Nem fogadnak el olyan kéréseket, melyek meghaladják a gazdaság lehetőségeit

A kormány nem fogadhat el olyan kéréseket a szakszervezetek részéről, amelyek meghaladják a gazdaság lehetőségeit, a minimálbér növelése során pedig a munkáltatók érdekeit is figyelembe veszik, szögezte le Emil Boc miniszterelnök a CSDR képviselőivel folytatott megbeszélés után.

„Nem vagyunk túl a nehezén, de nem is szabad a negativizmus és a pesszimizmus áldozatául esnünk, hiszen az egészséges és fenntartható gazdasági növekedés erős alapját építjük. Románia annyit ad, amennyit tud, és nem ismétli meg a Tăriceanu-kormány hibáját, nem bocsátkozik közép és hosszú távon fenntarthatatlan költségvetési kiadásokba, nem ültet életbe populista politikákat”, mondta Boc.

Megismételte, hogy a közalkalmazottak 25 százalékkal csökkentett fizetése növekedni fog jövőre, és a minimálbér is nagyobb lesz. Ennek kapcsán leszögezte: a minimálbér meghatározása során figyelembe veszik a szakszervezetek és a munkáltatók érdekeit, valamint a román gazdaság lehetőségeit.

Iacob Baciu, a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának (CSDR) elnöke szombaton, a kormányfővel folytatott megbeszélés után elmondta: a miniszterelnök vállalta, hogy november 5-ig előterjeszti a társadalmi párbeszéd új törvényét és a munkafelügyelőségről szóló új jogszabályt.

A CSDR képviselői több mint három órán keresztül tárgyaltak Emil Boc kormányfővel, Ioan Botiş munkaügyi miniszterrel és Gheorghe Ialomiţianu pénzügyi tárcavezetővel. A találkozó eredményeként mindössze néhány ígéretet kaptak bizonyos jogszabályok kidolgozásáról.

Baciu szerint a CSDR képviselői ígéretet kaptak arra, hogy a szakszervezeti tagok részt vesznek a Munkafelügyelőség ellenőrző csapataiban.

A CSDR képviselői meggyőzték a kormányfőt, hogy vonja ki az oktatási minisztérium fennhatósága alól a Felnőttképzés Országos Tanácsát.

Baciu elmondta: a tárgyalások során a szakszervezetek kitartottak a 750 lejes minimálbér mellett, de Emil Boc kormányfő ragaszkodott a 640 lejes értékhez. A miniszterelnök javaslatát nem fogadták el.

A szakszervezetek elégedetlenek voltak a bérezési táblával és a szorzókkal is, a legtöbb elégedetlenség az oktatási, egészségügyi és kulturális intézményekben dolgozók részéről érkezett.

„A kormányfő elrendelte a szorzók újraelemzését a Pénzügyminisztérium és a munkaügyi tárca szintjén”, nyilatkozta Baciu.

A CSDR képviselői leszögezték: érvényben marad a korábban beharangozott tiltakozási ütemterv.

Aurel Cornea, a CSDR alelnöke elmondta: a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) október 5-én tüntetést szervez „a romániai oktatási rendszer megmentéséért” a Victoria-téren.

Cornea, aki egyben a FSLI elnöke is, leszögezte: jövő héten is folytatódnak a tárgyalások a bérezési törvényről és a minimálbérről. Hozzáfűzte: felhívta a kormányfő figyelmét, hogy az oktatási reform késik, mivel az oktatási törvény elakadt a szenátus tanügyi bizottságában.

Emil Boc ennek kapcsán azt mondta, mindent megtesz a probléma megoldása érdekében.

A szakszervezeti tömbök vezetői csütörtökön úgy döntöttek, közösen szerveznek tiltakozásokat, így az október 7-ére beharangozott tüntetést elhalaszthatják a jobb felkészülés érdekében, hiszen 70 000 – 80 000 résztvevőt szeretnének mozgósítani.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szövetség vezetője elmondta: a szakszervezeti föderációk vezetői hétfőn újra találkoznak, és akkor döntenek a közös tiltakozások menetéről. Mint mondta, a tiltakozások a minimálbérrel, a nyugdíjtörvénnyel, a bérezési törvénnyel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos követeléseik megoldását célozzák.

Marius Petcu, a Frăţia Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének (CNSLR Frăţia) elnöke szerint az október 7-ig beharangozott tiltakozások ütemterve nem változik, de a szakszervezeti tömbök vezetői számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az október 7-re, a Tisztességes Munka Világnapjára tervezett felvonulást elhalasztják, mert túl rövid az idő a körülbelül 70 -80 ezer ember mozgósítására.

Az október 7-i tiltakozást azért is elhalaszthatják, mert az oktatási szakszervezetek 5-én szerveznek nagyszabású felvonulást. Az érdekvédelmi szervezetek vezetői szerint így nehezebb lesz mozgósítani azt a 10 000 tüntetőt, aki 5-én utcára vonult.

Mediafax