Hosszabb kollektív munkaszerződéseket és több pótlékot javasolnak

A kormány javasolta az IMF-nek, hogy növeljék kétszeresére a kollektív munkaszerződés maximális időtartamát, lehessen azt többször meghosszabbítani, és vegyék ki abból azt a tilalmat, miszerint a törvény által előírtak mellett nem szabad más pótlékot adni.

A kormánynak a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank elé terjesztett javaslatai értelmében – mely dokumentum a Mediafax birtokába jutott –, a kollektív munkaszerződés meghosszabbítását nem korlátoznák többé 12 hónapra, és annyiszor lehetne meghosszabbítani, ahányszor az érintettek, azaz a vállalat vezetősége és a szakszervezet akarja, legtöbb az eredeti határidővel azonos időre.

A javaslatok módosítják a Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyvének jelenlegi formáját. Az intézkedéseket több szakszervezeti és munkáltatói szövetség javasolta.

Tavaly tavasszal a kormány felelősséget vállalt a Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyvéért, és közölte: az országos kollektív munkaszerződés megszűnik, az országos minimálbérnél nagyobb béreket pedig csak az egységek szintjén lehet tárgyalni. Az országos szakszervezetek vezetőinek az országos kollektív munkaszerződés aláírásáért folyó munkája így „tárgytalanná” vált.

Az akkor még Emil Boc vezette kormány szerint a munkatörvénykönyv módosítása után „jobboldali” társadalmi párbeszédről szóló törvényre volt szükség.

Az új, szociál-liberális kormány azonban egy sor intézkedést javasolt az IMF-nek, mely módosítaná a Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyvét, rugalmassá tenné a kollektív munkaszerződés aláírásáról szóló szabályrendszert.

A javaslat értelmében a kollektív munkaszerződést meghatározott időre kötnék, amely nem lehet kisebb 12 hónapnál, és hosszabb 48 hónapnál, a felek pedig legtöbb az eredeti határidővel megegyező időszakra meghosszabbíthatnák.

A jelenlegi törvény értelmében a kollektív munkaszerződést meghatározott időre kötik, mely nem lehet kevesebb 12 hónapnál és több 24 hónapnál, a felek pedig egyszer hosszabbíthatják meg azt, legtöbb 12 hónappal.

Iacob Baciu, a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának elnöke a MEDIAFAX megkeresésére elmondta: a kollektív munkaszerződések időtartamának megváltoztatását célzó szándék hátterében az áll, hogy az erről szóló tárgyalások novemberben kezdődhessenek, a szerződés lejárta előtt mintegy három hónappal, és a dokumentumot január-februárban írják alá. A jelenlegi gyakorlat szerint a kollektív munkaszerződéseket többnyire nyáron fogadják el.

A Mediafax birtokába jutott dokumentum értelmében a kormány javasolja azt is, hogy az állami ágazatban a kollektív munkaszerződésekből vegyék ki azt az előírást, miszerint nem szabad olyan pótlékokat és juttatásokat belefoglalni a szerződésbe, amelyeket az érvényben levő törvénykezés nem ír elő. Törölnék azt a szabályt is, miszerint az állami szférában törvény által határozzák meg a fizetés kereteit, ez nem képezheti tárgyalások tárgyát, és nem módosíthatják kollektív munkaszerződés révén. Gyakorlatilag tehát a kollektív munkaszerződésekbe be lehet iktatni például más pótlékokat vagy olyan juttatásokat, amelyek révén a fizetés meghaladja a jelenlegi törvény által rögzített kereteket.

A 2009-ben elfogadott egységes bérezési törvény értelmében a pótlékok nem haladhatják meg az alapbér 30%-át.

A nemzetközi pénzintézeteknek küldött levelében Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős miniszter azt állítja: a javaslatok reprezentatív országos szakszervezetekről érkezett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet részéről érkezett bírálatok nyomán, a cél pedig „a szociális partnerek jogai és kötelezettségei közötti egyensúly helyreállítása”.

A kormány a nemzetközi pénzintézetek jóváhagyására vár a módosítások elfogadása előtt.

Mediafax