Magyar találmány forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást

A Szegedi Biológiai Központban kidolgozott eljárás lényege, hogy mesterséges intelligencia segítségével megkeresik a kórokozók gyenge pontjait, és visszafejlesztik az alkalmazkodó képességüket.

Forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást két fiatal magyar kutató találmánya. A szegedi biológiai központban kidolgozott eljárás lényege, hogy mesterséges intelligencia segítségével megkeresik a kórokozók gyenge pontjait és visszafejlesztik az alkalmazkodó képességüket. A kutatásról tekintélyes tudományos lapok is beszámoltak, köztük a Science magazin. Egy új antibiotikum kifejlesztése évekig tart, a baktériumok viszont néhány hónap alatt ellenállóvá válnak vele szemben. A szegedi kutatók találmánya éppen ezt akadályozza meg.

A találmányt, a baktériumok gyenge pontjait kereső eljárást bemutatva Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Központ kutatója elmondta: a berendezés egy számítógépes algoritmus segítségével naponta több száz kombinációban teszteli a baktériumok elleni hatóanyagokat. „Egy mesterséges intelligencia-eljárás segíti megtalálni azt az antibiotikum-keveréket, ami képes megölni a baktériumokat” – ismertette a módszert.

A laborban a kólibaktériumon fejlesztik ki az eljárást, amelyet – reményeik szerint – egy napon a gyógyszeripar veszedelmes kórokozók ellen is hasznosítani tud majd.

„A mi célunk alapvetően nem új készítményeket, gyógyszerkészítményeket létrehozni, hanem valamilyen formában lelassítani az alkalmazkodóképességét ezeknek a baktériumoknak” – állítja Pál Csaba társszerző.

Egy új antibiotikum kifejlesztése körülbelül 800 millió dollárba kerül, és akár tíz évig is tarthat. A baktériumok viszont néhány hónap alatt ellenállóvá válnak vele szemben. A Szegedi Biológiai Központ főigazgatója szerint a kórokozók alkalmazkodóképességének csökkentése áttörést hozhat a világ gyógyszergyártásában. Kijelenthető, hogy ez forradalmat hoz az antibiotikumos kezelésekben, mert a már meglévő antibiotikumok megfelelő keverésével lehet új, sokkal hatásosabb gyógyszereket előállítani” – mondta Ormos Pál főigazgató, MTA Szegedi Biológiai Központ.

A két fiatal magyar tudós angliai kutatói állást adott fel azért, hogy részt vehessen a szegedi biológiai programban. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben indult Lendület programjában rajtuk kívül még tízen döntöttek a hazatérés mellett. Az Akadémia az idén 300, jövőre már 600 millió forintot szán a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítására.

(hirado.hu)