Obama lesöpörte ellenfelét az utolsó tévévitán

A CBS és CNN villámfelmérése szerint egyaránt Barack Obama nyerte az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó tévévitáját.

Barack Obama következetlenséggel vádolta republikánus kihívóját, Mitt Romneyt, aki viszont határozatlannak állította be a Fehér Ház jelenlegi lakóját hétfőn, az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó televíziós vitájában, amelynek fő témája a külpolitika volt.A vita során a felek olykor most is egymás szavába vágtak, és kétségbe vonták egymás állítását, de a polémia hevessége jóval alatta maradt a már-már a durvaság határát súroló második szópárbajnak.

A vitapartnerek a globális problémákról többször is a bel-és a gazdaságpolitikára terelték a szót.

Obama felrótta riválisának, hogy a közelmúltban nem az al-Kaidát, hanem Oroszországot nevezte az Amerikát fenyegető első számú veszélynek, és hogy az irakitól az afganisztáni kivonulásig egy sor kérdésben folyamatosan változtatja az álláspontját. Romney pedig a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját hibáztatta Amerika presztízscsökkenéséért, Obama határozatlanságát pedig azért, hogy a kezdetben biztató közel-keleti változások az iszlamista szélsőségesek befolyása alatt negatív irányba fordultak.

Két tiszta ütés Obamától

Noha Romney kétszer is megpróbált rápirítani vitapartnerére azzal, hogy az ő személyes támadása nem visz közelebb a világpolitikai problémák megoldásához, Obamának sikerült bevinnie két tiszta „ütést” azzal, hogy a valóságtól elrugaszkodottnak állította be a riválisát. Először arra hívta fel a republikánus elnökjelölt figyelmét, hogy a hidegháborúnak „immár 20 éve vége” és így fordult hozzá:

”De ön, kormányzó úr, amikor a külpolitikáról esik szó, úgy tűnik, hogy a külpolitikáját a ’80-as évekből akarja importálni, csakúgy mint a szociális politikáját az 50-es, a gazdaságpolitikáját pedig a 20-as évekből”.Másodszor akkor ért el találatot az elnök, amikor Romney azzal érvelt, hogy az amerikai hadiflotta kisebb, mint amilyen a 1917-ben volt; Obama kijelentette, hogy az amerikai haderőnek hasonlóképpen kevesebb lóra és szuronyra van szüksége, mint korábban.Romney – Obama legnagyobb sikerére, Oszama bin Laden likvidálására utalva – azzal próbált meg ellenfele fölé nőni, hogy kijelentette: a közel-keleti válság kezelésére világos stratégiára van szükség, mert, mint mondta „nem tudjuk öléssel megnyitni magunknak a kiutat ebből a zűrzavarból”.

Az elnök azt hangoztatta, hogy ezt a stratégiát a jelenlegi kormány a partneri kapcsolatok építésével, a demokratikus erők támogatásával és szélsőséges erők elleni fellépéssel már rég megmutatta.

Obama: Romney semmit sem csinálna másképp, mint ő

A republikánus kihívó – bírálói várakozásaira rácáfolva – nem héjaként mutatkozott, nem sürgetett azonnali katonai fellépést sem Szíria, sem Irán esetében, és azt hangoztatta, hogy célja a béke és a biztonság megteremtése, aminek alapja az amerikai gazdaság és a hadsereg ereje. Obama azt igyekezett bebizonyítani, hogy riválisa, noha nála hangosabban próbálja hangoztatni az amerikai érdekek védelmének és az ország ellenfeleivel szembeni fellépésnek a szükségességét, a külpolitikában voltaképpen semmit sem csinálna másképp, mint a jelenlegi kurzus.

A két politikus nem értett egyet abban, hogy Amerika számára mi jelenti a legnagyobb jövőbeni fenyegetést. Obama az iszlamista szélsőségesek terrorizmusát, Romney a nukleáris fegyverekkel rendelkező Iránt nevezte meg fő ellenségként.

Mindketten kivonnák a csapatokat Afganisztánból

Ugyanakkor – kisebb hangsúlykülönbségekkel ugyan, de – mindkét politikus kijelentette, hogy az amerikai csapatokat 2014-ben kivonná Afganisztánból, hogy egy iráni támadás esetén Izrael segítségére sietne, és hogy megakadályozná Teheránt a nukleáris fegyverhez jutásban. Egyetértettek abban is, hogy folytatni kell a terroristák elleni dróntámadásokat.

Romney külpolitikai programjában újdonság volt, hogy kijelentette: a holokauszt megkérdőjelezése miatt, a népirtás elleni ENSZ-konvenció alapján vádat kell emelni Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ellen.

Obama az Egyesült Államok jelenlegi nehézségeiért az előző, republikánus kormányzat felelőtlen és meggondolatlan kül- és gazdaságpolitikáját okolta, míg Romney ellenfele kormányzását.Kína ügyében Romney ismét azzal fenyegetőzött, hogy Pekinget valuta-manipulátornak foglya bélyegezni, Obama azt hangoztatta, hogy több eljárást indított és nyert meg az ázsiai nagyhatalom ellen, mint az előző két kormány együttvéve.A republikánus elnökjelölt megismételte, hogy 12 millió új munkahelyet kíván teremteni, míg Obama azt, hogy ellenfele a tíz év alatt 5 ezer milliárdos adócsökkentéssel és a hadsereg büdzséjének senki által nem kért 2 ezer milliárdos növelésével tovább súlyosbítaná Amerika eladósodottságát. Az elnök szerint az oktatás és az alapkutatás támogatásának Romney által tervezett csökkentése visszavetné Amerika versenyképességét.A CBS a CNN szerint Obama nyerte a tévévitátA CBS és CNN amerikai tévétársaság villámfelmérése szerint egyaránt Barack Obama nyerte az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó tévévitáját.A CBS szerint az amerikai elnök 53:23 arányban bizonyult jobbnak republikánus kihívójánál, Mitt Romneynál. A megkérdezettek 24 százaléka szerint a szópárbaj döntetlenre végződött.A CNN azt állapította meg, hogy Obama 48:40 arányban nyerte meg az összecsapást, amelyet a floridai Boca Ratonban, a Lynn Egyetemen rendeztek meg.

„Obama elnök és Mitt Romney veszekedős vitát folytatott Amerikának a világban elfoglalt helyéről, és mindketten arra törekedtek, hogy a másikat megbízhatatlan főparancsnokként állítsák be egy veszélyes korszakban” – írta a liberális The New York Times (NYT).A lap szerint a vitában „furcsa szerepcsere” történt, mert Mitt Romney békésen érkezett, míg Obama olyannak tűnt, mint egy keményvonalas republikánus. A kihívó kijelentette, hogy jobb oktatást, több anyagi támogatást, a nemek közötti egyenlőséget és jogállamiságot akar. „A Közel-Keletről beszélt, és nem az amerikai Középnyugatról”.A NYT tudósítói úgy látták, hogy Romney védekezésbe szorult, időnként dadogott és fröcsögött a nyála, mert sietve beszélt, az elnök viszont tömör volt, és élesen fogalmazott. Romney, mint aki idegen terepre tévedt, óvatoskodva ejtette ki a külföldi vezetők és országok nevét.A The Washington Post értékelése szerint a harmadik elnökjelölti vitát Obama uralta. A következő napokban a média leginkább azt fogja idézni tőle, hogy – mint mondta – ellenfelének külpolitikai gondolkodásmódjában a ’80-as évek köszönnek vissza, és hogy „a lovakra és a bajonettekre” való utalással megkérdőjelezte riválisának szakértelmét a modern haditechnika terén.

A lap elemzője úgy véli: Obama olykor túl hevesnek – az elnöki tisztséghez nem méltónak – mutatkozott, viszont a demokraták éppen ezt akarták az első vitában mutatott „jéghideg” szerep után. A lap úgy értékelte, hogy Obama magabiztosabbnak tűnt, és fellépése parancsoló volt, ellenfele viszont biztosra akart menni, de ezzel veszített.A konzervatív The Wall Street Journal úgy látta, hogy az elnökjelöltek által választott stílus miatt most nehezebb megállapítani, kinél volt az előny, mint az első két vitában. A lap szerint Obama, aki elvesztette az első szópárbajt, a polémiában mindvégig harciasabbnak mutatkozott, míg Romney, aki átfogóan bírálta az elnöknek a külpolitikában mutatott vezető szerepét, megpróbált a vita fölé emelkedni, többször előfordult, hogy nem vitatkozott Obama érveivel.Az ugyancsak konzervatív Fox News arról számolt be, hogy Obama, aki csípős, rövid megjegyzések arzenáljával érkezett a vitára, összeszedetlennek próbálta meg bemutatni Romneyt, olyannak, aki minden területen nyerni akar, de egy olyan republikánus riválissal találta magát szembe, aki a támadást csak mérsékelten viszonozza, és olykor azzal vádolja meg őt, hogy „gyenge” a világszínpadon.

A republikánus elnökjelölt ugyanakkor közös nevezőt is talált azzal az emberrel, akivel csaknem két éve verseng már.A The Los Angeles Times azt írta, hogy az elnökjelölti vitát „Obama külpolitikájának erőteljes és jól tagolt védelme jellemezte. Ez nem okozott meglepetést. Az volt a meglepő, hogy Romney volt a védő.”A beszámoló szerint ez idegesítette az elnököt, mert ellenfelének korábbi, harciasabb kijelentéseinek cáfolatára készült.

„Ha Romney az átgondolt és centrista külpolitikában hisz, amiben hétfő estig nem hitt, akkor az a jelöltsége mellett szól. De, ha ez a látásmód vonzó, akkor miért ne maradjon az az elnök, aki korábban is képviselte ezt?” – tette fel a kérdést a nyugati parti napilap.

(hirado.hu/MTI)