Hunyad megyei stratégiai bányaprojekt EU-s hátszéllel

Három évtized hanyatlás után felvirágzik a mócföldi bányászat? Méghozzá EU-s támogatással? A radikálisan megváltozott geopolitikai helyzetben és az éleződő világversenyben az Európai Bizottság (EB) 13 tagállamban összesen 47 olyan stratégiai projektet támogat összesen 22,5 milliárd euróval, amelyek növelik a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelését. A legtöbb projekt lítium, nikkel, kobalt, mangán és grafit kitermelését célozza a nyersanyagokról szóló, tavaly elfogadott európai jogszabály (CRMA) révén, melynek célja, hogy 2030-ra az unió a stratégiai fontosságú nyersanyagok legalább 10%-át saját forrásokból állítsa elő, és azok legalább 40%-át az EU-ban dolgozzák fel. Jelenleg például a ritkaföldfémek 100%-a kínai importból származik!

A stratégiai fontosságú 47 uniós projekt közül 3 Romániában van, konkrétan Gorj, Bihar és Hunyad megyékben. Ezek támogatására az EB összesen 615 millió eurót különített el. Az olténiai Baia de Fier településen lévő két grafitbánya újranyitását tervezik, melyekre 200 millió eurós uniós támogatásra számítanak. A világ grafitszükségletének 67%-át Kína látja el, és az EU is 40%-ban onnan importál. A Bihar megyei Bondoraszón a 2014-ben bezárt magnézium bányát indítanák újra 2027 végére, 115 millió eurós támogatással. Évi 90 000 tonna magnéziumot terveznek kitermelni az EU egyetlen magnéziumbányájából (jelenleg nem üzemel ilyen bánya), ami az uniós igények 50%-át vagy a globális termelés 9%-át jelentené. A járművekben és csomagolásokban használt könnyű alumíniumötvözetek gyártásához nélkülözhetetlen és a védelmi iparban is fontos nyersanyag 97%-át Kínából importálják.

A három romániai projekt közül a legnagyobbat a Hunyad megyei Rovinánál fejlesztené a kanadai Euro Sun Mining, amelynek 2018 óta rendelkezik kitermelési engedéllyel. A Bradtól, 5, Dévától pedig 25 kilométerre fekvő Rovinánál három arany-réz lelőhelyet azonosítottak összesen 2768 hektáron. A tervek szerint 16 év alatt termelnék ki a nemesfémeket, évente 3 tonna aranyat és 8,6 tonna rezet. A réz fontos elektronikai és elektrotechnikai alapanyag, a világ fő beszállítója jelenleg Chile, amely a globális szükséglet 28%-át látja el. Az EU 48%-ban importból fedezi a rézszükségletét. 

A mócföldi bányaprojekt azonban már évek óta kicsapta a biztosítékot a környezetvédőknél. Szerintük a bányászat újraindítása súlyos károkat okozna a környékbeli erdőkben, a Rovina-patak völgyét változtatná meg végérvényesen, és Rovina falut is veszélyeztetné, amelynek 11 telkén húzódnának a hulladékkezelő létesítmények és utak. A környezetvédők már a stratégiai nyersanyagokról szóló európai jogszabály megfogalmazásakor jelezték, hogy az inkompatibilis más, az élőhelyekre, a vízre és a madarakra vonatkozó EU-s direktívákkal, Rovinát pedig a második Verespataknak bélyegezték, noha a kitermelés nem alapszik cián-technológiára. Be is perelték a kezdeményezést, s tavaly a kolozsvári ítélőtábla bíróság jogerősen semmissé nyilvánította a projekt környezetvédelmi engedélyét.