Washington és Moszkva elégedett a megsemmisítés ütemével. Az amerikai külügyminiszter szerint a szíriai elnök kormánya elismerést érdemel, amiért eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának.
Az Egyesült Államok és Oroszország „nagyon elégedett” a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésének eddigi ütemével – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Bali szigetén folyó éves csúcstalálkozóján, miután megbeszélést folyatott orosz hivatali kollégájával, Szergej Lavrovval.
Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya elismerést érdemel, amiért eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának a szíriai vegyifegyver-készlet megsemmisítéséről. Dicséretes, hogy a fegyverek megsemmisítése vasárnap, csupán néhány héttel a BT-határozat után megkezdődött, és „a kezdet jó” – jelentette ki Kerry orosz kollégájával közös sajtóértekezletén.
Kerry és Lavrov megállapodott abban: szorgalmazni fogják az ENSZ-ben, hogy a világszervezet a lehető leghamarabb, ha lehet, már november második hetére tűzze ki a szíriai békekonferencia időpontját.
Az amerikai külügyminiszter védelmébe vette az amerikai különleges erők szombati kettős akcióját, amelyben el akartak fogni két terroristagyanús embert.
A líbiai fővárosban sikerült elfogni az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat egyik feltételezett vezetőjét, Nazih Abdul-Hamid ar-Rukait, mozgalmi nevén Abu Anász al-Líbit, Szomáliában viszont nem sikerült kézre keríteni az al-Kaidával kapcsolatban álló al-Shabaab milícia egyik parancsnokát, bizonyos Ikrimát.
Kerry szerint alaptalan a líbiai vagy a szomáliai kormány panasza arra vonatkozóan, hogy nem tudtak a készülő akcióról, az Egyesült Államok nem egyeztetett velük, és ez így emberrablásnak minősül. Al-Líbi elfogása összhangban áll az amerikai törvényekkel, és a férfit bíróság elé fogják állítani – szögezte le Kerry. „Fontos, hogy az ember ne szimpatizáljon körözött terroristákkal” – tette hozzá.
Az amerikai diplomácia vezetője Irán atomprogramjával kapcsolatosan felszólította Teheránt, hogy álljon elő új javaslatokkal. Az Egyesült Államokat, Kínát, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Oroszországot és Németországot tömörítő hatok csoportja ugyanis október 15-én Genfben újra kezdi a tárgyalásokat ebben a témában az iszlám köztársasággal. Utalt arra, hogy a hatok csoportja Almatiban már asztalra tette saját ajánlatát, Irán viszont – mint Kerry fogalmazott – még nem válaszolt érdemben. Leszögezte: olyan javaslatokat várnak, amelyekből egyértelműen kiderülne a világ számára, hogy az urándúsítási program valóban békés célokat szolgál.
A nagyhatalmak februárban tettek új ajánlatot a kazah fővárosban. Ebben nem követelték az urán 20 százalékosra dúsításának teljes leállítását, csak a felfüggesztését. Emellett a már meglévő 20 százalékos uránkészletek korlátozását és a fordói, föld alatti urándúsító leállítását kérték. Cserében azt ígérték, hogy enyhítenek az aranykereskedelemre és az olajipari ágazatra vonatkozó szankciókon. Áprilisban ismét közös asztalhoz ültek Almatiban, de az a tárgyalás is eredménytelenül zárult.
Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter utóbb azt mondta az iráni állami televízió egyik műsorában, hogy a hatok előző javaslata már a múlt része, és a tárgyalások megkezdéséhez új nézőpontra van szükség. Kerry mostani megnyilatkozása után azonban – mint az AFP megjegyzi – ismét Teherán térfelén van a labda.
Lavrov ugyanakkor azokra a „pozitív nyilatkozatokra” utalt, amelyeket az iráni fél New Yorkban tett. Az iráni nukleáris programmal kapcsolatos „kedvező jelek” remélhetőleg a jövő heti genfi tárgyalásokon eredményeket hoznak – állapította meg az orosz külügyminiszter.
(hirado.hu/MTI)
Hozzászólások