Líbia: A belügyminiszter átállt a tüntetőkhöz

A líbiai belügyminiszter átállt a tüntetőkhöz, miközben az Arab Liga már felfüggesztette az ország részvételét a szervezet ülésein.

A líbiai belügyminiszter bejelentette, hogy átállt a tüntetőkhöz. Abdel Fattah Junesz al-Abidi támogatja a „Február 17. forradalmat” és a hadsereget is csatlakozásra buzdítja.

A tévé egy amatőr videofelvételt közvetített, amely Abdel Fattah Junesz al-Abidi belügyminisztert íróasztalánál ülve mutatta, amint felolvassa a nyilatkozatát, és sürgeti a líbiai hadsereget, hogy csatlakozzon a néphez és annak „legitim követeléseihez”.

Abidi leszögezte: nincs kétsége a nép követeléseinek őszintesége felől. Felszólította a fegyveres erőket, hogy vállaljanak szolidaritást a forradalommal.

Az Arab Liga ideiglenesen kizárta Líbiát

Az Arab Liga felfüggesztette Líbia részvételét a szervezet ülésein – jelentették be az Arab Liga rendkívüli találkozóján Kairóban.

Az Arab Liga Tanácsának közleménye szerint a líbiai küldöttség a pánarab szervezethez tartozó egyéb testületek ülésein sem vehet részt „mindaddig, amíg a líbiai hatóságok nem fogadják el a nép követeléseit”, és nem garantálják biztonságát.

A 22 országot tömörítő Arab Liga Tanácsa kedden Kairóban ülésezett. A testület jogosnak tartja, hogy az arab népek szabadságot, demokratikus változásokat, fejlődést és igazságosságot akarnak. A tanácskozás résztvevői azt javasolták a külügyminisztereknek, hogy március 3-i kairói ülésükön vegyék fontolóra Líbia tagságának felfüggesztését.

Az Arab Liga éppen akkor ülésezett, amikor Moammer Kadhafi líbiai vezető kijelentette, hogy a „forradalom vezetője” marad hazájában. Az észak-afrikai országot közel 42 éve vezető Kadhafi a televízióban közvetített beszédében kijelentette, hogy nem hagyja el Líbiát, inkább mártírhalált hal. Felszólította a hadsereget és a rendőrséget, hogy vonja ellenőrzése alá a helyzetet.

Clinton szerint ez elfogadhatatlan

Az Egyesült Államok erőteljesen elítéli a líbiai erőszakot, és teljességgel elfogadhatatlannak tartja a kormányerők által rendezett „vérfürdőt” – jelentette ki Washingtonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter.

Clinton felszólította a tripoli vezetést, hogy vessen véget az erőszaknak, és tartsa tiszteletben a líbiaiak egyetemes szabadságjogait, beleértve a szabad véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogot.

Az amerikai külügyminiszter egyben leszögezte: az Egyesült Államok magától értetődően aggodalommal követi nyomon a líbiai eseményeket. Hangoztatta: a líbiai kormányt terheli a felelősség mindazért, ami történik, és a líbiai kormánynak kell intézkedéseket tenni az erőszak leállítására.

Kiemelte ugyanakkor: „Mint mindig, számunkra a legfontosabb prioritás az amerikaiak biztonsága és jóléte”.

Nem sokkal Clinton nyilatkozata előtt a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy egyelőre nem tudták megvalósítani azt az előző nap hozott tervet, hogy kimenekítik a Líbiában dolgozó amerikai diplomaták családtagjait, valamint azokat a diplomatákat, akiknek a munkájára nincs feltétlenül szükség az amerikai külképviseleteken.

Clinton egyúttal a bahreini uralkodó családot arra kérte, hogy kezdjen politikai párbeszédet az ellenzékkel, és tegyen arról, hogy a szavakat tettek kövessék. Az amerikai külügyminiszter azt is leszögezte, hogy a Perzsa-öbölben lévő országban nincs helye a békés tüntetőkkel szembeni erőszaknak.

Szankciókkal fenyegetik Líbiát

A német kormány szankciókat helyezett kilátásba Líbiával szemben, amennyiben a tripoli kormány nem hagy fel a tüntetőkkel szembeni brutális fellépéssel.

Angela Merkel kancellár Jeórjiósz Papandreu görög miniszterelnököt fogadva Berlinben kedden felszólította Tripolit: azonnal szüntesse be a líbiai lakosság ellen alkalmazott erőszakot. Ellenkező esetben Németország kész a nyomásgyakorlás minden eszközét igénybe venni, beleértve szankciók elrendelését is – hangoztatta Merkel.

Hasonlóan nyilatkozott korábban Guido Westerwelle külügyminiszter, aki szerint a líbiai erőszak folytatódása esetén elkerülhetetlen lesz szankciók foganatosítása Tripolival szemben. Kormánykörökből származó információ szerint a büntető intézkedések a Kadhafi-család tagjainak beutazási tilalmát, valamint a líbiai állam tulajdonát képező külföldi vagyonrészek zárolását jelentenék.

A német kormányfő „maximális mértékben nyugtalanítónak” minősítette a Líbiából érkező híreket. Kadhafi keddi beszédét „nagyon, nagyon ijesztőnek” nevezte Merkel, aki szerint a líbiai vezető ezzel gyakorlatilag hadat üzent saját népének.

Berlusconi telefonon beszélt Kadhafival

Moammer Kadhafi líbiai vezető kedden telefonon arról biztosította Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt, hogy „Líbiában minden rendben van” – közölte a hivatalos líbiai hírügynökség (JANA). A JANA jelentése szerint a líbiai vezető kijelentette, hogy aki az igazságot akarja tudni a líbiai eseményekről, a líbiai médiából tájékozódjon, és ne hallgasson „az árulók és züllöttek sajtóorgánumai által terjesztett hazugságokra és meghamisított információkra”.

Az olasz kormány közleménye szerint a 20 perces beszélgetés során Berlusconi visszautasította azt a vádat, hogy Olaszország rakétákkal látta el a bengázi tüntetőket. Kadhafi a nap folyamán televíziós beszédében azt állította, hogy Olaszország és az Egyesült Államok rakétákat szállított a tüntetőknek. Az olasz kormányfő óvott a polgárháború kirobbantásától, és felszólította Kadhafit, hogy találjon békés megoldást a válságra.

Az olasz kormány kedd este rendkívüli ülésen vitatta meg az egykori gyarmatán kialakult helyzetet. Rómában mély nyugtalansággal figyelik az eseményeket, s attól tartanak, hogy akár 200-300 ezer líbiai menekült zúdulhat Olaszországra.

Az olasz haditengerészet hajói úton vannak az észak-afrikai országba, hogy szükség esetén részt vegyenek az olasz állampolgárok kimenekítésében. Becslések szerint 1500 olasz él Líbiában, s közülük mintegy 400-at szállítottak el Tripoliból két repülővel. További 160 olasz vár arra a líbiai fővárosban, hogy elhagyhassák a káoszba süllyedt országot.

A felkelésnek eddig 300 áldozata van

A kedden közzétett hivatalos összesítés szerint a líbiai kormány elleni felkelésben eddig 300 ember – 242 civil és 58 katona – halt meg.

Az adatok szerint a legtöbben – 104 civil és 10 katona – a kelet-líbiai Bengáziban haltak meg. Al-Baidában, a felkelés egy másik központjában 63 civil és ugyancsak 10 katona halt meg. A halállistán a harmadik Derna városa, ahol 36 katona és 29 civil halt meg.

Az egy hete kezdődött líbiai felkelés halálos áldozatainak a számáról először hoztak nyilvánosságra hivatalos jelentést.

(hirado.hu)