Lagarde: A kilábalás maraton, nem sprint

Az IMF-elnök a válságkezelésről vitázott a német pénzügyminiszterrel és közgazdászokkal a Világbank tokiói közgyűlésének vitafórumán.

A gazdasági válságból való kilábalás maraton és nem sprint, a legfontosabb feladat jelenleg az európai és amerikai bizonytalanságok csökkentése – mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pénteken az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésének egy vitafórumán, ahol a  világgazdasági válságkezelésről és Görögországról vitázott a német pénzügyminiszterrel és közgazdászokkal.

A költségvetési kiigazítás elengedhetetlen a magas adóssággal küzdő országokban, a fő kérdés annak üteme, illetve az, hogy milyen más lépések párosulnak mellé a többi között a strukturális reformokat és a termelékenység ösztönzését illetően – jelentette ki Christine Lagarde, azt hangoztatva, hogy országspecifikus megoldásokra van szükség. „A növekedés hiányára, a piaci nyomásra tekintettel, illetve az eddigi erőfeszítések fényében időt kell adni Görögországnak” – fogalmazta meg.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ezt kiegészítette: a maraton csak úgy teljesíthető, ha az elején jó irányba indulunk el. „Nincs alternatívája a középtávú adósságcsökkentésnek. Az eurózónában lépésről lépésre haladunk, még ha ez néha kissé összetett és nehezen érthető is” – mondta. A görög helyzettel kapcsolatban kijelentette: „(Athénnek) be kell tartania korábbi kötelezettségvállalásait. Meg kell várnunk a trojka (az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) jelentését, addig nem szabad spekulálni.”

Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Görögországnak két év haladékot kell adni a nemzetközi hitelezők által megkövetelt takarékossági intézkedések végrehajtására. Németország ettől eltérően hosszú ideje elutasítja a görög program lazítását.

Peter Orszag, a Citigroup alelnöke, a Fehér Ház költségvetési hivatalának korábbi elnöke ezzel szemben amellett érvelt, hogy a középtávú fiskális konszolidációnak gazdaságélénkítő lépésekkel kell párosulnia. Szerinte olyan megszorításokat kell hozni, amelyek csak később éreztetik hatásukat, míg a munkaerő-piaci gondok miatt azonnali stimulusra van szükség. „Természetesen extrém esetek is vannak” – közölte, hozzátéve: „az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak nincs szüksége azonnali fiskális konszolidációra”.

Raghuram Radzsan, az indiai pénzügyminisztérium főtanácsadója szerint a probléma fő oka, hogy a ciklikus és a strukturális gondok egymással párhuzamosan jelentkeznek. A válságon csak a strukturális problémák megoldásával lehet felülkerekedni – mondta. A kisebb földrengés által megzavart beszélgetés közönsége, ha csupán kis többséggel is, de a megszorítások mellett tette le a voksát.

A megszorítás kontra élénkítés vitával kapcsolatban Lagarde emlékeztetett rá: az élénkítő intézkedéseket csak újabb kölcsönfelvétellel lehet finanszírozni, míg Schäuble azt mondta: az államadósság növekedése nem segíti, hanem hátráltatja a növekedést. Orszag közölte: az amerikai tapasztalatok alapján a stimulus képes munkahelyteremtésre, a multiplikátorhatás érvényesül.

Radzsan szerint a fejlett világ fő gondja, hogy a válságot megelőző időszakban hitelből finanszírozott költéssel fedték el a munkaerő-piaci problémákat, de erre ma már nincs lehetőség. Az indiai közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad sarokba szorítani Görögországot, ahol egyre inkább úgy érzi a lakosság, hogy bármit is tesz, az nem lesz elég a válságból való kilábalásra, ezért nincs is értelme áldozatokat hozni.

„Természetesen aggódom a (görögországi) tüntetések miatt. De ha minden esetben a tüntetőkre hallgatnánk, soha nem születne fenntartható (gazdaság)politika. A demokrácia nehéz, de még mindig sokkal jobb, mint az alternatívák” – jelentette ki a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy nem megszorításokat, hanem felelős és hiteles fiskális politikát vár.

Schäuble arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányok mozgástere korlátozott: „A kormányok nem tudnak munkahelyeket teremteni, (csak) olyan környezetet, amely ösztönzi a befektetőkét és a vásárlókat”. Radzsan szerint a fejlődő országok keresletük felhajtásával tudnának hozzájárulni a válságkezeléshez, ám fennáll a veszély, hogy a Nyugat befelé fordul problémái miatt, s ezért a nemzetközi áru- és tőkeáramlást korlátozni akaró hangok kerülnek többségbe a világgazdaságban.

Orszag azt mondta: az Egyesült Államokban az a fő kérdés, hogy a kormány „lábon lövi-e magát”, és recesszióba süllyeszti az országot a fiskális szakadék miatt, mindazonáltal a Citibank tisztviselője derűlátóan nyilatkozott hazája kilátásaival kapcsolatban.

Záró felszólalásában Lagarde abbéli reményének adott hangot, hogy a jövő évi közgyűlésre az Egyesült Államok megoldja a fiskális szakadék problémáját, és az EU hiteles stratégiát fog kidolgozni. „De kétlem, hogy ez így lesz” – tette hozzá.

(hirado.hu/MTI)