakuáltak Szíriából, 400-an azonban különféle okok miatt még mindig ott maradtak, annak ellenére, hogy tudnak az ország elhagyásához biztosított segítségről” –mondta a miniszter.

A múlt héten a külügyminisztérium az arab ország körül kialakult feszült helyzetre hivatkozva nyomatékosan kérte az ukrán állampolgárokat, hogy ne utazzanak Szíriába, és az ott-tartózkodók arra biztatta, hogy mihamarabb hagyják el az arab országot.

Viktor Janukovics ukrán elnök tévéinterjúban leszögezte, hogy országa ellenzi a katonai beavatkozást Szíriában.

(hirado.hu/MTI)