Mit mondott volna II. Erzsébet a briteknek a harmadik világháború kitörésekor?

Nyilvánosságra hozták II. Erzsébet királynő 1983-ban írt beszédét arra az esetre, ha nukleáris háború törne ki Nagy-Britanniában. A feltételezett helyzetben az uralkodó imádságra és összefogásra buzdította volna a lakosságot.

A szöveg egy hadgyakorlat részeként született, és 30 éves titkosítása most járt le több más, ugyanabban az évben keletkezett dokumentummal együtt. Ezekből olyan információk derülnek ki, mint az, hogy Margaret Thatcher elutasította az akkor 21 éves, később politikai karriert befutott William Hague pályázatát, vagy az, hogy a kormány komolyan gondolkodott Essex és Kent mesterséges elárasztásán.

A királynő beszédének kezdete a hagyományos karácsonyi beszédére hasonlít: „A háború borzalma sosem tűnhetett volna távolibbnak, amikor családom és én megosztottuk a karácsony örömét a nemzetközösség egyre gyarapodó családjával”. Később a „háború őrületéről”, „új gonoszról” és András fiáról is „beszél”, aki akkor a tengerészetben szolgált.

„Bármilyen terror várna ránk, minden tulajdonságunk, amely már kétszer megőrizte szabadságunkat ebben a szomorú évszázadban, most újra az erősségünk lehet” – mondta volna még Erzsébet a népnek egy feltételezett nukeláris háború során.

(Transindex/BBC)