Középpontban az anyanyelvű oktatás

A RMDSZ szervezésében Marosvásárhelyen sorra került Értékeinkre építünk konferencia második részében az anyanyelvű oktatás helyzetéről tanácskoztak a jelenlévők. Az eseményen részt vett számos Maros megyei pedagógus is.

Markó Béla szerint az anyanyelvű oktatás terén a következő nagy kihívás az önálló döntés jogának megszerzése lesz.

,,Lezártunk egy korszakot: gyakorlatilag megteremtettük az anyanyelvű oktatást minden szinten és minden szakon, és kiépítettünk egy önálló magyar oktatási intézményrendszert, most az anyanyelvű oktatás terén a következő nagy kihívás az önálló döntés jogának megszerzése lesz” – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Értékeinkre építünk konferencián. Az RMDSZ volt elnöke rámutatott, e két cél valójában eszköz a harmadik cél eléréséhez, a minőségi magyar oktatás biztosításához. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a magyar oktatók, a szülőkkel és a helyi önkormányzat képviselőivel közösen, önállóan dönthessenek a magyar nyelvű oktatás alapvető kérdéseiben, enélkül ugyanis – tette hozzá – nem biztosítható a magyar oktatás stabilitása és biztonsága.

Markó Béla úgy értékelte, az anyanyelvű oktatás terén kikristályosodott célok gyakorlatilag azonosak az RMDSZ által megfogalmazott, a közösségi lét más területeit érintő célkitűzésekkel, mint például a kulturális, a közigazgatási és a területi autonómia, ezek a célok egyaránt a magyar közösség önállóságának megteremtését célozzák.

Az oktatás terén felmutatható eredmények eléréséig hosszú volt az út, mutatott rá politikus, aki arra emlékeztetett, míg az 1995-ben elfogadott román oktatási törvény súlyosan diszkriminatív volt a magyar oktatás szempontjából, az 1999-ben elfogadott jogszabállyal – az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően – már számos diszkriminatív rendelkezést sikerült kiiktatni. Az anyanyelvű oktatás szempontjából azonban igazi áttörést a 2011-es, jelenleg érvényben lévő törvény hozott, amely az utolsó hátrányos rendelkezéseket is megszüntette, így már anyanyelven oktatható a történelem és a földrajz tantárgy is. Az új jogszabály a felsőoktatás terén is biztosítja az önállóságot, igaz, ennek mindeddig csak részben sikerült érvényt szerezni: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen a törvénynek megfelelően működik egy román és egy magyar kar, a kezdeti feszültségek után a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen is alkalmazták a törvényt. Egyedül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen született „törvénytelen megoldás”, ahol a tanintézmény vezetősége máig nem hajlandó tiszteletben tartani a törvényt, és létrehozni az önálló magyar oktatási vonalat az egyetemen. ,,Ez a helyzet súlyos aggályokat vet fel a jogállamiság tekintetében, ám a MOGYE esetében, akárcsak a 90-es években a Bolyai Farkas Líceum esetében sem (hiszen ez a szintén vehemens többségi ellenkezés dacára megvalósult) az a konklúzió, hogy lehetetlen: az RMDSZ a következő lépésként most tárgyal az ügyben, hogy külön akkreditálják a magyar és a román oktatási vonalat, és hogy az orvosi gyakorlati oktatásban külön román és magyar csoportokat hozzanak létre. Ez utóbbi azért alapvetően fontos, mert csupán ezáltal biztosítható a magyar oktatói utánpótlás az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen” – szögezte le előadásában Markó Béla.