Pontosan húsz évvel ezelőtt lépett életbe a Maastrichti Szerződés, amely az addigi Európai Közösségből létrehozta az Európai Uniót, és amely célul tűzte ki az új közös valuta, az euró bevezetését.
Borongós képet festenek a húszesztendős Európai Unióról azok az elemzések, amelyek a jelenlegi válságos helyzetet élesen szembeállítják a 20 évvel ezelőtti töretlen optimizmussal. 1993. november 1-jén ugyanis az addig inkább gazdasági együttműködésre koncentráló Európai Közösség egy nagy stratégiai vízió és egy nagy ugrás lehetőségének birtokában alakult át egy új, immár egységes politikai szervezetté, az Európai Unióvá.
Az egyre szorosabbá váló unió fő kötőanyaga a Maastrichti Szerződés értelmében az euró lett volna, a tagállamok pénzügypolitikájának alapjául a dokumentum az úgynevezett maastrichti követelményeket tette meg, mint, például, a 3 százalék alatti költségvetési hiányt és a GDP 60 százalékánál kisebb államadósságot.
A brüsszeli elemzők egyetértenek abban, hogy a paktum, így az unió pénzügyi céljai túlságosan optimisták voltak, mert még a legnagyobb tagállamok, Németország és Franciaország sem vették komolyan a követelményeket. A 2007-től kezdődő válság is könyörtelenül kimutatatta a maastrichti rendszer gyengeségeit.
A kiábrándultság légkörében az évfordulóról az unió hivatalos vezetősége nem emlékezett meg, ám a brüsszeli szakértők így is a szerződés történelmi értékének tekintik, hogy lehetőséget teremtett a kelet-európai országok gyors integrációjára.
(hirado.hu/Kossuth Rádió/Krónika – Vígh Zoltán/Brüsszel)
Hozzászólások