Rohani az új iráni elnök

Haszan Rohani, a mérsékeltek és reformpártiak jelöltje lesz Irán következő köztársasági elnöke, miután már az első fordulóban megkapta a szavazatok valamivel több mint a felét, s ezzel nagy meglepetésre fölényesen legyőzte konzervatív vetélytársait.

A 64 éves politikus – vallási vezető – megválasztását Muhammad Nadzsar iráni belügyminiszter jelentette be helyi idő szerint szombat éjszaka a televízióban.

A miniszter szerint Rohani 18,6 millió vokssal az érvényes szavazatok 50,68 százalékát nyerte el, s mivel ez abszolút többség, nem lesz második választási forduló. A részvételi arány 72,7 százalékos volt. A második helyezett, ultrakonzervatív Mohammed Bakir Kalibáf, Teherán főpolgármestere elismerte vereségét, s egy üzenetben gratulált Rohaninak az eddigi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád is.

Rohani kampányközpontjánál ünneplő tömeg gyűlt össze, amely a politikust és a reformot éltette, s „Ahmadi bye bye” kiáltásokkal a két négyéves mandátum után távozó elnöktől búcsúzott. Városszerte sok autós dudálással fejezte ki örömét..

A második helyen végző Bakir Kalibáfra 6,07 millióan szavaztak, a harmadik Szaid Dzsalíli nukleáris főtárgyaló lett 3,17 millióval.

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah is gratulált Rohaninak a győzelemhez, és azt üzente a Twitteren: „ezen jelöltek bármelyikére is szavaztak a választók, az az Iszlám Köztársaságra leadott szavazat volt, bizalmi szavazás a rendszer mellett”.

Rohani győzelme változásokat jósol a gazdaságban, a külkapcsolatokban, a polgári jogok és a nők jogai területén, de az utolsó szót továbbra is a többségében konzervatív klérus mondja ki, és a legfontosabb döntéseket Hamanei fogja meghozni.

Izraelben, amelynek Ahmadinezsád eddigi elnök szenvedélyes ellensége volt, nem várnak változást, és a védelmi miniszter további szankciókat sürgetett Irán ellen annak főként őket fenyegető atomprogramja miatt.

Rohani: a mérséklet győzelme a szélsőség felett

„Ez az értelem, a mérséklet és a haladás győzelme a szélsőség fölött” – jelentette ki szombaton a rögtön az első fordulóban elnökké választott Haszan Rohani, a mérsékelt és reformpárti iráni erők jelöltje.

Az új államfő ugyanakkor azt kérte a nemzetközi közösségtől, hogy „beszéljen tisztelettel az iráni néppel, és ismerje el az Iszlám Köztársaság jogait, s akkor megfelelő választ kap”.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője üdvözölte a politikust és az őt megválasztó népet, és azt hangsúlyozta, hogy „mindenkinek segítenie kell az új elnököt és kormányát”, és hogy Rohani „az egész nép elnöke”. Irán első számú vezetője arra kérte az embereket, hogy „tartózkodjanak örömük vagy elégedetlenségük nem megfelelő kifejezésétől”.

Reagálások Rohani győzelmére

A brit külügyminisztérium szombati közleményében felszólította a politikust, hogy „a jövőben vezesse új útra Iránt, eloszlatva a nemzetközi közösség aggodalmait az iráni nukleáris program ügyében, építő kapcsolatot alakítva ki a nemzetközi közösséggel és javítva az emberi jogok helyzetén”.

A francia külügyminiszter közleménye szerint „a nemzetközi közösségben erős a várakozás Iránnal szemben, főként ami atompolitikáját és Szíriát illeti”. „Készek vagyunk együttműködni az új iráni elnökkel. Franciaország üdvözli az iráni nép fáradhatatlan törekvését a demokráciára” – üzente Laurent Fabius.

A Szíriai Nemzeti Koalíció, a mérsékelt ellenzék fő ernyőszervezete azt kéri Rohanitól, hogy „igazítsa ki az előző vezetőség hibáit, és tartsa tiszteletben a szíriai nép akaratát”. „Az új elnöknek meg kell értenie, hogy a szíriai nép akaratát nem győzheti le semmilyen külső agresszió, s elkerülhetetlen a győzelme a zsarnoki rendszer fölött” – írták. A koalíció felemlegette, hogy „az iráni hatóságok a belső konfliktus kezdetétől fogva szembehelyezkedtek a szíriai nép törekvéseivel, és minden politikai, katonai és gazdasági eszközzel támogatták Bassár el-Aszad bűnös rendszerét”.

Rohani, egy mérsékelt politikus

Az iráni választásokon óriási meglepetésre már az első fordulóban megszerezte a szavazatok több mint felét, s ezzel az ország új államfője lett Haszan Rohani, a mérsékeltek és a reformpártiak jelöltje.

A választási kampány kezdetén nem sokan bíztak győzelmében. Azonban élni tudott azzal a lehetőséggel, amelyet a konzervatívok megosztottsága jelentett (ez utóbbi táborból legalább három esélyes is indult, egymástól véve el a szavazatokat), s azzal, hogy megkapta a reformtábor vezéralakjának számító (az indulástól eltiltott) korábbi köztársasági elnök, Hasemi Rafszandzsáni hivatalos támogatását.

A 64 éves Haszan Rohani mérsékelt politikus, de maga is vallási vezető (a hodzsatoliszlam rangot viseli), s mindig is heves védelmezője volt az iráni iszlám köztársaságot megalapító Khomeini ajatollahnak. Ráadásul viszonylag szoros szálak fűzik az iráni iszlám rendszer jelenlegi vezetőjéhez, Hamenei ajatollahhoz is, az ő képviselője a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó legfőbb ellenőrző testületben. Úgyhogy úgy lett a reformtábor jelöltje, hogy ő maga nem számít igazi reformernek: az országot kormányzó papi réteg egyszerűen kizárta a legismertebb reformereket az indulók elől, s így az ellenzék szemében ő maradt a „legkisebb rossz”.

Haszan Rohani azért egyes kérdésekben kétségkívül mást képvisel, mint a jelenlegi kormányzat. Így, például, nagyon rugalmasságot szorgalmaz a Nyugattal az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon, hogy ezzel véget vethessen az országot sújtó, s mind nagyobb gazdasági válságot okozó szankcióknak. Még azt sem zárta ki, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal, miközben az iráni iszlám rendszer Washingtont az ország egyik legfőbb ellenségének mondja. Ugyanakkor tudni kell, hogy a stratégiai kérdésekben (s ilyen az atomprogram is) az államfőnek nincs sok jogköre: ezeket az ügyeket a legfőbb vezető, azaz Hamenei ajatollah dönti el.

Rohani már évtizedek óta az iráni politika egyik szereplője. 1980 és 2000 között parlamenti képviselő volt, 2003-tól 2005-ig a nukleáris kérdések főtárgyalójaként dolgozott. 2003-ban – Párizzsal, Londonnal és Berlinnel folytatott tárgyalásain – elfogadta az iráni urándúsítás felfüggesztését. Ezzel Nyugaton megbecsülést és elismerést vívott ki magának, Iránban viszont a legkonzervatívabb körök azzal vádolták, hogy túlzottan a külföldi befolyás alá került.

Győzelmében nagy szerepet játszott az a súlyos gazdasági válság, amelybe Irán zuhant az elmúlt években, nem kis részben a szankciók miatt: egyre nő a munkanélküliség, az infláció ma már meghaladja a 30 százalékot, s a helyi valuta, a riál elvesztette értéke 70 százalékát. Mindezért a lakosság nagy része a jelenlegi elnököt, az atomkérdésben harcias retorikájú, a gazdaságban kudarcra kudarcot halmozó Mahmúd Ahmadinezsádot okolja.

(hirado.hu/MTI)