A díjakat Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy nagyobb összegű csekket kapnak.
A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek függvényében évről évre változik.
A Nobel-díjjal járó összeg már az első évben is igen jelentős volt: 150 ezer svéd korona, amely körülbelül harmincszorosa volt egy professzor egész évi fizetésének, illetve kétszerese a Francia Tudományos Akadémia teljes költségvetésének. Ez az összeg az évek során a gazdasági helyzettől függően változott. A háborús évek alatt csökkent, a második világháborút követően azonban folyamatosan nőtt. 1960-ban 226 ezer, 1970-ben 400 ezer, 1980-ban 880 ezer, 1990-ben négymillió, 2000-ben kilencmillió svéd korona (körülbelül egymillió dollár) járt a Nobel-éremmel, idén az összeg 10 millió svéd korona (egymillió euró).
Elismerés a világ legerősebb anyagáért
A 2010-es fizikai Nobel-díjat Andrej Geim és Konsztantyin Novoszelov Nagy-Britanniában dolgozó (Manchesteri Egyetem), orosz származású tudósoknak ítélték oda megosztva a kétdimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szén atomrács) vonatkozó előremutató kísérleti eredményeikért. A grafén az utóbbi évek sztárja az anyagtudományokban: egy teljesen új matéria, amelynél vékonyabbat és erősebbet eddig nem ismertünk. A grafént műanyaggal keverve kiváló tulajdonságú anyagok állíthatók elő, amelyek vezetik az áramot, erősek, könnyűek és a hőnek jobban ellenállnak: a jövőben űreszközök, repülőgépek, sőt autók anyagában találkozhatunk velük.
A lombikbébik három évtizedes sikere
A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a „lombikbébi” módszer kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első olyan sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, amelynek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi.
Új gyógyszerek és anyagok kémiai alapjait díjazták
A 2010-es kémiai Nobel-díjat Richard F. Heck (University of Delaware, USA), Ei-ichi Negishi (Purdue University, USA) és Akira Suzuki (Hokkaido University, Japán) kapták a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért. Az általuk kifejlesztett eljárások, például, új gyógyszerek fejlesztésében nélkülözhetetlenek.
Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi elismerést
Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték oda idén az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a 74 éves író a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” kapta az elismerést. Mario Vargas Llosa eddig több mint harminc művet írt, közülük számos magyarul is olvasható. Az író komolyan politizál is. A hatvanas években a szocializmus eszméjéért lelkesedett, mostanra már szelídebb, liberális elveket vall.
A piaci folyamatok megértésének elősegítése döntött
A közgazdasági Nobel-díjat a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte 1968-ban, a pénzintézet fennállásának 300. évében, és hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, tehát nem közgazdasági Nobel-díjnak.
Az idei három díjazott kapta megosztva: Peter Diamond, aki 1940-ben született New Yorkban, jelenleg a Massachusetts Institute of Technology amerikai kutatóegyetem professzora, Dale Mortensen, aki 1939-ben született az Oregon állambeli Enterprise-ban, és az Illinois állambeli Evanstone-ben működő Northwestern egyetemen dolgozik, valamint Christopher Pissarides, aki 1948-ban született a ciprusi Nicosiában, jelenleg a London School of Economics and Political Science professzora. A díjazottak a piaci folyamatok megértéséhez járultak hozzá kutatásaikkal. A nevükkel fémjelzett Diamond-Mortensen-Pissarides-féle keresési modell (DMP-modell) arra segít megtalálni a választ, hogyan lehetséges magas munkanélküliség mellett sok betöltetlen állás. Az indoklás szerint ezt az elméletet nemcsak a munkapiaci folyamatok megmagyarázására lehet felhasználni, hanem a gazdaság számos más területén is, például az ingatlan- és pénzpiacon.
Börtönben a kínai Nobel-békedíjas
Liu Hsziao-po kínai másként gondolkodónak ítélték oda Oslóban az idei Nobel-békedíjat – jelentette be a norvég Nobel-békedíj Bizottság. A hivatalos indoklás szerint Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért kapta meg az elismerést. A demokráciapárti aktivistát tavaly decemberben tizenegy év börtönre ítélték Kínában „államellenes felforgatás” vádjával. Liu bíráló esszéket írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról, és 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Ennek az a magyarázata, hogy az alapító halálakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt.
Hozzászólások