Káosz és fosztogatás Egyiptomban

Külföldiek ezrei várakoztak vasárnap Kairó nemzetközi repülőterén, hogy minél gyorsabban elutazhassanak az országból a tüntetések, káosz és fosztogatások elől. 

A reptéri hatóságok képviselője közölte az egyiptomi tévében, hogy igyekeznek fenntartani a légi kikötő normális működését. Egyiptomban a vasárnap munkanap, de a bankok és tőzsde nem nyitottak ki. A zavargások által okozott veszteségek már 11,8 milliárd dollárra rúgnak. Ugyanakkor a Szuezi-csatornán továbbra is zavartalan a forgalom.

Már több mint száz ember vesztette életét az Egyiptomban kedd óta tartó kormányellenes tüntetéseken, a sebesültek száma kétezer körül mozog – közölték rendőrségi és egészségügyi források szombat éjjel.

A hatóságok hivatalos adatokat nem tettek közzé, így a valós számok nagyon mások is lehetnek, tekintettel az utcákon kialakult zűrzavarra.

Szombaton rendőrök 17 tüntetőt lőttek agyon a Kairótól 140 kilométerre délre fekvő Ben-Szuef városban, ahol két rendőrőrsöt próbáltak megrohamozni a lázongók. Nyolc további embert Kairóban lőttek le, amikor egy börtön foglyai megpróbáltak kitörni.

Kairóban, Szuezben és Alexandriában a pénteki összecsapások 68 ember életét követelték.

Ahmed Safík az új miniszterelnök

Ahmed Safík kapott megbízatást, hogy alakítsa meg az új egyiptomi kormányt, miután az öt napja tartó tüntetések hatására, Hoszni Mubarak államfő felszólításáa, szombaton lemondott az egyiptomi kormány – jelentette szombaton késő délután az állami televízió. Személyében a légierő volt parancsnoka, a leköszönő kormányban a polgári repülés minisztere vette át Hoszni Mubaraktól a miniszterelnöki mandátumot.

Safík kinevezése előtt nem sokkal hangzott el egy másik volt katonai vezető, Omar Szulejmán hírszerzési főnök alelnöki megbízatása és hivatali esküje.

Safík 2002 óta töltötte be a polgári repülési miniszter tisztjét. A volt katonai pilóta 1996 és 2002 között állt a légierő élén, amely posztot Mubarak is betöltötte, mielőtt Anvar Szadat néhai elnök alelnöke lett volna.

A polgári repülés minisztereként hatékonyságával, vezetői képességeivel szerzett magának hírnevet, egyebek között sikeresen korszerűsítette az állami légitársaságot, az EgyptAirt, és javíttatta fel az ország repülőtereit.

Azóta, hogy 1981-ben Hoszni Mubarak elnök lett, most első alkalommal létesítettek alelnöki posztot az országban. Az állami televízió bemutatta eskütételét Mubarak jelenlétében.

Az alelnök kijelölése egy lépés az utódlás rendezése felé – jegyzik meg hírügynökségek, és emlékeztetnek arra, hogy az egyiptomi közvélemény széles körben elutasítóan reagált Mubarak azon szándékára, hogy saját fiát tegye meg államfővé akár már az idei elnökválasztáson.

Omar Szulejmán 1936-ban született, az egyiptomi katonai akadémián és a moszkvai Frunze katonai akadémián végzett tanulmányokat. Kairóban egyetemi végzettséget szerzett politikai tudományokból is. A hadseregben betöltött egyéb tisztségek után a katonai hírszerzés igazgatója lett, majd 1993-ban az Általános Hírszerző Szolgálat élére került. Részt vett az 1962-es jemeni háborúban, és az Izraellel vívott 1967-es és 1973-as háborúban.

Folytatódnak a tüntetések

Tüntetők ezrei gyűltek össze vasárnap Kairó központjában, követelve Hoszni Mubarak egyiptomi államfő lemondását, és elutasítva az új alelnök kinevezését.

„Hoszni Mubarak, Omar Szuleimán, mindketten az amerikaiak ügynökei vagytok” – kiabálták a tiltakozók, miután az elnök (harmincévi országlása során először) alelnököt nevezett ki az eddigi hírszerzőfőnök személyében. Az 1981-ben meggyilkolt Anvar Szadat államfő idején Mubarak volt az alelnök.

„Mubarak, Mubarak, vár a gép” – skandálták még a tüntetők vasárnap.

A tiltakozások folytatódtak, mert Hoszni Mubarak elnök nem jelentett be konkrét reformokat, és nem ígérte meg, hogy belátható időn belül maga is távozik a hatalomból. A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan tiltakozó megmozdulások leszerelésére.

Kairóban szombat délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos áldozatok összesített számát. A tüntetők szombaton kísérletet tettek a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is.

A hatóságok szombaton három nagyvárosban – Kairóban, Alexandriában és Szuezben – meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem vettek róla tudomást.

Mubarak elnöknek távoznia kell!

Mubarak elnöknek távoznia kell – jelentette ki Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. „Az elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással folytatódni fognak a rezsim bukásáig” – jósolta.

***

Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv adásában, mondván, hogy az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása hatástalannak bizonyult.

***

Nyíltan színre lépett a legnagyobb ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely békés hatalomátadásra szólított fel. A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben.

***

A kairói repülőtéren szombat dél körül mintegy másfél-két ezren próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy törölni kairói járatait, míg az egyiptomi légitársaság gépei nagyon sokat késnek.

Nemzetközi reakciók

Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. „Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját” – mondta. Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy „tegyen konkrét lépéseket az emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, egyúttal felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki elégedetlenségüket. Önmérsékletre intette az amerikai védelmi minisztérium az egyiptomi hadsereg Washingtonban tárgyaló vezérkari főnökét, mielőtt Szami Anan tábornok az egyiptomi kormányellenes lázadás miatt kénytelen volt látogatását megszakítva hazautazni.

***

Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. „Mélyen aggódom az erőszak spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez vezethet” (...) Az alapvető emberi jogok, köztük a szólásszabadság, a tájékoztatás és a gyülekezés szabadsága, valamint a társadalmat megillető jogok lényeges alkotóelemei annak a demokráciának, amelyért az egyiptomi nép, főként a fiatalok küzdenek” – írta nyilatkozatában.

***

Irán szombaton „az iszlám ébredés hullámának” nevezte a kormányellenes tüntetéseket. Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh még a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy „az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz”.

***

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szigorú útmutatást adott a kormányzat tagjainak, hogy tartózkodjanak a jelenlegi egyiptomi helyzet kommentálásától, mert Izraelnek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy beleavatkozzon Egyiptom ügyeibe. Izraeli illetékesek az AP hírügynökség szerint arra számítanak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök túléli a zavargásokat, de az árthat az arab ország és Izrael kapcsolatainak, ha a népszerű ellenzéki csoport, a Muzulmán Testvériség teret nyer.

***

A változtatások folyamatának elindítására és a polgári személyek elleni erőszak elkerülésére szólította fel Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt Nicolas Sarkozy, Angela Merkel és David Cameron. A francia államfő, a német kancellár és a brit miniszterelnök szombaton közös közleményben fejezte ki mély aggodalmát az egyiptomi események miatt. Fontosnak nevezték, hogy a Mubarak által megígért politikai, gazdasági és társadalmi reformokat gyorsan és teljes mértékbe megvalósítsák.

„Az egyiptomi népnek jogosak a követelései, egy jobb és igazságosabb jövőre vágyik. Felszólítjuk Mubarak elnököt, hogy indítsa el a reformfolyamatot, amely elvezet egy szélesebb alapon nyugvó kormány megalakításához, valamint a szabad és igazságos választások megtartásához” – áll a három európai politikus közleményében.

***

Telefonbeszélgetésben fejezte ki szolidaritását Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, egyben elítélte az Egyiptom „biztonsága és stabilitása” elleni támadásokat szombaton Abdallah szaúd-arábiai uralkodó – jelentette az SPA szaúdi hírügynökség.

A múlt év végén az Egyesült Államokban két műtéten is átesett, jelenleg Marokkóban lábadozó monarcha szerint az ország biztonsága és stabilitása elleni támadásokat bizonyos „beszivárgó” elemek követik el a szólásszabadság nevében. Abdallah király szerint országa népe és kormánya teljes mértékben az egyiptomi kormány és nép mellett áll.

A sivatagi királyság uralkodója az első arab államfő, aki nyilvánosan állást foglalt és védelmébe vette az 1981 óta hivatalban lévő Hoszni Mubarak elnököt, akinek lemondását napok óta követelik az egész országban kibontakozott, példa nélküli hevességű tüntetéseken.

Mubarak a maga részéről arról biztosította az uralkodót, hogy „a helyzet stabil” Egyiptomban, és a zavargók nem fogják elérni „kétes céljaikat”.

***

Moammer el-Kadhafi líbiai vezető szintén felhívta telefonon az egyiptomi elnököt – jelentette a hivatalos líbiai hírügynökség, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna.

***

Szombaton felhívta telefonon Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, és szolidaritásáról biztosította őt Mahmúd Abbász palesztin elnök, remélve, hogy az ország úrrá lesz a napok óta tartó megmozdulásokon.

Az erről kiadott közlemény tanúsága szerint Abbász „isten áldását kérte Egyiptomra és népére, amelyek mindig is a palesztin nép mellett álltak”.

A Gázai övezettel szomszédos Egyiptom fontos szerepet töltött be a palesztin–izraeli béketárgyalásokban, mint ahogy igyekezett megbékíteni egymással a szembenálló palesztin feleket – a Gázában uralkodó iszlám fundamentalista Hamászt és a világi Fatahot, amely Ciszjordánia számottevő részét ellenőrzi.

Lezárták a gázai övezet határát

A belpolitikai válság miatt Egyiptom vasárnap lezárta gázai övezeti határát, egy palesztin határvédelmi illetékes szerint több napra. Gázai hírek szerint három, Egyiptomban bebörtönzött palesztin a zavargások alatt megszökött börtönéből, és csempészalagutakon át visszatért a Hamász iszlamista szervezet uralta övezetbe.

Hamász-tisztségviselők közölték, hogy a szervezet vezetői elhalasztották tervezett útjukat Egyiptomon keresztül Szíriába, ahol egy új javaslatot vitattak volna meg az évek óta fogva tartott Gilád Salit izraeli katona ügyében.

Betiltották az al-Dzsazíra hírtelevíziót

Egyiptomban vasárnaptól betiltották az al-Dzsazíra katari székhelyű arab hírtelevízió tevékenységét, amely részletesen beszámolt a zavargásokról. A kairói tájékoztatási minisztérium közlése szerint a távozó miniszter utasítására bevonták a tévécsatorna egyiptomi működési engedélyét, munkatársaitól pedig visszavonták az akkreditációs kártyákat – jelentette a Mena egyiptomi hírügynökség.

Néhány perccel e jelentés után – a döntés ismeretében – az al-Dzsazíra folytatta egyiptomi működését. A hírtelevízió szerint a hatóságok lépésükkel „el akarják hallgattatni az egyiptomi népet”.

Az al-Arabíja hírtelevízió közben azt jelentette, hogy Kairó belvárosában katonák őrzik a belügyminisztérium kiürített épületét, amelyet tüntetők próbáltak megtámadni az elmúlt napok – több mint száz halottat követelő – demonstrációi idején.

Gazdag egyiptomi családok menekülnek Kairóból

Gazdag egyiptomi és arab üzletemberek sorra hagyják el Egyiptomot családjaikkal együtt.

A kairói repülőtér egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője elmondta, hogy szombaton 19 magánrepülőgép szállt fel a fővárosból a gazdasági elithez tartozó több tucat családdal. Az úti cél legtöbb esetben Dubaj volt. A távozók között van Nagib Szavirisz távközlési mogul, az Orascom Telecom elnök-vezérigazgatója és Huszein Szalem szállodatulajdonos, Hoszni Mubarak elnök egyik bizalmasa.

Eközben a kairói repülőtéren utasok ezrei vesztegeltek, mert a menetrend szerinti járatok egy részét törölték, vagy késtek a hatóságok által pénteken elrendelt kijárási tilalom miatt. Szombaton délelőtt mintegy kétezren tolongtak a reptéren, a kijárási tilalom közeledtével azonban legalább háromezerre nőtt a várakozók száma.

Több arab ország, így Szaúd-Arábia, Libanon, Egyesült Arab Emírségek és Jordánia kiegészítő járatokat indított, hogy kimenekítse állampolgárait, köztük a diplomaták családtagjait. Az Egypt Airlines egyiptomi légitársaság 15 járatát volt kénytelen törölni szombaton, mert nem tudta biztosítani a szükséges személyzetet és kiszolgálást.

A német Lufthansa és Air Berlin, az amerikai Delta, valamint a lengyel LOT törölte kairói járatait. Az olasz Alitalia, a holland székhelyű KLM és a brit British Airways (BA) a kijárási tilalomhoz igazította járataik indítását. A BA azt ígérte, hogy charterjáratot küld az Egyiptomban rekedt utasokért.

Törökország repülőgépeket küld Egyiptomba állampolgárai kimenekítésére – idézett kairói török követségi illetékeseket az Anadolu hírügynökség, akik szerint az evakuálások napokig tarthatnak. Japán arra kérte vasárnap Egyiptomot, hogy segítsen mintegy ötszáz japán turista hazatérésében, akik az EgyptAir járatainak törlése miatt rekedtek a kairói repülőtéren.

A kairói amerikai nagykövetség közölte, hogy a washingtoni külügyminisztérium gépeket biztosít a távozni kívánó amerikaiak Európába szállítására. A nagykövetség vasárnap reggel azt javasolta az Egyiptomban tartózkodó amerikaiaknak, hogy vegyék fontolóra a mielőbbi távozást Egyiptomból, illetve ne utazzanak oda. Ez erélyesebb figyelmeztetés a korábbinál, amely csak a nem nagyon fontos beutazástól vagy ott-tartózkodástól tanácsolta el az amerikai állampolgárokat.

Rabok ezrei szöktek meg a börtönökből

Több ezer elítélt szökött meg legalább négy egyiptomi börtönből, köztük a Kairótól száz kilométerrel északra fekvő Vádi-en-Nátrún börtönéből – közölték biztonsági források vasárnap, a Hoszni Mubarak elnök rendszere elleni lázongások hatodik napján.

A foglyok, köztük sok, évek óta fogva tartott iszlamista, valamint köztörvényes bűnözők vasárnapra virradó éjjel törtek ki a fegyintézetekből, miután fellázadtak, tüzet okoztak, és lefegyverezték az őrséget – tették hozzá név nélkül nyilatkozó források. Mint mondták, számos fogoly meghalt vagy megsebesült a kitörés közben, de pontos számot nem tudtak vagy nem akartak közölni.

Csak el-Fajjúm városban legalább ötezer bűnöző tört ki a börtönből, eközben megölték a biztonsági szolgálat vezetőjét, Muhammed Batran dandártábornokot. A hadsereg biztonsági megfontolásokból lezárta a Kairót és Alexandriát összekötő autópályát.

A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet bűnözők a saját céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak.

Hasonló a helyzet Egyiptom más városaiban is. Alexandriában fosztogatók titkos ügynöknek adták ki magukat, és így akartak kirabolni egy bankot, de a kísérletük kudarcba fulladt. Szuezben kirabolták az al-Dzsazíra hírtelevízió forgatócsoportját.

Fosztogatás az Egyiptomi Múzeumban

Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba péntek éjszaka, megrongáltak két, fáraókori múmiát, sikerült kifosztaniuk a jegypénztárt, de a több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta.

Rendőrök és a múzeum őrei dúlták fel és fosztották ki Kairóban az Egyiptomi Múzeumot – állította egy német újságnak nyilatkozva az ókori művészet egyedülálló gyűjteményének korábbi igazgatója. Vafaa asz-Szádik a berlini Der Tagesspiegel online kiadásában elmondta: a rendőrök közül többen a betörés előtt levették a zubbonyukat, nehogy fölismerjék őket. A tettesek egy másik csoportja egy tűzoltólétrán fölmászva, a tetőablakon át hatolt be az épületbe. A vandál pusztítás főleg az első emeletre összpontosult.

„Nagyon sok szobrot földhöz vágtak és összetörtek, köztük a Tutanhamon kincseiből való istenalakokat. A fosztogatók elloptak több, a fáraók korából származó ékszert, és teljesen kirabolták a tavaly novemberben a múzeum oldalszárnyában megnyitott emléktárgyboltot.

A betörők súlyosan megrongáltak két múmiát, amelyek szintén a fáraók korából maradtak fenn, de ellopni nem tudták őket. Tüntetők a biztonsági erőkkel összefogva végül elkapták a tolvajokat, és a két múmiát visszavitték a múzeumba – közölte vasárnap Szahi Havasz, az ókori gyűjtemények főnöke.

Szombaton kairóiak tucatjai alkottak élő láncot az Egyiptomi Múzeum épülete körül, hogy megakadályozzák az újabb fosztogatást. A vandál cselekedet nyomán a hadsereg felszólította az egyiptomi népet, hogy védje meg a nemzetet és értékeit.

(hirado.hu/MTI)